Otthonteremtési támogatás visszafizetése

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatásból újított fel ingatlant. Egy másik alkalmazottunk pedig új lakás vásárlásához, építéséhez családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával épített ingatlant. Mindkét alkalmazottunk értékesíti az ingatlanokat az elidegenítési és terhelési tilalom fennállásának időszakában (ez általában 10 év), így a kapott támogatásokat vissza kell fizetniük. A használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatás esetében, a támogatás összegéből megvalósított munkálatokkal kapcsolatos, számlával igazolt kiadások elszámolhatók-e értéknövelő beruházásként az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során, azokkal csökkenthető-e az ingatlan átruházásából származó bevétel? Az új lakás építéséhez kapott CSOK-kal szerzett ingatlan esetében az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámítása során az átruházásból származó bevétel csökkenthető-e a támogatásként folyósított összeggel, vagy esetleg a büntetőkamatot is tartalmazó visszafizetett összeggel?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 3. §-ának 32. pontja szerint értéknövelő beruházásnak minősül az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely– ingatlan átruházása esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja tőzsdézik, és 2020-ban nyeresége keletkezett, ami után az adót bevallotta és megfizette. Azonban egy másik banknál (külföldi) az általa 2015-ben vásárolt értékpapírja elértéktelenedés miatt megszűnt 2020. januárban.
Erről a bank kiállított egy igazolást is, de ráírta, hogy nem adóügyi igazolás. A megszűnés miatt a magánszemélynek vesztesége keletkezett. Az adózó a bevallásában feltüntetheti-e veszteségként a tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója résznél, hogy 2020-ban ilyen és ilyen vesztesége állt fenn? Ha igen, hogyan kell az önellenőrzést elvégezni (volt nyeresége más értékpapírügyletből), és ez a fajta vesztesége a további években figyelembe vehető-e?

Részlet a válaszából: […] ...A törvényi meghatározásból következően nem alkalmazhatóak az ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai– a csereügyletre;– a szokásos piaci értéktől eltérő áron kötött ügyletekre;– a zárt körben kibocsátott értékpapírokra vonatkozó ügyletekre.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás

Kérdés:

Intézményünk szolgáltatását saját dolgozójának, illetve a dolgozók közvetlen hozzátartozójának a "piaci" árhoz képest 50%-os kedvezménnyel biztosítja. A számlakiállítási kötelezettség tény, de hogyan szükséges kiállítani a számlát, illetve ebben az esetben a teljes vagy az engedménnyel csökkentett összeg után kell áfát fizetni, továbbá felmerül-e esetlegesen szja-fizetési kötelezettsége az intézménynek?

Részlet a válaszából: […] ...keletkezik.Az adó alapját az Szja-tv. 3. §-ának 9. pontja szerint kell meghatározni. Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Munkahelyi és iskolai étkeztetés

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából az Szja-tv. 3. §-a 9. pontjának előírásait kell figyelembe venni. E szerint szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás I.

Kérdés: Egészségügyi intézmény antitestvizsgálatért az intézmény dolgozói részére alacsonyabb árat határoz meg, mint más, a szolgáltatást igénybe vevő, az intézménytől független személy/szervezet esetében. A dolgozók részére megállapított vizsgálati díj összege a vizsgálat önköltségi árát eléri/minimálisan meghaladja. Ilyen esetben keletkezik-e a saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás után adó- és járulékfizetési kötelezettsége az intézménynek? Ha igen, akkor az miként adózik?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg a szolgáltatás értéke. A juttatás értékét a dolgozó által fizetett összeg és a szokásos piaci érték közötti különbség képezi.A szokásos piaci értéket az Szja-tv. 3. §-ának 9. pontja szerint kell meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei azokon a helyeken, ahol gyermekétkeztetés van, az alkalmazottak esetében is csak a nyersanyagnormát térítteti meg. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség a dolgozóval meg nem fizettetett rezsi miatt? Ha igen, akkor a meg nem fizetett rész után a munkáltató adózik, mintha egyes meghatározott juttatás lenne?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett rész a bérjövedelemhez hasonlóan adózik.Az adó alapját az Szja-tv. 3. §-ának 9. pontja szerint kell meghatározni.Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...tekinthetjük. Továbbá az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének w) pontja alapján nem minősül a magánszemély bevételének a szokásos piaci érték és a kedvezményes ár közötti különbözet akkor, ha a különbözet összege nem haladja meg a kifizető által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Értékpapírok vásárlása és eladása

Kérdés: 2006-ban úgy vásároltam meg egy részvénytársaság részvényeit, hogy azok vételárát kft. üzletrészekkel egyenlítettem ki. A részvények és a kft.-üzletrészek névértéke között jelentős különbség volt, de a részvénytársaság az átadott üzletrészeket a – jóval alacsonyabb névérték ellenére – ellenértékként elfogadta, majd később a részvényeket jóváírta az értékpapírszámlámon. Keletkezik-e adókötelezettségem a részvényvásárlás kapcsán? A részvényeket a tőzsdén értékesítem, természetesen bróker közreműködésével. Ez utóbbi milyen adókötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...a nem pénzben megszerzett vagyoni értékesetében bevételként a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapítottszokásos piaci értékét kell figyelembe venni. A szokásos piaci értékmegállapítása az Szja-tv. 3. § 9. pontja alapján történhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Magánszemély által bérbeadott ingatlan adózása

Kérdés: Intézményünk magánszemélytől vesz bérbe ingatlant. Ilyen esetben nekünk kizárólag 20 százalék adót kell levonnunk a kifizetett bérleti díjból, vagy 38 százalék adóelőleget, tekintettel arra, hogy a bérbeadó önálló tevékenységet folytató magánszemélyként végzi ezt a tevékenységet adószám birtokában?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáló tárgyi eszközök (ideértve a selejtezett tárgyi eszközöket is) értékesítésekor kapott ellenérték, illetőleg a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, előállítási költségét a magánszemély, az egyéni vállalkozó bármely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.