Emlékérme mint fizetőeszköz juttatása dolgozók, üzleti partnerek részére

Kérdés: Intézményünk idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Ennek tiszteletére az MNB emlékérmét bocsát ki (10 000 Ft és 2000 Ft-os címletekben). Az érmék fizetőeszközként használhatók. Az intézmény megvásárol ezekből 350, illetve 4800 db-ot. A dolgozók juttatásként kapnak a 10 000 Ft-os érméből, egy részét az ünnepségre meghívott díszvendégek és egyéb támogatók kapják, egy részét forgalomba helyezzük oly módon, hogy a pénztárakban a fizetéskor (visszaadáskor), aki kéri, a 2000 Ft-os bankjegy helyett választhatja a 2000 Ft-os érmét. Milyen rovat(ok)ra és hogyan kell lekönyvelni a megvásárolt emlékérméket?
Részlet a válaszából: […] ...fizetőeszköze. A kibocsátott emlékérmék tehát törvényes fizetőeszköznek minősülnek, ezért azon emlékérméket, melyek bekerülnek a pénztárba, fizetőeszközként kell kezelni. Amikor az MNB-től "megveszik" az emlékérméket, az pénzkiadásnak minősül, míg az, amikor azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáló bérlet;– a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatóihavi hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50százalékát, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyezőpénztár(ak)ba együttvéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Alapítványok kötelezettek-e szakképzési hozzájárulás fizetésére?

Kérdés: A 98. számban a 2085. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény nem nevesíti a kötelezettek között az alapítványt, ebből adódóan véleményem szerint az alapítványoknak, társadalmi szervezeteknek, egyesületeknek szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségük nincs. Kérem, szíveskedjenek megerősíteni ebben, vagy ha tévednék, az ellenkezőjében!
Részlet a válaszából: […] ...köre nemsorolja fel az alapítványokat, közalapítványokat, közhasznú társaságokat,egyházakat, felsőoktatási intézményeket, nyugdíjpénztárakat, költségvetésiszerveket, így ők nem alanyai a szakképzési hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?
Részlet a válaszából: […] ...után természetbeni egészségbiztosítási járulékot ésnyugdíjjárulékot fizet. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottmagán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Anyugdíjas tehát pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
Részlet a válaszából: […] ...helyettesítési díj (Ktv. 49/B. §), kiküldetési napidíj (Ktv. 49/C.§). Az önkéntes kiegészítő nyugdíj- és egészségpénztáritagsághoz adott támogatás az "adható" kategóriába tartozik, feltételeit aközszolgálati szabályzat határozza meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.