375 talált cikk a számla , részlet kifejezésre

Munkába járás költségtérítésével kapcsolatosan kérném szíves segítségüket. A május hónaptól bevezetésre kerülő vármegye-, illetve országbérletek kapcsán merült fel a következő kérdésünk: Ha a munkavállaló ország- vagy vármegyebérletet vásárol, de a tényleges munkába járásához ennél alacsonyabb értékű, meghatározott km-re szóló bérlet is elegendő, melyet korábban is vásárolt, mi mint munkáltató a korábbi munkába járási költségtérítést tartjuk jogosan kifizethetőnek. Helyes-e a költségtérítés mértékének ilyen meghatározása, illetve milyen módon szükséges bizonylatolni a kifizetést? Jelen gyakorlat szerint a munkáltató nevére szóló számlát, illetve utólag a bérletszelvényt adta le a dolgozó, és a számla alapján térítettük a 86%-ot. Ország- vagy vármegyebérlet vásárlása esetén a számla nagyobb összegről is szólhat, mint ténylegesen a munkába járáshoz szükséges bérlet, így a kifizetett összeg 86% alatt lesz. Arra gondoltunk, hogy azon dolgozókat, akik az újonnan bevezetésre kerülő bérletet kívánják vásárolni, nyilatkoztatjuk a lakóhely és a munkahely tényleges távolságáról, és a nyilatkozat, valamint az arra a távolságra eső bérlet ára lesz a kifizetés alapja.

Egy önkormányzat pályázatok révén többféle jogcímen állami támogatást kap működési, illetve felhalmozási célra államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szervezettől. A támogatások folyósítása jellemzően 100% előleggel történik. Az Ávr. 87. §-ának (1) bekezdése alapján a folyósított támogatási előleg is költségvetési támogatásnak minősül, így annak összegét a költségvetési támogatás fogadójánál költségvetési bevételként, a támogatás nyújtójánál költségvetési kiadásként kell elszámolni. A költségvetési számvitelben az előirányzatok és a pénzügyi teljesítés mellett az előleg elszámolási kötelezettségként (T044 – K006) is kimutatásra kerül, amely a "0"-s számlaosztályban a támogatóval történő elszámolásáig szerepel az önkormányzatnál. A pénzügyi számvitelben (elsődleges elszámolás) az előleget folyósításkor bevételként számolják el, majd átvezetik a passzív időbeli elhatárolások közé, ahonnan az általános szabályok szerint a költség/ráfordítás felmerülésekor oldják fel. A támogatási előlegek kezelésénél további kérdést vet fel, hogy a támogatások jelentős részét egy, az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaság mint az Áht. 3/A. §-ának (2) bekezdése szerinti államháztartáson kívüli szervezet továbbadott támogatásként nyújtja. A támogatás itt is előleggel (100%) történik, utólagos elszámolási kötelezettséggel. A gazdasági társaság a támogatást előlegként kapta kormányhatározat alapján, utólagos elszámolási kötelezettséggel, amelyet – véleményünk szerint – helyesen a kötelezettségek között, míg az önkormányzatnak továbbadott támogatási előleget követelésként mutatja ki.
1. Szerepeltethető-e a (pénzügyi számvitelben – így a mérlegben) fentiek szerinti passzív időbeli elhatárolásként a támogatóval még el nem számolt támogatási előleg az Ávr. 87. §-a alapján, vagy az általános szabályok szerint a kötelezettségek között kellene kimutatni? Amennyiben a kötelezettségként történő kimutatás lenne helyes, kérjük, legyenek segítségünkre a helyes könyvelési tételek bemutatásával mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben.
2. Van-e különbség a támogatási előleg kezelésében amiatt, ha azt egy államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szervezet nyújtja?

Költségvetési szervünk dolgozójának csak az év egy részében volt munkaviszonya. Ez azt jelenti, hogy a személyijövedelemadó-bevallásában a családi kedvezményt csak arányosan veheti igénybe? Ha egész évben érvényesíthető a kedvezmény, akkor hogyan lehet a bevallási tervezetet kiegészíteni, módosítani?

Önkormányzatunk 2015-ben vagyonhasznosítási szerződést kötött egy Áht.-n kívüli kft.-vel 15 évre. A szerződésben a hasznosító kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlanokon található felépítmények, ingóságok vonatkozásában, könyv szerinti értékben meghatározottakat alapul véve, az önkormányzat által jogszabály alapján megállapított értékcsökkenési kulcsok szerint az értékcsökkenés visszapótlásáról gondoskodik, és a visszapótlást legkésőbb a futamidő végén elszámolja. A szerződés megkötésekor készült egy értékbecslés, mely rögzítette az ingatlanok szerződéskori értékét és állapotát. Jelenleg felmerült a szerződés megszüntetésének lehetősége. Ez esetben a feleknek el kellene számolnia egymással, a vagyon hasznosításba adáskori állapotához képest történt különbözetével is. Értékcsökkenés-visszapótlást a hasznosító nem hajtott végre eddig, az elszámolt értékcsökkenés értéke 38 millió forint. 2018-ban készült értékbecslés, mely szerint az ingatlan értéke 91 millió forinttal növekedett a hasznosításba adás időpontjához képest. A hasznosító nem kívánja számlákkal igazolni a végrehajtott beruházásokat, és ezzel együtt az értékcsökkenés-visszapótlás értékét, hanem a 2018-as értékbecslés alapján szeretne elszámolni, és ez alapján szerintük az önkormányzatnak van tartozása. Véleményünk szerint mindenképpen számlákkal, alátámasztó bizonylatokkal kell igazolnia, hogy milyen beruházásokat hajtott végre a hasznosítás időszaka alatt az ingatlanon, és szerintünk nem fogadható el a piaci alapon készített értékbecslés, melyből nem állapítható meg, hogy mikor végezték az adott beruházási munkát, illetve az sem derül ki, hogy az bruttó vagy nettó összeg, mivel egy becsült összegről van szó.

Egy kft. pályázat útján az önkormányzattól bérel ingatlant iroda céljára, 5 éves időtartamra. A pályázat tartalmazta az ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét is. Az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban "kivett lakóház és udvar" megnevezéssel szerepel. A kft. az ingatlanon saját költségén végzi a beruházást. A bérleti szerződés szerint az önkormányzat a kft. által elvégzett beruházás anyagköltségét és munkadíját 5 millió forintban hagyja jóvá, ismeri el azokat a beruházás során elvégzendő munkanemek tekintetében, amelyek elvégzése, elvégeztetése a hatályos jogszabályok alapján az önkormányzat kötelessége lenne. A bérleti szerződés szerint a kft. ezen beruházási összeget az önkormányzat részére történő átszámlázással, bérbeszámítás útján, a havonta fizetendő bérleti díj 50%-a mértékéig érvényesítheti. A beruházás kivitelezése során beépítésre kerülő anyagok és a beépítés következtében létrejött értéknövekmény az önkormányzat tulajdonába kerül. Az önkormányzat a bérbeadási tevékenységét adókötelessé tette. Az önkormányzatot megilleti-e az áfalevonás a beruházással kapcsolatban?

A készlet- és a tárgyieszköz-beszerzési érték számításához és a számlák könyveléséhez szeretnénk állásfoglalást kérni, mivel az Szt. és az Áht. a bekerülési érték számításánál, illetve azok nyilvántartásánál véleményünk szerint nem fogalmaz teljesen következetesen. Az Áhsz. kormányrendelet a beruházásként elszámolt költségek körét az alábbiakban határozza meg: "A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni."
Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése a vásárolt anyagok bekerülési értékére vonatkozóan az alábbiakat fogalmazza meg: "A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan – a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár." Az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 7. pont: "vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot".
Az Szt. a bekerülési érték számításánál figyelembe vehető költségek körét az alábbiakban határozza meg: 62. § (2) bekezdés: Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47–50. § szerinti tételek vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott bekerülési érték; saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.
Az Szt. 47. § (1) bekezdés: Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj.
Az Szt. alapján a vásárolt anyagok tekintetében a közbeszerzés költségének a bekerülési ár részének kell lennie, azonban az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja ezt már nem részletezi, illetve nem utal az Szt.-re sem. A fenti jogszabályi hivatkozások alapján szeretném az állásfoglalásukat kérni arra vonatkozóan, hogy a készlet- és tárgyieszköz-beszerzések esetén a számlán szereplő szállítási költség és közbeszerzési díj (KEF-es szerződések után a szállítónak fizetendő 1%) a beszerzési érték részének tekinthető-e? Ezen költségeket a beszerzési árra történő szétosztással a K311 – K312 – K64 rovatokon szükséges nyilvántartani a készlet/eszköz értékének megemelésével, vagy a K337 (szállítási díj) és K355 (közbeszerzési díj) rovatokon a beszerzési ártól elkülönítve?

Évek óta üzemeltetek egy panziót. Egy másik vendéglátós az általam követett gyakorlattól eltérő áfabeli megítélésről számolt be. A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtása esetén mit kell az ügylet teljesítési időpontjának tekinteni? Jól gondolom, hogy folyamatos teljesítésű ügyletnek minősül a szálláshely-szolgáltatás (hiszen ez is ingatlan-bérbeadásnak minősül tudomásom szerint)? Ha a vendég a kijelentkezés napja mint fizetési határidő előtt fizet, akkor a kifizetés előlegnek minősül?
A másik kérdésem a turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos. Ha a vendég előleget fizet a szállásra, az előleg után keletkezik hozzájárulás-fizetési kötelezettségem?