Emlékérme mint fizetőeszköz juttatása dolgozók, üzleti partnerek részére

Kérdés: Intézményünk idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Ennek tiszteletére az MNB emlékérmét bocsát ki (10 000 Ft és 2000 Ft-os címletekben). Az érmék fizetőeszközként használhatók. Az intézmény megvásárol ezekből 350, illetve 4800 db-ot. A dolgozók juttatásként kapnak a 10 000 Ft-os érméből, egy részét az ünnepségre meghívott díszvendégek és egyéb támogatók kapják, egy részét forgalomba helyezzük oly módon, hogy a pénztárakban a fizetéskor (visszaadáskor), aki kéri, a 2000 Ft-os bankjegy helyett választhatja a 2000 Ft-os érmét. Milyen rovat(ok)ra és hogyan kell lekönyvelni a megvásárolt emlékérméket?
Részlet a válaszából: […] ...fizetőeszköze. A kibocsátott emlékérmék tehát törvényes fizetőeszköznek minősülnek, ezért azon emlékérméket, melyek bekerülnek a pénztárba, fizetőeszközként kell kezelni. Amikor az MNB-től "megveszik" az emlékérméket, az pénzkiadásnak minősül, míg az, amikor azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Ingyenes számítógép-használat, illetve használt számítógépnek a munkavállaló tulajdonába adása

Kérdés: Önkormányzatunk a 2011. évi cafeteriajuttatás keretében a köztisztviselők részére szeretné biztosítani az ingyenes számítógép-használatot. Kérdés, hogy ezt elegendő-e a közszolgálati szabályzat szerint a cafeteria-rendszerbe bevonni, mint választható juttatást? Ha nem, akkor mi ennek a módja, és továbbra is lehetőség lesz-e arra, hogy két év után a használt számítógép ingyenesen vagy kedvezményesen a köztisztviselő tulajdonába kerüljön?
Részlet a válaszából: […] ...(Ktv.) 49/F. § (1) bekezdése szerint a köztisztviselőcafeteriajuttatásként – választása szerint, az önkéntes kölcsönösbiztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére isfigyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáló bérlet;– a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatóihavi hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50százalékát, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyezőpénztár(ak)ba együttvéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.