5 talált cikk a jogviszony , áthelyezés , munkakör , részlet kifejezésre

Kérdés: Egy pedagógusunk 6 év munka törvénykönyves foglalkoztatással, munkaszerződéssel látott el pedagógus munkakört egy nonprofit kft.-nél, amely nem tartozik a Kjt. hatálya alá, így rá nem vonatkozott erre az időre a közalkalmazotti bértábla és a fokozat lépése sem. A kft.-hez F8 besorolási fokozattal került, de a velük kötött munkaszerződésbe ezt nem írták bele, és a 6 év alatt nem sorolták át, "nem lépett" 3 évente, nem számítottak jubileumot és végkielégítést sem. Mi az önkormányzat által működtetett Kjt. hatálya alá tartozó általános iskolába, pedagógus munkakörbe vettük fel, a fizetési fokozatába, jubileumába számítsuk-e bele ezt a 6 év munka törvénykönyves foglalkoztatást vagy sem? "Léphet-e" rögtön F10-be, vagy a hozott papírok alapján ott folytatódik az előrelépés, ahol megszakadt? Most a 25 éves vagy a 30 éves jubileumi jutalomra jogosult-e?

Kérdés: 2005. április 1-jétől közalkalmazottként dolgozom. 2008. október 15-ével áthelyezéssel másik intézménynél szintén közalkalmazotti státuszban tovább foglalkoztattak, más munkakörben, magasabb illetménnyel. A tizenharmadik havi illetményt október 14-én az első munkáltatóm időarányosan kifizette, az akkori irányadó illetmény szerint. A jelenlegi munkáltatóm – október 14-e után – a tizenharmadik havi illetmény arányos összegét havonta nem folyósította, mivel még nála nem állt fenn három hónapja a közalkalmazotti jogviszonyom. 2009 januárjában visszamenőleg megkaptam az október 15-étől járó illetménykiegészítést. A Kjt. 68. § (4) bekezdés szerint "a tizenharmadik havi illetmény összege a közalkalmazott tárgyév december havi illetményének összegével egyezik meg". Kérdésem, hogy a korábbi, 9 és fél hónapi, alacsonyabb illetmény alapján számolt tizenharmadik havi illetményt nem kellett volna a decemberi illetmény szerint korrigálni? Mindkét intézmény bérszámfejtését a Magyar Államkincstár végzi, az adatok birtokában vannak.

Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?

Kérdés: 1979. 03. 06-ától bölcsődei dolgozó vagyok, csecsemő- és gyermekgondozó munkakörben. 2003. 12. 27-étől 2005. 01. 21-éig táppénzes állományban voltam, ezalatt az OSZI I. fokú orvosi bizottsága 67%-os munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a rokkantsági nyugdíjat igénybe veszem, milyen juttatásokra leszek jogosult? Hogyan érvényes rám a felmentési idő, ill. a végkielégítés, ha a munkaviszony megszűnésekor még nem leszek nyugdíjas, és a felmentésre egészségügyi okból kerül sor? A munkaviszony megszűnését ki kezdeményezze? A munkáltató felajánlhat-e az egészségi állapotomnak megfelelő könnyebb munkakört, és azt el kell-e fogadnom?

Kérdés: 1988. december 1. óta mint gazdasági vezető dolgozom. Fúzió miatt 2004. augusztus 31-ével munkaköröm megszűnt, de mert 2004. július 28-a óta táppénzes állományban vagyok, ezért 2004. szeptember 1-jei hatállyal, áthelyezéssel az iskola állományba vett, és ezzel vezetői pótlékomat megszüntették. a) Jogos-e a pótlék elvonása táppénzes állomány esetén? b) Mikortól és mennyi időtartamra jár a felmentés és végkielégítés? c) A felmentési időből mennyit kötelező ledolgozni? d) A ki nem vett időarányos szabadságot melyik bérrel kell kifizetni? e) A táppénz időtartamára jár-e szabadság?