Ügyelet, készenlét, rendkívüli munkaidő

Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés – amit nem találok az új Mt.-ben –, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.
Részlet a válaszából: […] Az ügyeletre és a készenlétre – közalkalmazottak vonatkozásában – az új Mt. 110-112. §-ai irányadók, míg a túlóráról, azaz a rendkívüli munkavégzésről az Mt. 107-109. §-ai rendelkeznek, e paragrafusok szabályozzák az ügyelettel, készenléttel, rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján mindenekelőtt arra kell felhívni afigyelmet, hogy a pedagógusok kötelező óraszáma és a munkaidő mértéke nemazonos fogalmak. Ennek megfelelően az, hogy egy pedagógusnak heti 22 óra akötelező órája, még nem jelenti azt, hogy esetében ez felelne meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Megbízási szerződés

Kérdés: Kérdés. Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozóval köthet-e megbízási szerződést az intézmény vezetője munkakörön kívüli feladat elvégzésére (pl. takarítónő olyan ablaktisztítást vállal el, ami nem tartozik a munkakörébe vagy a portán plusz feladatot lát el, vagy pedagógus nem szakmai feladatához tartozó gépelésre kapna megbízást).
Részlet a válaszából: […] ...nem zárja kijogszabály, tehát a takarítónő további foglalkoztatásával kapcsolatosankülönösebb aggály nem merül fel.Ugyanakkor a pedagógus tekintetében figyelembe kell venni,hogy az adott ágazatban miniszteri rendelet további összeférhetetlenségiszabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.

Pedagógus szakkönyvtámogatása

Kérdés: Intézményünknél sok részmunkaidős pedagógus dolgozik 30-100 százalékig terjedő munkaidőben. Szakkönyvtámogatás az engedélyezett álláshely után, vagy azt meghaladóan minden kinevezett pedagógusnak – aki a támogatásra jogosult – teljes összegben (14 000 Ft/fő) kifizethető-e?
Részlet a válaszából: […] ...Ko-tv. 19. § (3) bekezdése alapján a pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalót megilleti az a jog, hogy évenként az éves költségvetési törvényben normatív, kötött felhasználású támogatásként megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.