Ingatlanberuházással kapcsolatban felmerült áfa levonhatósága

Kérdés: Egy egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részben az említett támogatásból, részben önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás szabályai szerint vallják be. Az elkészült csarnokot az egyesület értékesíti az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az üzemeltetési tevékenységre. Az értékesítés áfa felszámításával valósulna meg, mivel az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget választ az Áfa-tv. 88. §-a alapján. Az egyesületnek használati joga és jelzálogjoga maradna az elkészült épületen, ezzel biztosítva a látványcsapatsport-támogatás céljainak megfelelő hosszú távú használatot. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő egy meghatározott részében kívánja használni, ezért erre az időre bérelni fogja az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). Az itt vázolt ügylettel kapcsolatban a kérdésem az, hogy helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az értékesítés áfa felszámításával valósul majd meg?
Részlet a válaszából: […] ...86. §-a (1) bekezdésének j) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...felsoroltakkal egyező jogviszonyban töltöttidőtartamokat. A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm.rendelet 12. §-a részletesen tartalmazza azoknak a biztosítási jogviszonyoknaka megnevezését, amelyek időtartama a jogosultsághoz beszámítható....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Gazdasági vezető polgármesteri hivatalnál, körjegyzőségnél

Kérdés: A jövőben szigorodnak a gazdasági vezetőre vonatkozó előírások. A polgármesteri hivatalnál vagy a körjegyzőségi hivatalnál szükséges-e gazdasági vezetőt alkalmazni, mivel az Ámr. a pénzkezelési jogkörök gyakorlásánál az intézményre vonatkozóan használja a gazdasági vezető fogalmát, azonban az önkormányzatok esetében pénzügyi-gazdasági ügyintézőt említ? Ugyanakkor a polgármesteri hivatalok vagy körjegyzőségek is beletartoznak az önállóan gazdálkodó (2009-től önállóan működő és gazdálkodó) költségvetési szerv fogalmába, melyekre vonatkozóan viszont előírás az, hogy ha van gazdasági szervezete, akkor kell, hogy legyen gazdasági vezetője is.
Részlet a válaszából: […] ...a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájáhoziránymutatást ad, ellenőrzi azt,– gazdasági intézkedéseket hoz,– felelős a fentebb részletezett feladatok jogszabályoknakmegfelelő ellátásáért.Fontos rendelkezés továbbá, hogy a gazdasági vezető vagy azáltala...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Gazdasági szervezet, gazdasági vezető körjegyzőségnél

Kérdés: A községi önkormányzatunk egy másik községi önkormányzattal körjegyzőséget alapított. A gesztor (irányító szerv) a mi önkormányzatunk. A körjegyzőség – a leendő változásokat tekintve (2008. évi CV. tv.) – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A szerv vezetője a körjegyző. Gazdasági vezetője a körjegyzőségnek nincs. A költségvetést, beszámolót én készítem el. Az iskolai végzettségem Pénzügyi és Számviteli Főiskola, adótanácsadó, és közigazgatási szakvizsgát tettem le, jelenlegi besorolásom: I/16. Kérdéseim a következők: Aláírhatom-e a költségvetést és a beszámolót a gazdasági vezető megjelölésnél, vagy azt inkább hagyjuk üresen? Tekintettel a várható változásokra, kötelező lesz-e, vagy csak lehetőség gazdasági vezetőt kinevezni a körjegyzőségnél, ha igen, mikortól, mi az előírás a végzettségre, és a kinevezés kinek lesz a hatásköre, és kié lesz a munkáltatói jog? A köztisztviselői illetményben mit jelent a gazdasági vezetői kinevezés (pótlék, illetménykiegészítés stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...azok betartását,c) gazdasági intézkedéseket hoz,d) felelős az előző bekezdésben, illetve a szervezeti ésműködési szabályzatban részletezett feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért,e) ellenjegyzési jogot gyakorol a költségvetési szervhezrendelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Berendezések korszerűsítésének elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat a közvilágítási berendezések korszerűsítésével a DÉDÁSZ-t bízta meg. Az elkészült munkát a DÉDÁSZ egy összegben számlázta, melyre 5 évre részletfizetést engedélyezett, ezért a részletfizetéskor kamatot is kell fizetni. Ez évben fizeti az önkormányzat az első részletet és a kamatot. Az elkészült és üzembe helyezett berendezések tulajdonjogát térítés nélkül, véglegesen, könyv szerinti értéken az üzemeltetés idejére az önkormányzat a DÉDÁSZ részére átadta. Az átadás áfavonzatára vonatkozó választ a Költségvetési Levelek 4. számának 107. kérdésében megkaptam. Hogyan történik helyesen a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz, ezért az elszámolást ennek megfelelően kell végrehajtani.Az első gazdasági művelet a berendezések korszerűsítése, amely részletre történő beszerzésnek (vásárlásnak) minősül. A korszerűsített eszközök számla szerinti értékét a részletre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Ingyenesen átadott közmű áfaelszámolása

Kérdés: Az önkormányzat a közvilágítási berendezések korszerűsítésével a DÉDÁSZ-t bízta meg. Az elkészített munkát a DÉDÁSZ egy összegben számlázta, melyre 5 évi részletfizetést engedélyezett. A részletfizetéskor kamatot is kell fizetni. 2002-ben fizeti az önkormányzat az első részletet és kamatot. Az elkészült és üzembe helyezett berendezések tulajdonjogát az önkormányzat térítés nélkül, véglegesen, könyv szerinti értéken az üzemeltetés idejére a DÉDÁSZ részére átadta. Van-e az átadásnak áfavonzata?
Részlet a válaszából: […]

Ha az elkészült berendezést térítésmentesen adják tulajdonba, a korszerűsítési munkálatok során felmerült áfa ingyenes átadáshoz kapcsolódik, ezért a kivitelezés során felszámított áfát nem lehet levonni. Az átadást további áfakötelezettség nem terheli.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.