Családi kedvezmény érvényesítése az szja-bevallásban

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozójának csak az év egy részében volt munkaviszonya. Ez azt jelenti, hogy a személyijövedelemadó-bevallásában a családi kedvezményt csak arányosan veheti igénybe? Ha egész évben érvényesíthető a kedvezmény, akkor hogyan lehet a bevallási tervezetet kiegészíteni, módosítani?

Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. rendelkezései szerint, a családi kedvezmény érvényesítése minden olyan hónapra lehetséges, amely hónapokra a kedvezményezett eltartott után családi pótlékra jogosult, vagy a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy rokkantsági járadékban részesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Csoportos taoalanyiság önkormányzati gazdasági társaságnál

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?
Részlet a válaszából: […] ...§-a alapján csoportos társaságiadó-alanyiság jöhet létre olyan adózóknál (társaságiadó-alanyok), amelyek közötta) olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetlen többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik adózó a másik adózóban vagy más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése

Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
Részlet a válaszából: […] ...adóhatóság a végrehajtható okirat alapján a végrehajtás iránt intézkedik. Ennek keretében az adóhatóság az Art. és a Vht. rendelkezéseinek megfelelően járhat el a behajtás érdekében.Az Art. 162. §-a kimondja, hogy a végrehajtási eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Bevallás késedelmes benyújtása

Kérdés: Már másodszor fordult elő, hogy könyvelőnk a bevallás benyújtását megelőzően kórházba került, így késve tudtuk elküldeni az esedékes bevallást. Kérhetjük-e ilyenkor az adóhatóságtól a bevallási határidő meghosszabbítását, nem szeretnénk ugyanis mulasztási bírságot kapni a késés miatt?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 1. számú melléklete határozza meg, hogy az adózóknaka bevallásukat milyen esedékességi időpontig kell benyújtaniuk. Arra semmifélerendelkezést nem találunk, hogy az adózó akadályoztatása esetén a bevallásraelőírt határidő meghosszabbítását az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Önkormányzat áfa-visszaigénylési joga

Kérdés: Önkormányzatunk 2006 szeptemberében részletvételre értékesített több tulajdonában álló ingatlant, mellyel kapcsolatosan kb. 10 millió forint áfafizetési kötelezettsége keletkezett, amit meg is fizetett. 2007-ben azonban a szerződés módosult, melynek következményeként az önkormányzat tulajdonában maradt az eladásra kínált ingatlanok egy része, így számlahelyesbítésre került sor, és 2 millió forinttal csökkent a fizetendő adó összege. Az önkormányzat ezen összeget a vevő tartozásába elszámolni nem tudja, hiszen ezt az összeget az állam javára a törvényi rendelkezés alapján befizette. Ez az áfa viszont az ingatlaneladás csökkentése miatt már nem olyan befizetés, ami mögött az állam jogos követelése állhatna. Önkormányzatunk részéről ez az ingatlanértékesítés egyedi volt, és a közeljövőben (5 éven belül) a meglevő tulajdoni érték figyelembevételével hasonlóra nem lehet számítani. De csak jövőre tervezünk olyan értékesítést, melynek kapcsán a bevallásban a negatív fizetendő áfa, illetve annak alapja pozitívra változna, és azt 4 millió Ft-tal meg is haladja. Idén tehát nincs olyan tevékenységünk, melyből származó bevétel elegendő lenne ahhoz, hogy 2007-ben a visszaigénylés árbevételalapon megnyílna. Tudomásunk szerint tárgyieszköz-beszerzés alapján lehetne még az áfát visszaigényelni, de nem vagyunk tisztában azzal, hogy a fenti ügyletünk minősíthető-e annak. Hogyan kaphatjuk vissza azt az áfaösszeget, amelyre már jogszerűen nem tarthat igényt az állam?
Részlet a válaszából: […] ...módosítja, helyesbítő számlátszükséges kiállítani. Az idézett paragrafus (3) bekezdése értelmében -figyelembe véve a (4) bekezdés rendelkezését is – az adó alapját, az áthárítottadó összegét csökkentő helyesbítést az adóalany a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...a bevétel folyósítója a munkáltató, vagy– a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az adózásrendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően átadja a munkáltatónak, ésegyébként nincs kizárva az adóhatósági adómegállapításból....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Diákhitel törlesztése

Kérdés: Egyetemünk hallgatóinak körében problémát okoz, hogy az Art. 2003. január 1-jétől hatályos rendelkezése nem tartalmaz szabályozást a diákhitel törlesztésére. Annak érdekében, hogy megfelelően tájékoztatni tudjuk a hozzánk forduló hallgatókat, kérjük, ismertessék, hogyan kell a jövőben törleszteniük?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéseit szabályozó 119/2001. Korm. rendeletet a 258/2002. Korm. rendelet 2003. január 1-jével módosította. A megváltozott jogszabályi rendelkezések alapján a hallgatói hitel törlesztését a következők szerint kell lebonyolítani.Az új szabályozás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.