8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Épületbontási költségek elszámolása
Kérdés: Önkormányzat esetében az ingatlan bontási költsége része-e a bekerülési értéknek? A telken egy romos épület áll, ami elbontásra kerül. A telek nyilvántartási értéke megnő a bontási költségek összegével? Az Áhsz. bevezetéséig ezzel nem volt problémánk, most viszont teljesen ellentétes információkat kapunk a témával kapcsolatban. A Költségvetési Levelekben elérhető cikkek és a PM – Államháztartási szabályozás – Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos kérdések és válaszok tájékoztatója alapján a bontási költség egyértelműen dologi kiadás. Viszont egy interneten talált anyagban (Kormányhivatalok dokumentum a BAZ Megyei Kormányhivatal vezetőjének 33/2020 utasítása az eszközök és források értékelési rendjéről) a bontási költségeket egyértelműen felhalmozási kiadásnak értékeli. Mi lehetett a jogalkotó szándéka, ha nem szó szerint az Szt. által előírtak követését írta elő, hanem új szabályokat talált ki? A bontás dologi vagy felhalmozási költség az államháztartási szervezetek esetén, esetleg egyes esetekben más és más lehet a megítélése?
2. cikk / 8 Következő évet terhelő kötelezettségvállalás
Kérdés: Kérem adjanak tájékoztatást a következő évet terhelő kötelezettségvállalások nyilvántartásáról!
3. cikk / 8 Tankerület vagyonkezelésébe átadott ingatlan vagyon
Kérdés: Önkormányzatunk a tankerületnek – vagyonkezelési szerződés alapján – vagyonkezelésbe adta az iskola épületét. (Természetesen ingó vagyon is átadásra került, de a kérdés szempontjából ez most irreleváns.) Az átadáskor a tárgyieszköz-analitikából kivezettük az ingatlan bruttó értékét és az átadásig elszámolt értékcsökkenését, a főkönyvi könyvelésben is ezt a megfelelő módon (nemzeti vagyon változásával szemben) elszámoltuk. A továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy az ingatlanvagyon-kataszterben ezt hogyan kell kezelni? Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből is? (A tulajdonjog továbbra is az önkormányzaté marad, csupán vagyon-kezelésbe adta.) Az ingatlanvagyon-kataszter összértékének, a tárgyieszköz-analitikában nyilvántartott ingatlan vagyon bruttó értékének és a főkönyvi könyvelésben a 12-es állományi számlák értékének egyeznie kell, ezért úgy gondolom, hogy a vagyonkataszterből is ki kell vezetni.
4. cikk / 8 Készletek nyilvántartása
Kérdés: Hogyan kell helyesen lekönyvelni és nyilvántartani az úton levő készleteket?
5. cikk / 8 Intézkedési terv nyilvántartása
Kérdés: A belső ellenőrzési vezető köteles az intézkedési tervekről a beszámolóban beszámolni, és a Bkr. 50. §-ának (1)-(2) bekezdései szerinti nyilvántartást vezetni. A belső ellenőrzés eredményeként létrejött intézkedési terv nyilvántartásának vezetése valóban a belső ellenőrzési vezető feladata, vagy az ellenőrzött szerv, szervezeti vezetőjéé? Kinek a felelősségi körébe tartozik az intézkedések és az ellenőrzések nyilvántartása?
6. cikk / 8 Kötelezettségvállalások nyilvántartására vonatkozó követelmények
Kérdés: A DOKK könyvelőprogrammal nyilván lehet tartani a kötelezettségvállalásokat. Elegendő-e ez a nyilvántartási forma?
7. cikk / 8 Intézmény által értékesítésre előállított magisztrális gyógyszerek önköltség-számítási kötelezettsége
Kérdés: Intézményünkben gyógyszertár is működik, melyben rendszeres a magisztrális termékek előállítása (pl. szemcsepp, kenőcsök, kanalas orvosságok stb.). A belső ellenőrzés kifogásolta, hogy az Szt-vhr. szerint nem készült el az önköltségszámításra vonatkozó belső szabályzat, az előállított termékek bevételezése közvetlen önköltségen nem történt meg, így a beszámolóban ezek a termékek alapanyagként szerepelnek, nem késztermékként, megsértve ezzel az Szt. 51. §-át. Ezzel kapcsolatban levelet írtunk a "Gyurika" program gazdájának, aki a következő tájékoztatást adta: "Leltárkor a polcon lévő, még fel nem használt összetett készítmények a készletben alapanyagként vannak nyilvántartva. A talált mennyiségek rögzítése után a receptúrák alapján az összetett készítmények alapanyagra visszabontását a program elvégzi, és ezt az alapanyag mennyiséget külön is dokumentálja. Következésképpen a leltárhiány és -többlet alapanyagra vonatkozóan állapítható meg. Végeredményben a vásárolt készletek és a saját előállítású készlet mennyisége elkülönítetten is kimutatható, akkor is, ha nem összetettként, hanem alapanyagszinten kerül kiszámításra. Ezt a technikát más kórházi gyógyszertári rendszerek is használják. A Gyurika program kezdettől fogva a mai napig, az ország mintegy 60 kórházában teljes megelégedettség mellett ilyen módon működik." Kérdésem: 1. Elegendő-e az előállított magisztrális termékek alapanyagkénti nyilvántartása? 2. A rendszeresen előállított magisztrális termékek miatt kell-e önköltség-számítási szabályzatot készíteni? 3. Az előállított magisztrális termékeket nyilván kell-e tartani közvetlen önköltségen, és a mérlegben közvetlen önköltségen szerepeltetni? (Be kell-e vételezni mint készterméket?)
8. cikk / 8 Ingatlanok analitikus nyilvántartásának rendje
Kérdés: Az önkormányzat vagyonát a Vagyon Rt.-vel felértékeltette (az intézmény kezelésében lévő vagyont is). Az intézmény kezelésében lévő ingatlanok analitikáját az egyes intézmények vezetik, ám nem tüntetik fel a piaci értéket, mivel azt az önkormányzat nem adja meg. Helyes-e, ha a kartonon nincs feljegyezve a piaci érték?A törvényben előírt nyilvántartási kötelezettségnek nem tud maradéktalanul eleget tenni az intézmény. Pl. 1970-ben épült iskola szétbontása: telek, iskola, kerítés, kerékpártároló, garázs, számítástechnikai hálózat, riasztórendszer. Ebben az esetben ki a felelős a hiányosságért? A fenntartó, a gazdasági és kisegítő feladatokat ellátó GAMESZ vezetője, vagy a részben önálló intézmény vezetője? Az utóbbi kettőnek nincs anyagi lehetősége olyan szakember megbízására, aki ezt az értékelési feladatot elvégezné.