24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Szociális munkatárs besorolása
Kérdés: Egyesület által fenntartott szociális bentlakásos intézménybe (az 1/2000. SzCsM rendelet hatálya alá tartozik) szeretnénk felvenni egy szociális munkatársat, akinek nincs meg a felsőfokú szakképesítése a munkakör betöltéséhez, ezért a felmentési szabályt alkalmaznánk. A munkavállaló 2018. 06. hónapban szociális asszisztensi OKJ-s képesítést szerzett, ezzel a végzettséggel alkalmaznánk erre a munkakörre. Besorolhatjuk-e "E" kategóriába, és a szolgálati időnél figyelembe kell-e venni a 2018. 06. hónap előtti jogviszonyait?
2. cikk / 24 Óvodapedagógus juttatása
Kérdés: A községben 52 fő gyermeklétszámmal, két óvodai csoporttal működik az óvodánk. A két csoport szakmai feladatait 2 fő óvónő (az egyikük a vezető óvónő), 2 fő pedagógiai asszisztens és csoportonként egy-egy dajka látja el. A gyermeklétszám alapján a vezető óvónő heti foglalkozásainak száma 10, a Púétv. 2. melléklete szerint, ettől eltérni csak lefelé lehet a fenntartó döntése alapján. A Púévhr. 9. §-ának (5) bekezdése: "Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja." Fentiek alapján az óvodai csoportokban csak 8 és 12 óra között kötelező óvodapedagógus foglalkoztatása. Esetünkben a vezető óvónőnek – mivel csak 2 fő óvónő van – ezen idő alatt bent kell tartózkodnia az egyik csoportban, hogy megvalósuljon az előbbi követelmény. A Púétv. által biztosított átfedési időre, valamint a többlettanítási időre járó juttatások a vezető óvónő esetében is értelmezhetőek-e? Részükre is megállapíthatók és kifizetők-e ezen juttatások?
3. cikk / 24 Bértámogatás felhasználása
Kérdés: Az óvodai nevelésre több jogcímen kapunk bértámogatást és működési támogatást. Eddig az volt a tendencia, hogy az intézmény éves bér- és járulékösszege meghaladta a bértámogatás összegét. Így a működésre kapott összeg egy része a bérre lett elhasználva. 2024-ben, úgy tűnik, megfordul a tendencia. A beszámoló eddig nem tért ki ennek elkülönítésére. Jelen esetben kb. 3 millió forintról beszélünk, egy 75 milliós intézményi költségvetésnél. A bérre kapott állami támogatásnak egy részét felhasználhatjuk-e működési dologi kiadásokra?
4. cikk / 24 Intézményvezető fejlesztői tevékenysége
Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményben – óvodában – sajátos nevelésű ellátást igénylő (SNI) gyermekek fejlesztését az intézményvezető végezné. Munkaköri leírásában nem szerepel az SNI-s gyermekek fejlesztése, 5000 Ft/óradíjban vállalná a fejlesztést, nem számlaképes. Intézményvezető milyen feltételek mellett vállalhatja a fejlesztést?
5. cikk / 24 Képzési költségek elszámolása, adózása
Kérdés: Egyre nagyobb az önkormányzatunk által fenntartott óvodákban az óvodapedagógus- és az SNI-sek fejlesztésével kapcsolatos gyógypedagógus-munkaerőhiány. Ennek kapcsán a fenntartó felajánlotta az intézményeknek (csak az óvodáknak), hogy azon dolgozók, akik önként vállalják, hogy óvodapedagógus- (pl. jelenleg közvetlen segítők) vagy gyógypedagógus- (pl. jelenleg óvónők) képzésre beiratkoznak jelenlegi munkakörük ellátása mellett, megtéríti a képzéssel kapcsolatos költségeiket. Ez a költségtérítés több dolgot jelent, van, akinél tandíjat, van, akinél a tankönyvek, jegyzetek árát 30.000 forintig (munkavállaló szempontjából nettó összeg), és a képzéssel kapcsolatos utazási költségeket. Az egyértelmű, hogy iskolarendszerű képzésről lévén szó, a tandíj és a tankönyvek beszerzéséhez nyújtott támogatás bérként adózik, és ahhoz, hogy a munkavállalónak ezt teljes egészében meg tudjuk téríteni, fel kell bruttósítanunk, és úgy kell számfejteni munkaviszonyból származó jövedelemként. A képzéssel kapcsolatos útiköltség elszámolható-e hivatali, üzleti utazásként (pl. kiküldetési rendelvénnyel), tekintettel arra, hogy a képzésen való részvétel a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történik (a képzés befejeztével a képzés időtartamának megfelelő ideig az új végzettségével a munkáltató tevékenységét fogják szolgálni)? Vagy ilyen esetben az útiköltség megtérítése is része a munkáltató által nyújtott támogatásnak, és emiatt munkaviszonyból származó jövedelemként adózik?
6. cikk / 24 Konyhai dolgozók besorolása II.
Kérdés:
Intézményünk óvoda és szociális szolgáltató intézmény, melynél a költségvetési szerv fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása 851020 óvodai nevelés. Az alaptevékenység az óvodai nevelés, illetve a köznevelési intézményben történő, valamint intézményen kívüli gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés és munkahelyi étkeztetés. A munkáltató az óvoda vezetője. Ellátja tehát az intézmény az óvodai (köznevelési) és főzőkonyhai (iskolai, óvodai étkeztetés, szociális étkeztetés, felnőtt/vendég étkeztetés) feladatokat is. A státusztörvény vagy Púétv. alapján a konyhai dolgozókat (szakács, élelmezésvezető, konyhai kisegítők) a továbbiakban (2024. január elsejétől) a Kjt. vagy pedig az Mt. alá tartozóknak kell-e tekintenünk? Van egy fő asszisztens munkakörben (FEOR 3511, képesítése szerint szociális asszisztens, szociális étkeztetésben segítő) foglalkoztatott dolgozónk, aki esetében szintén kérdéses, hogy a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá fog-e tartozni. Az intézmény konyhája a Szolgáltatói nyilvántartásban határozatlan időre bejegyzett "Szociális étkeztetés" szolgáltatásként szerepel.
7. cikk / 24 Konyhai dolgozók többcélú intézményben
Kérdés:
Óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében hogyan kell kezelni 2024. január 1-jétől az intézményhez tartozó konyhai dolgozókat (élelmezésvezető, szakácsok, konyhalány)? Rájuk vonatkozik a Púétv. 158. §-a? Illetve a törvény vonatkozik-e a bölcsődei dolgozókra, ha a bölcsőde nem önálló intézmény, hanem óvodához tartozóan működik (óvoda-bölcsőde többcélú intézmény)?
8. cikk / 24 Óvodavezető helyettesítőjét megillető pótlékok
Kérdés: Óvodánkban az óvodavezetői pályázati eljárás eredménytelenül zárult le, így az óvodavezetői pályázat újra kiírásra került. Az átmeneti időszakban az óvoda SzMSz-e szerint a magasabb fizetési fokozatban lévő óvodapedagógust bízta meg a fenntartó a helyettesítési feladatok ellátására. Ilyen esetben, ha nem történt kinevezés, nem megbízott óvodavezetői megbízást kapott az óvodapedagógus, milyen típusú pótlék illeti meg? Helyettesítési vagy vezetői pótlék? Amennyiben helyettesítési pótlék, úgy annak mértékéről – tekintettel arra, hogy nincs sem az SzMSz-ben, sem más szabályzatban leszabályozva – a fenntartó saját hatáskörben dönt?
9. cikk / 24 Munkaruha-juttatás
Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?
10. cikk / 24 Szakképzés rendszerének átalakítása
Kérdés: Hogyan változik 2020-tól a szakképzési rendszer?
