Az egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok

Kérdés: 1. Önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott háziorvos a Kjt. és a 2020. évi C. törvény értelmében lehet-e vezető tisztségviselő egy gazdasági társaságban?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?
Részlet a válaszából: […] ...ugyancsak egészségügyi tevékenység végzésére megbízási szerződést kötni, ügyeleti feladatok ellátására, megfontolandó.Az új rendelkezések pedig azt is kimondják, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az őt foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Közalkalmazott vezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

Kérdés: Költségvetési szerv közalkalmazott osztályvezetőjeként a Kjt. 41. §-ának (4) bekezdése alapján lehetek-e a saját cégemben ügyvezető? Végezhetek a cégben keresőtevékenységet, például adótanácsadást?
Részlet a válaszából: […] ...túli – személyes közreműködés, munkavégzésre irányuló további jogviszony kapcsán viszont tekintettel kell lenni a további Kjt.-rendelkezésekre is. Ezek különbséget tesznek a további jogviszonyok között abból a szempontból, hogy a munkaidő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Költségvetési szerv számlái feletti rendelkezésre jogosult személyek köre

Kérdés: Költségvetési szerv számlák feletti rendelkezésre jogosultjai között szerepelhet-e olyan személy, aki nem alkalmazottja a költségvetési szervnek? Létezik erre vonatkozó jogszabály?
Részlet a válaszából: […] ...80. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint a kincstár szabályzatban állapítja meg a kincstár által vezetett fizetési számlák feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának feltételeit, módját, a kincstárban alkalmazott fizetési módokat, a fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Összeférhetetlenség az önkormányzat által támogatott civil szervezetek vonatkozásában

Kérdés: A Költségvetési Levelek 237. számában, a 4369. szám alatt megjelent válaszhoz kapcsolódóan lenne további kérdésem. Községünkben a polgárőr-egyesület elnöke önkormányzati képviselő. Az önkormányzat támogatja a helyi civil szervezeteket (működési támogatás), többek között a polgárőr-egyesületet is. A támogatásokra kérelmeket nyújtanak be a civil szervezetek, melyeket a képviselő-testület bírál el még a költségvetés elkészülte előtt, és a döntésről képviselő-testületi határozatot hoznak. Ez egy határozat, mely a költségvetésbe beépítésre kerül, és véglegesen a költségvetés tárgyalásakor, annak szavazásra bocsátásakor vitatja meg, fogadja el a képviselő-testület (az önkormányzat éves költségvetését). Esetünkben a polgárőr-egyesület elnöke, önkormányzati képviselőnk arra hivatkozik, hogy a kérelmek elbírálása során a döntéshozatalból "kizáratja" magát, erről képviselő-testületi határozatot is hoznak. A kérelmek elbírálásában nem vesz részt. Viszont a költségvetés tárgyalásában, a költségvetési rendelet megvitatásában, az elfogadásnál nem vonja ki magát a döntésből, ugyanúgy szavaz, mint bármelyik másik képviselő. (Talán nem is lenne túl jó döntés egy ilyen lényeges dolognál a kizárattatásnak.) Lehet-e a fentiek mellett kedvezményezett az a polgárőr-egyesület, amelynek az elnöke egy önkormányzati képviselő?
Részlet a válaszából: […] ...sem tartalmaz önmagában a két tisztségre nézve (önkormányzati képviselő, illetve egyesület elnöke) összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket.Mindezek alapján véleményünk szerint megfelelő, ha a képviselő a támogatás elbírálása kapcsán jelzi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Érvényesítés

Kérdés: Egy önkormányzatnál a pénztáros érvényesítőként aláírhatja-e az általa kifizetett számla pénztárbizonylatát? Ha szakmailag képesítése megfelel az érvényesítés szabályainak, melyik törvény szabályozza az összeférhetetlenséget? Kérjük válaszukban térjenek ki a pénztárbizonylatok érvényesítésének szabályos menetére (kinek, mikor), az aláírók közül ki, kivel összeférhetetlen, mely jogszabály szabályozza? Hány fő kell egy számla szabályos kifizetéséhez, és mennyi idő szükséges ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetést. Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. Készpénzes kifizetéskor a házipénztárból a kiadási pénztárbizonylat használata követelmény, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Európai uniós pályázatok kötelezettségvállalása, pénzügyi ellenjegyzése

Kérdés: Tekintettel a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 1. §-a (2) bekezdésének előírásaira, európai uniós támogatás esetében a helyi önkormányzat által (konzorciumi tagként) kötött támogatási szerződés aláírása Ávr. szerinti kötelezettségvállalásnak minősül-e? Kinek kell kötelezettségvállalóként és ellenjegyzőként aláírnia? Szükséges-e pénzügyi ellenjegyzés?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni, ha e rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg. A 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletben viszont nem található olyan más, eltérő rendelkezés a kötelezettségvállaló, illetve pénzügyi ellenjegyző személyére vonatkoztatva, amely miatt az Ávr.-ben leírtakat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Önkormányzat által nyújtott támogatás

Kérdés: Az önkormányzatok által nyújtott támogatások elszámolási kötelezettségéről szeretnék kérdezni. 2012. január 1-jétől nem hatályos az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. Ennek a törvénynek a 13/A. §-ának (2) bekezdése szabályozta többek között azt is, hogy az önkormányzati forrásból nyújtott céljellegű támogatások felhasználására vonatkozóan számadási kötelezettséget kellett előírni. A 2012. január 1-jétől hatályos, 2011. évi CXCV. törvényben erre vonatkozóan nem találunk rendelkezést. Igaz, hogy a törvény VI. fejezete foglalkozik a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokkal, azonban a 2. § (1) bekezdésének n) pontja alapján az önkormányzati forrásból nyújtott támogatások nem tartoznak ide (a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya nem terjed ki a pénzvagyonra). Jelenleg melyik jogszabály írja elő a céljellegű támogatások számadási kötelezettségét? Ehhez kapcsolódik még az a kérdésem, hogy az önkormányzatok által alapított nonprofit kft. (TDM szervezet) részére, az önkormányzat által nyújtott működési támogatás (átadott pénzeszköz) felhasználására vonatkozóan milyen elszámolási kötelezettséget kell előírni, és mi alapján? Kötelező-e még az a szabály, hogy az önkormányzat csak olyan szervezetben vehet részt, vagy olyat alapíthat, amelyben többségi befolyással bír?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtott támogatások rendszere2012-től kezdődően – több törvényi változásból adódóan – módosult. Atámogatásokra vonatkozó rendelkezések az egyesületi jogról, a közhasznújogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló2011...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.

Érvényesítői és beszámoló aláírására jogosultság

Kérdés: Költségvetési szerv gazdasági vezetője vagyok közgazdasági diplomával, és jelenleg végzem a mérlegképes könyvelői tanfolyamot. Intézményünk rendelkezik főállású belső ellenőrrel. Ha a belső ellenőr rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel, és regisztráltatja magát, elláthat-e érvényesítői feladatkört, illetve aláírhat-e beszámolót?
Részlet a válaszából: […] ...és értékelje a belsőkontrollrendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát éseredményességét;– elemezze, vizsgálja a rendelkezésére álló erőforrásokkalvaló gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint azelszámolások,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlása

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?
Részlet a válaszából: […] ...hivatala)köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára, ugyanakkor nemterjed ki – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a helyi önkormányzatfeladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – polgármesteri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Megbízási szerződés saját dolgozóval

Kérdés: Saját dolgozóval köthető-e megbízási szerződés vagy eseti megbízás nem a főállására vonatkozó munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...XXII. törvény(Mt.) előírásaira (attól függően, hogy a dolgozó milyen jogviszonyban áll),ideértve az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket is, és– a színlelt szerződések tilalmára.Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
1
2