Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége

Kérdés:

Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv alaptevékenysége általános járóbeteg-ellátás, szakorvosi járóbeteg-ellátás. A költségvetési szerv takarítási szolgáltatást kíván nyújtani egy vállalkozás részére. A munkavégzés egy védőnői ellátást nyújtó épületben történne. A tevékenységet az egészségügyi központ egy alkalmazottja látná el (részmunkaidőben), a takarítás díját kiszámláznák a vállalkozás részére, amely szintén takarítási tevékenységet lát el. Jól gondoljuk, hogy ez vállalkozási tevékenységnek minősül, és ebben az esetben módosítani szükséges az alapító okiratot, törzskönyvi kivonatot oly módon, hogy fel kell venni a vállalkozási tevékenységet és az új TEÁOR-számot? Jelenleg az egészségügyi központ mentes az áfafizetési kötelezettség alól. Jól gondoljuk, hogy a fent említett takarítási szolgáltatás adóköteles tevékenységnek minősül, és ezért változásbejelentőn jeleznünk kell az adóhatóságnak, hogy adóköteles tevékenységet is végez az intézmény?

Részlet a válaszából: […] ...törzskönyvi kivonatot a Magyar Államkincstár módosítja, és adja át a tevékenységikör-adatokat az adóhatóságnak.Az Áhsz. rendelkezései szerint a költségvetési számvitelben a kiadásokat és a bevételeket kormányzati funkciónkénti bontásban kell bemutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Munkahelyi és iskolai étkeztetés

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítőtevékenység.Az Áhsz. rendelkezései szerint a költségvetési számvitelben a kiadásokat és a bevételeket kormányzati funkciónkénti bontásban kell bemutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Kísérleti-fejlesztési tevékenység

Kérdés: Egy kutatóegyetemnél különböző K+F-projektek vannak folyamatban. A kutatás-fejlesztés eredményeként egy vagy akár több találmány, szoftver, adatbázis stb. jön létre, melyek jellemzően szabadalmaztatásra is kerülnek. Az Áhsz. 11. §-a (2) bekezdésének rendelkezése értelmében 2014. évtől a kutatás-kísérleti fejlesztés költségei immateriális javak között nem mutathatók ki, ezért a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos költségeket a felmerülés évében a működési kiadások között kell elszámolni. Ebben az esetben a kutatás-fejlesztés eredményeként létrehozott szellemi termékeket (találmány, szabadalom, szoftver, adatbázis stb.) az immateriális javak között nem kell kimutatni? Helyes-e az az eljárás, ahol a kutatás-fejlesztés felmerült költségeit a működési kiadások között elszámolják, és a kiadások részét képező, végeredményként létrejött eszköz pedig nem kerül aktiválásra? Véleményünk szerint a valódiság számviteli alapelv alapján a kutatás-fejlesztés eredményeként létrejövő eszközöket a saját előállítású eszközök aktiválási szabályainak megfelelően az immateriális javak között állományba kell venni. A bekerülési érték az Szt. 51. §-ára tekintettel meghatározott közvetlen önköltség. Az önköltség részét képező közvetlen költségek a személyi jellegű és dologi kiadások között jelennének meg változatlanul, nem kellene átkönyvelni a beruházási kiadások közé. [A 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet II. fejezet B) Saját előállítás elszámolására vonatkozó rendelkezésnek megfelelően.]
Részlet a válaszából: […] A kísérleti-fejlesztési tevékenység esetében szükséges elkülöníteni a már előállított immateriális javakat és az Szt. 25. §-ának (4) és (5) bekezdése szerinti kísérleti fejlesztés aktivált értékét.A már előállított szellemi termékeket – amennyiben azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Közfoglalkoztatott dolgozók

Kérdés: Az önkormányzat által, a Start közmunkaprogram keretében foglalkoztatott dolgozók által előállított terményekkel kapcsolatos alábbi gazdasági események könyvelését kérnénk levezetni:
1. Önkormányzatnál:
Az önköltségszabályzatban foglaltak alapján megállapításra kerül a közfoglalkoztatottak által előállított élelmiszer-nyersanyag önköltsége, amely alapján:
1.3. Készletre vétel könyvelése az önkormányzatnál.
1.4. Felhasználás könyvelése:
- saját célra történő felhasználás esetén (szociális rászorultság alapján természetbeni juttatásként),
- térítésmentes átadás az önkormányzati költségvetési szervnek (intézménynek), amely az önkormányzat konyháját üzemeltetve látja el a közétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Az önkormányzat áfaalany, de az előállítással kapcsolatban felmerült kiadások áfáját nem vonta le.),
- feleslegessé vált készlet értékesítése külső szerv, illetve magánszemély részére.
2. Intézménynél:
2.1. Önkormányzattól kapott élelmiszer-nyersanyag térítésmentes átvételének könyvelése.
2.2. Felhasználás könyvelése:
- intézmény által üzemeltetett konyhán történő felhasználás.
A könyvelési tételeket szíveskedjenek a költségvetési számvitel szerint (rovatok), pénzügyi számvitel szerint és az előirányzat könyvelése szerint is levezetni.
Részlet a válaszából: […] ...átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.Az Szt. 86. §-ának (4) bekezdése szerinti tételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.

Kiadások másodlagos könyvelése

Kérdés: Intézményünk önkormányzati egészségügyi rendelőintézet. A kiadásaink könyvelésekor másodlagos számlacsoportként előirányzat esetében:
711 Alaptevékenységek költségvetési előirányzata
712 Szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek költségvetési előirányzata
Előirányzat-teljesítés esetében:
721 -Alaptevékenységek kiadási előirányzatának teljesítése
722 -Szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek költségvetési előirányzatának teljesítése
számlacsoportok alábontott főkönyvi számláit alkalmazzuk.
Könyvelő kolléganőnk – hivatkozva számviteli elő­­adásokon elhangzottakra – úgy tudja, hogy a fenti számlákon nyilvántartott gazdasági események közül azokat, melyek OEP-, illetve önkormányzati finanszírozás terhére történtek, át kell vezetni a 771 és 772 számlacsoport számláira. A kisegítői feladatokat ellátó számviteli munkatárs kolléganőnk szerint ezt a számlát csak az önkormányzatok és egyéb finanszírozást végző intézmények a finanszírozási tevékenységükkel kapcsolatos gazdasági események nyilvántartására használhatják, egészségügyi intézmény ilyen tevékenységet nem végez, ezért ezt a számlacsoportot nem alkalmazhatja. Kérjük szíves állásfoglalásukat a fentiekkel kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...illetve az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint az alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység.Egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 27.