5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Késedelmi kamat
Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
2. cikk / 5 ERA-kód
Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
3. cikk / 5 Beszámítás
Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?
4. cikk / 5 Közbeszerzéshez kapcsolódó igazolás
Kérdés: Folyamatosan írunk ki közbeszerzési pályázatokat. Eddig az ajánlattevőktől a pályázat benyújtásakor kértünk be nemleges adóigazolásokat. Jól értelmezzük, hogy 2008. január 1-jétől nemcsak a pályázat benyújtásakor, hanem a nyertesnek történő kifizetéskor is kell adóigazolást kérnünk?
5. cikk / 5 Önkormányzati biztos kijelölésének feltétele
Kérdés: Egy városi kórház 2005. január 1-jéig bruttó finanszírozási rendszerben működött. Abruttó és a nettó finanszírozás közötti különbözetet az önkormányzat fizette meg a kórház helyett 2004-ben, így belső tartozásállomány keletkezett. A képviselő-testület az összeg megfizetésére fizetési halasztást engedélyezett, melynek alapján az összeg visszafizetésére 2006-tól kerül sor a kórház által az önkormányzat részére. A különbözet könyvelése az aktív és passzív pénzügyi elszámolások közé történt az érintett feleknél. Az elszámolási különbözet, belső tartozásállomány összege meghaladja a 100 millió forintot. Kell-e pályázatot kiírni az önkormányzati biztosi feladatok ellátására?