5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 KEHOP programban megvalósított csatornaberuházás
Kérdés: Önkormányzatunk a KEHOP-2.2.2. pályázati konstrukció keretében csatornahálózatot épített ki a településen. A projekt 100%-os támogatásból valósul meg, a kifizetések szállítói finanszírozás keretében történtek. A kivitelező a szerződés megkötését követően a vállalkozói díj 50%-át megkapta előlegként, amit a támogató szervezet utalt át a vállalkozó részére. Az előleget az önkormányzat a 36512. főkönyvi számlán nyilvántartásba vette, és egy időben elszámolta támogatási bevételként. Az előleggel történő elszámolás a szerződésben foglaltak szerint az egyes részszámlákban folyamatosan történt, majd a fennmaradó előleget a végszámlában kell rendezni. A végszámlát benyújtotta a vállalkozó, amelyben elszámol a még nála lévő előleggel is. Tekintettel arra, hogy a kifizetés szállítói finanszírozás szerint történik, ezért az önkormányzat a számla pénzügyi teljesítését a támogató szervezet értesítését követően pénzforgalom nélkül könyveli a bevételi oldalon mint fejlesztési célú támogatást, a kiadási oldalon pedig a beruházási kiadást.
A számla adatai az alábbiak:
Teljesítés időpontja: 2020. 10. 22.
Számla kelte: 2020. 10. 30.
Fizetési határidő: 2020. 12. 14.
Kivitelezői teljesítés díja: 200 000 000 Ft
Elszámolt előleg: -100 000 000 Ft
Fizetendő összeg: 100 000 000 Ft
(A számla a fordított adózás hatálya alá tartozik.)
A fenti számla könyvelésével/rendezésével kapcsolatban több kérdés is felmerült, mivel a támogató szervezet 2020-ban nem utalta át a vállalkozónak a végszámla alapján járó összeget. (Információnk szerint a mai napig nem történt meg a számla kiegyenlítése hiánypótlási felhívás miatt.)
1. Hogyan és mikor kell a főkönyvi könyvelésben a fenti számlát könyvelni? (Tárgyévi vagy a következő évet terhelő kötelezettség?)
2. Melyik időpontban kell a fordított áfát bevallani, figyelemmel az előlegre is? (Levonható áfa, így az önkormányzatnak fizetési kötelezettséggel nem jár.) Az önkormányzat negyedéves áfabevalló.
3. Mikor kell az előleggel történő elszámolást könyvelni, amelyet a 36512. főkönyvi számlán tartunk nyilván? A végszámla ismeretében még 2020. december 31-ig, vagy meg kell várni a támogató szervezet értesítését arról, hogy a számla végösszegét átutalta a vállalkozónak, ami már biztos, hogy a 2021. évben lesz?
A számla adatai az alábbiak:
Teljesítés időpontja: 2020. 10. 22.
Számla kelte: 2020. 10. 30.
Fizetési határidő: 2020. 12. 14.
Kivitelezői teljesítés díja: 200 000 000 Ft
Elszámolt előleg: -100 000 000 Ft
Fizetendő összeg: 100 000 000 Ft
(A számla a fordított adózás hatálya alá tartozik.)
A fenti számla könyvelésével/rendezésével kapcsolatban több kérdés is felmerült, mivel a támogató szervezet 2020-ban nem utalta át a vállalkozónak a végszámla alapján járó összeget. (Információnk szerint a mai napig nem történt meg a számla kiegyenlítése hiánypótlási felhívás miatt.)
1. Hogyan és mikor kell a főkönyvi könyvelésben a fenti számlát könyvelni? (Tárgyévi vagy a következő évet terhelő kötelezettség?)
2. Melyik időpontban kell a fordított áfát bevallani, figyelemmel az előlegre is? (Levonható áfa, így az önkormányzatnak fizetési kötelezettséggel nem jár.) Az önkormányzat negyedéves áfabevalló.
3. Mikor kell az előleggel történő elszámolást könyvelni, amelyet a 36512. főkönyvi számlán tartunk nyilván? A végszámla ismeretében még 2020. december 31-ig, vagy meg kell várni a támogató szervezet értesítését arról, hogy a számla végösszegét átutalta a vállalkozónak, ami már biztos, hogy a 2021. évben lesz?
2. cikk / 5 Előlegfizetés szabályai
Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
- bérleti díjak,
- szállás- és utazási költségek,
- regisztrációs díjak,
- szervezési feladatok,
- eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?
- bérleti díjak,
- szállás- és utazási költségek,
- regisztrációs díjak,
- szervezési feladatok,
- eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?
3. cikk / 5 Pályázati előleg
Kérdés: 2013 decemberében uniós projekt keretében eszközbeszerzés történt szállítói finanszírozással. A beszerzés a folyamatban levő beruházás állományára került az eszközanalitikában és a főkönyvben is, pénzforgalom nélküli beszerzésként. A beszerzéshez kapcsolódó a 2013. évi közbeszerzési tanácsadó díja, ami utófinanszírozású, az analitikában és a főkönyvben is, a folyamatban levő beruházás állományára, míg a számla a 39262 (utólagos finanszírozású nemzetközi támogatási program forgalma) főkönyvi számlára került. 2014. évi nyitáskor a beszerzés a közbeszerzéssel együtt az analitikából a főkönyvbe a befejezetlen eszköz beruházásra, míg a közbeszerzési tanácsadó díja a 39262-ról a 36515 (egyéb adott előlegek) főkönyvi számlaszámra került a rendező mérleg szerint. Melyik főkönyvi számlával szemben kell kivezetni az előleget 2014. évben, amikor az Irányító Hatóság átutalja az utólagos finanszírozású számla összegét, mert a beruházásra már rákerült a fentiek szerint 2013. évben?
4. cikk / 5 Hitelképesség megállapítása
Kérdés: A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.
5. cikk / 5 Fordított áfa
Kérdés: Pályáztunk ingatlanátalakításra, melyet elnyertünk. Az ingatlanátalakítás fordított adózás alá esik. Könyveléstechnikája megjelent a 2058. számú kérdés alatt. Adómentes tevékenységhez vesszük igénybe, tehát áfával aktiváljuk. Amivel gondom van, az az előirányzat könyvelése. Erre félig választ ad a 2288. számú kérdés "Fordított áfa előirányzata". Könyvelésünk a következő: Számla kifizetése T 123 K 3311 100 210 KTK Áfát is lekönyveljük pénzforgalom nélküli tételként: T 18122 K 499 25 T 499 K 919 25 Majd állományba vesszük: T 121 K 4122 125 Befizetjük a fordított áfakötelezettségünket: T 56 K 3311 25 131 KTK Előirányzatosítom az beruházás fordított áfáját: T 497 K 18 25 210 KTK T 919 K 497 25 312 KTK Áfabefizetés a dologi kiadásunkat csökkenti. Az áfa kiadás-bevétel előirányzatosításával az áfaberuházás már a helyére került. Pályázat utófinanszírozott, elszámolás után kapjuk meg a pénzt, átvett pénzeszközként. Kérdésem, hogy hová előirányzatosítsam az "Átvett pénzeszközt"? Nettó érték után 100 21 KTK Intézményi beruházás. Áfa értéke után 25 13 KTK Dologi kiadás? A 2288. sz. kérdés utolsó mondatát sem értem. Ha az előirányzatot megemelem mind a kiadási, mind a bevételi oldalon, ezáltal a költségvetés főösszege is megnő. "Ez a pénzforgalomban nem eredményez változást". Amikor lekönyvelem pénzforgalom nélküli tételként az áfa bevételt-kiadást, megnő a forgalma ezeknek a főkönyvi számláknak. Az előirányzatosítás után az áfa pénzforgalom nélküli mozgását is bejelentettem a kincstárba, mint kiadást és bevételt, hogy egyezzen a főkönyv és a kincstár, tehát megjelent a pénzforgalomban is.
