Házipénztárból történő készpénzkifizetés

Kérdés: Mikor lehetséges házipénztárból készpénzkifizetés? Tilos-e a házipénztárból munkabérrel összefüggő kifizetést eszközölni?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (3) bekezdése csak a központi költségvetési alrendszerbe tartozó költségvetési szervekre nézve rögzíti taxatíve a házipénztárból történő készpénzkifizetés ese-teit, melyek a következők:a) a közfoglalkoztatásban részt vevők bére, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Házipénztárból teljesíthető készpénzes kifizetések

Kérdés: Úgy tudom, hogy munkabérelőleget már nem lehet házipénztárból kifizetni. Valóban így van, és tényleg egyáltalán nem lehet, vagy az intézmények belső szabályzatukban eltérhetnek ettől? Többször előforduló probléma, hogy külföldről érkező vendégeink nem rendelkeznek magyar bankszámlával, viszont a jövedelmük utalásáig azonnal szükségük van készpénzre (forintra), hogy az itteni megélhetésüket fedezzék. Esetenként előfordul, hogy saját dolgozóinknak is mielőbb készpénzes előlegre van szükségük. Mely rendelet vagy törvény szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...Ávr. 148. §-ának (1)-(3) bekezdései szabályozzák a házipénztárból történő készpénzkifizetésre vonatkozó szabályokat. Az (1)-(2) bekezdések minden költségvetési szervre nézve rögzítik, hogy a házipénztárba készpénz vehető fel, illetve azt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Munkaügyi perben megítélt késedelmi kamat kiszámítása

Kérdés:

Késedelmi kamat számításával kapcsolatban kérdezném Önöket. Talán köztudott, mert a média is foglalkozott azzal, hogy a tűzoltóknak az európai uniós csatlakozás következtében – egy joghézag folytán – 2004. május 1. és 2007. dec. 31. közötti időszakban bizonyos összegű túlszolgálati díjuk keletkezett. Ezt az összeget valószínűleg az idei év során kifizetjük. Erre vonatkozóan késedelmi kamatot kell számolni. Ennek a számítási módjához szeretnék segítséget kérni. Ha lehetséges, példán keresztül, féléves bontásokban.

Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 232. §-ának (2) bekezdését, valamint 301. §-ának (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni, ha az a szerződés, amelyből a pénztartozás keletkezett, 2004. május 1-jét követően jött létre. Nem alkalmazhatók a Ptk. módosított rendelkezései a 2004. május 1-jén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem után havonta 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot fizet. A biztosítottat terheli a 8,5(magánnyugdíj-pénztári tagság esetén 0,5) százalék mértékű nyugdíjjárulék és a4 százalék mértékű egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.