11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Energiatakarékos háztartási gép beszerzésének, cseréjének támogatása
Kérdés: Önkormányzatunk a környezetvédelmi alap képzését és működtetését rendeletben szabályozta. A rendelet lehetővé teszi a lakossági környezetvédelmi pályázatok szervezését, támogatását. Az önkormányzat energiatakarékos háztartási gép beszerzésének, cseréjének támogatását a lakosság körében energiahatékonysági pályázat útján kívánja megvalósítani a költségvetésben e célra elkülönített környezetvédelmi alap terhére. A pályázat célja az energiatakarékosság jegyében megvalósuló háztartási gép cseréje energiatakarékosabb eszközökre. A pályázat keretében a magánszemély pályázó kizárólag a kerületben élő lakos lehet, az elbírálás nem szociális alapú, a kérelmek beérkezésének sorrendjében történik. A pályázókkal a felhasználás részleteiről támogatási szerződést kötünk, az eszközbeszerzést a magánszemélynek a nevére és címére szóló számlával kell igazolnia. A támogatás formája nem pénzbeli, hanem bizonyos termékkör megvásárlására jogosító, az önkormányzat által kiállított sorszámozott voucher, amelyet adott szolgáltatónál tud felhasználni. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a magánszemélynek milyen feltételekkel nyújtható ez a támogatás. A támogatás a magánszemélynek keletkeztet-e szja-fizetési kötelezettséget, valamint az önkormányzatnak adófizetési kötelezettsége adódik-e?
2. cikk / 11 Összesítő nyilatkozat, saját vagyon áthelyezése
Kérdés:
Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?
3. cikk / 11 Közterület-használati díj elengedése
Kérdés: Szerződés alapján önkormányzatunk a rendeletében meghatározott mértékű összegben számlázza ki a közterületet használó vállalkozásoknak a közterület-használati díjat. Egyes esetekben a vállalkozó kérelmezi, hogy a díjat visszamenőleg csökkentsék le számára. Az önkormányzati rendelet indokolt esetben lehetővé teszi a kérelem alapján történő díjcsökkentést. Amennyiben a kérelemnek eleget tesz az önkormányzat, csökkenthető-e a korábban kiszámlázott adóalap és adó összege az Áfa-tv. 77. §-ában megfogalmazottak szerint, vagy más egyéb megfontolás alapján? Ha teljes mértékben elengedésre kerül a díj (a rendelet lehetővé teszi), akkor érvényteleníthetők-e a korábban kiállított számlák, illetve módosíthatóak-e azok az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapra? E kérdések további specifikációja, hogy amennyiben nem külső okokra (például időjárás miatti korlátozott tényleges közterület-használat stb.) hivatkozik a vállalkozó, hanem az anyagi problémáira, akkor lehetséges-e az adóalap és az adó csökkentése? Amennyiben a közterület-használati szerződés olyan módon kerül módosításra, hogy nem a korábbi díjak kerülnek csökkentésre, hanem a módosítást követő (jövőbeni) időszakok díjait csökkentik, akkor a csökkentett összeg lesz az adóalap, vagy az eredeti díjat kell továbbra is számlázni a vállalkozó részére? E tekintetben kérjük, hogy az Áfa-tv. 71. §-ában foglaltakat értelmezzék számunkra. Milyen módon kell eljárnunk akkor, ha a jövőbeni időszakra teljes mértékben elengedésre kerül a díjfizetés a szerződés módosításának következtében?
4. cikk / 11 Közterület-használati díj elengedése
Kérdés: Szerződés alapján egy önkormányzat ügyfelem a rendeletében meghatározott mértékű összegben számlázza ki a közterületet használó vállalkozásoknak a közterület-használati díjat. Egyes esetekben a vállalkozó kérelmezi, hogy a díjat visszamenőleg csökkentsék le számára. Az önkormányzati rendelet indokolt esetben lehetővé teszi a kérelem alapján történő díjcsökkentést. Amennyiben a kérelemnek eleget tesz az önkormányzat, csökkenthető-e a korábban kiszámlázott adóalap és adó összege az Áfa-tv. 77. §-ában megfogalmazottak szerint, vagy más egyéb megfontolás alapján? Kérdés továbbá, hogy ha teljes mértékben elengedésre kerül a díj (a rendelet lehetővé teszi), akkor érvényteleníthetők-e a korábban kiállított számlák, illetve módosíthatók-e azok az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapra? E kérdések további specifikációja, hogy amennyiben nem külső okokra (például időjárás miatti korlátozott tényleges közterület-használat stb.) hivatkozik a vállalkozó, hanem az anyagi problémáira, akkor lehetséges-e az adóalap és az adó csökkentése? Amennyiben a közterület-használati szerződés olyan módon kerül módosításra, hogy nem a korábbi díjak kerülnek csökkentésre, hanem a módosítást követő (jövőbeni) időszakok díjait csökkentik, akkor a csökkentett összeg lesz az adóalap, vagy az eredeti díjat kell továbbra is számlázni a vállalkozó részére? E tekintetben kérjük, hogy az Áfa-tv. 71. §-ában foglaltakat értelmezzék számunkra. Milyen módon kell eljárnunk akkor, ha a jövőbeni időszakra teljes mértékben elengedésre kerül a díjfizetés a szerződés módosításának következtében?
5. cikk / 11 Külföldi tanulmányút elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?
6. cikk / 11 Helyi televíziós műsorszolgáltatás és lapkiadás
Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit gazdasági társaság feladata többek között a helyi lap szerkesztése és kiadása, a helyi televízió működtetése. A helyi lapot a társaság kéthetente jelenteti meg, és juttatja el ingyenesen szinte a város minden háztartásába. A háztartásokban a helyi televízió adásának sugárzása szintén ingyenesen történik (a lakosság nem fizet érte semmit). Az Áfa-tv. 14. §-a szerint szolgáltatásnyújtásnak minősülnek-e a fenti szolgáltatások? (Vagyis ingyenesen nyújtott szolgáltatás, amely után adófizetési kötelezettség keletkezik, ha előzetesen levonható volt a szolgáltatással kapcsolatosan a nyújtóra terhelt adó.) Az önkormányzat az előző pontban említett nonprofit gazdasági társasága részére működésének finanszírozására támogatási szerződés keretében vissza nem térítendő támogatást nyújt az önkormányzat és a gazdasági társaság között létrejött szerződés 1. számú pontjának szövegezése szerint "lapszerkesztés és lapkiadás, valamint közszolgálati műsor készítése céljából". A szerződés további szövegezése szerint "a támogatott a támogatás összegét kizárólag a szerződés 1. pontjában meghatározott célra használhatja fel". A fent hivatkozott támogatás az Áfa-tv. 65. §-a szerinti adóalapnak minősül-e?
7. cikk / 11 Étkeztetési tevékenység áfája
Kérdés: Az új áfatörvény alapján hogyan alakul az étkezési tevékenység adózása 2008. január 1-jétől, illetve 2008. május 1-jétől? Az élelem áfáját hogyan igényelhetem vissza? A hivatal üzemeltet egy konyhát, onnan látjuk el élelemmel az óvodát, az iskolát, a külső étkezőket, a szociális étkeztetésben részesülőket és az alkalmazottakat. Kérdésem továbbá, hogy az önkormányzati telek értékesítése áfaköteles-e?
8. cikk / 11 Munkáltatói adómegállapítás
Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
9. cikk / 11 Önkormányzat áfafizetési kötelezettsége
Kérdés: Egy önkormányzat értékesített egy szántót, majd egy gazdasági épületet. Ennek kapcsán merült fel, hogy kell-e utána áfát fizetnie (mivel az értékesítés csak egyszeri), illetve az önkormányzat lehet-e alanyi adómentes. Mikor keletkezik áfafizetési kötelezettsége az önkormányzatnak?
10. cikk / 11 Önkormányzati vagyon hasznosítása
Kérdés: Önkormányzatunk az APEH-hoz benyújtandó változásbejelentő lap 24. sorában jelezte az APEH-nak, hogy áfafizetési kötelezettség szempontjából 2006. január 1-jétől az Áfa-tv. 2. számú melléklet 10. pontja szerinti tevékenység folytatása esetén az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választja. Ezzel kapcsolatban kérném szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy önkormányzati vagyon hasznosítása (bérbeadás) esetén az áfa felszámítása szempontjából van-e különbség akkor, ha önkormányzati törzsvagyon (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes vagyon), illetve ha forgalomképes vagyon hasznosításáról van szó, figyelembe véve az Áfa-tv. 2. számú mellékletében foglaltakat is.
