10 talált cikk az adózás , étkeztetés , költség , rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban adható cafeteriajuttatások mértékét az éves költségvetési törvény (Kvtv.) és a köztisztviselőkről szóló törvény (Kttv.) együttesen határozza meg. Az adható felső mértéket a Kvtv. 2021-ben nettó 400 000 forintban állapította meg, a minimális szintet a Kttv. az illetményalap ötszörösében határozta meg, ami 38 650 forint esetében 193 250 forint. Hivatalunknál jelenleg bruttó 64 450 forint az illetményalap, mely esetében bruttó 322 250 forint éves cafeteriakeret kerülhetne megállapításra. Jogosan kerülhet megállapításra az előbb említett keretösszeg, illetve annak adózása a továbbiakban hogyan alakulna?

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.

Kérdés: Az egyetemen futó klinikai vizsgálatok kapcsán a vizsgálatokba bevont betegek számára a klinikai vizsgálatot finanszírozó cégek (gyógyszergyártók) legtöbb esetben fizetnek úgynevezett útiköltség-térítést. Ezen költségtérítés bizonyos esetekben az adott gyógyszergyártókon vagy harmadik feleken keresztül kerül kifizetésre a betegeknek, azonban ennek kifizetését a gyógyszergyártók egyre inkább az egyetemen, mint a vizsgálatot lebonyolító intézményen keresztül várják el, azaz az egyetem számára utalnák ezen általuk megállapított átalánydíjazást, és az egyetem feladata lenne ennek kifizetése a betegek számára. Útmutatást szeretnénk kérni arra vonatkozóan, hogy a hatályos jogszabályok, valamint a GDPR előírásait szem előtt tartva, ezen díjazás a betegek számára történő kifizetéséhez milyen bizonylatok szükségesek.

Kérdés: Önkormányzatunk 2003. évben pályázaton elnyert támogatás igénybevételével konyhaépítés beruházást kezdett el. A támogatást nettó módon igényeltük. Az építési napló 2003-ban megnyitásra került, a kivitelező a számlát 2004-ben nyújtotta be. A jelenleg üzemelő (a beruházással kiváltandó) konyha bevételei: adóköteles térítési díj, valamint a saját bevételük kiegészítve a tevékenységgel összefüggő költségek mértékéig intézményfinanszírozásra nyújtott támogatásnak. (Az önkormányzat az óvodai iskolai intézményi étkeztetéshez normatív állami támogatásban részesül.) A kivitelező számlájában szereplő áfa milyen mértékben igényelhető vissza?

Kérdés: Intézményünkhöz tartozó, részben önálló szakiskola gazdálkodási feladatait is ellátjuk. Aszakiskola alapítványi pályázaton külföldi szakmai gyakorlati foglalkoztatásra (a nyári gyakorlati idő letöltésére) támogatást nyert utazásra, biztosításra, megélhetési költségekre, a kedvezményezettek és a kísérők tekintetében is. A diákok adómentesen a minimálbér 10%-át kapják itthon a gyakorlati oktatás során végzett munkájukért, az étkeztetésért a nyersanyagnorma 50%-át kell előre fizetniük az iskola részére. Akollégiumi elhelyezés itthon ingyenes. A kísérők megkapják itthon az étkezési utalványt, vagy a természetbeni étkeztetést veszik igénybe a helyi konyhán. Helyes-e, ha a kísérő pedagógus a szállás, a biztosítás költségeiről számlát hoz az iskola nevére? Amennyiben az utazás saját gépkocsival történik, akkor az üzemanyagköltséget az APEH-normával vagy az üzemanyag számlája alapján +3 Ft/km öszszeggel számoljuk el. Ha a tömegközlekedést veszi igénybe, az intézmény nevére szóló számlát fizetjük ki részére. Az étkeztetése a külföldi napidíj elszámolásával megoldott. A külföldi gyakorlati munkavégzés esetén nem tudjuk, mi a helyes eljárás a diákok költségeinek elszámolhatóságát illetően. Ez esetben is felvetődik az utaztatás, a biztosítás, a helyi közlekedés, a szállás, az étkeztetés költsége. Mi számolható el a diákok részére adómentesen, és mely költségek minősülnek adóköteles kifizetésnek? A gyakorlati képzés helye Németország.

Kérdés: 2004-ben a természetbeni étkezés 6000 forintig adómentesen adható. Az étkezési térítési díj (nyersanyagnorma + rezsi + áfa) összege x 21 nappal meg kell-e, hogy haladja a 6000 forintot, ha igen, milyen arányban?

Kérdés: Költségvetési intézményben adható-e a természetbeni juttatásként adott étkezési hozzájárulás (2003-ban 4000 Ft) utalvány formájában, amit az egyén bármikor felhasználhat étkezésre? Az intézmény nem rendelkezik saját konyhával. Az étkezési hozzájárulás vagy étkezési utalvány jár-e az alkalmazottnak, amennyiben táppénzes állományban van?

Kérdés: Kötelező vagy adható a dolgozó részére a 2000 forint értékű étkezési utalvány, a 4000 forint értékű természetbeni étkeztetés? Kötelező-e a munkabér számlára történő utalása címén a 2000 forint megadása?

Kérdés: Főzőkonyhával rendelkezünk, dolgozóink természetbeni étkezési hozzájárulásban részesülnek. A hozzájárulás mértéke 2003. január 1-jétől 2200 Ft-ról 4000 Ft-ra emelkedett, de a dolgozóknak nem kell kevesebbet fizetniük, a térítési díj változatlan maradt. Az élelmezésvezető szerint a nyersanyagnorma nem változott, ezért nem látszik a fizetendő térítési díjon a hozzájárulás mértékének változása. Jogos-e a dolgozók reklamációja? Hogyan érvényesíthető a hozzájárulás emelése, hogy a dolgozók ne érezzék magukat hátrányban?

Kérdés: A gyermekek étkeztetési támogatásával kapcsolatosan – a közoktatásban gyermekétkeztetést igénybe vevők részére – kiadott oktatási miniszteri közlemény felsorolja az érintett kört, a mértéket, a további támogatási szempontokat, de pénzügyi-számviteli, adózási kérdésekkel nem foglalkozik.Hogyan kell kezelni a központi költségvetés által, az önkormányzaton keresztül nyújtott támogatást? Ha térítésidíj-csökkentésként kell kezelni, nem növekednek a saját bevételek. 2002. szeptembertől azt a gyakorlatot vezettük be, hogy a térítési díjat a korábbi normatív támogatás figyelembevételével fizettük meg, és az érintettek külön kapták meg a rendelkezésre álló keret erejéig a támogatást mint "segélyt". Helyes volt-e ez az eljárás?