Intézményvezető munkajogi intézkedései

Kérdés:

Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Részlet a válaszából: […] ...megsértésére alapozva, másfelől akkor, ha a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzés nélkül történt. Természetesen egy esetleges perben az eljáró bíróság az eset összes körülményét mérlegeli, tehát részünkről az esetleges pernyertesség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Magasabb vezető közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: A közalkalmazott magasabb vezetővel a költségvetési intézmény közalkalmazotti jogviszonyt létesített, egyidejűleg 2011. december 16-tól 2016. december 15-éig terjedő időre az önkormányzat képviselő-testületének megbízása alapján magasabb vezetői megbízást kapott. A munkáltatói jogkört gyakorló 2015. december 7-én írásban arról tájékoztatta, hogy a munkáltató 2015. december 31-ével jogutód nélkül megszűnik, ezért a közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva munkáltatói jogutód nélküli megszűnés jogcímén 2015. december 31-én megszűnik. Utóbb a bíróság jogellenesnek minősítette a jogviszony-megszüntetést. Milyen juttatásra jogosult az érintett a jogellenes jogviszony-megszüntetés következményeként, jár-e részére a Kjt. 23. §-ának (9) bekezdése szerinti juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszony az intézkedés szerinti időpontban szűnt meg, annak időpontját a jogellenesség nem érintette, így a felperes ezt követő időszakra illetmény jellegű juttatásra (így vezetői pótlékra) sem válhat jogosulttá.A Kjt. 23. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész megvonása

Kérdés: Vissza lehet-e vonni jogszerűen a közalkalmazott részére határozatlan időre megállapított, munkáltatói döntésen alapuló – garantált összegen felüli – illetményrészt?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeimódosulhatnak, s fennáll a veszély, hogy ezen változások miatt nem lesz fedezetaz illetménykiegészítésre. Ebből a szempontból persze kérdéses, hogy látható-eelőre, mi az az ok, ami miatt meghatározott idő után már biztosan nemrészesíthető az alkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Jogviszony megszüntetése

Kérdés: 1947. 03. 03-án születtem, 2004. 06. 24-én 36 éves munkaviszonnyal előrehozott öregségi nyugdíjba mentem. Azóta is folyamatosan dolgozom. A 35 éves jubileumi jutalmat 2003 októberében kaptam meg. Úgy tervezem, hogy 2006. 07. 01-jével abbahagyom a munkavégzést. Mit kell tennem, illetve milyen juttatásokra leszek jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...időpontig, amíg a köztisztviselő előrehozott öregségi nyugdíjban részesül,nem kényszerítheti ki a munkáltató általi felmentését. Ez persze nem zárja kiazt a lehetőséget, hogy a munkáltató – mérlegelési jogkörében – éljen ezzel alehetőséggel. A munkáltatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Szakértői tevékenység

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...díj összegét, amit az eljárási törvények alapján részben vagy egészben megtéríttet büntetőügyben pl. a vádlottal, polgári perben a pervesztes féllel.b) Az intézetek bevételi kötelezettségük teljesítése érdekében megbízási szerződés alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.