8 talált cikk az egészségügy , jogosultság , magánszemély , rendelkezés kifejezésre

Kérdés: A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után, 2023. január 1-jétől emelt összegben érvényesíthető családi kedvezmény. Jár-e az emelt összegű családi kedvezmény a gyermek 18. életéve betöltése után is, ha a gyermek után még a szülő kapja az emelt családi pótlékot (pl. nappali tagozatos tanuló még a gyermek), de nem rendelkeznek olyan határozattal, amely alátámasztja, hogy a 18. életévének betöltése előtt munkaképességének legalább 67%-át elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett?

Kérdés:

Önkormányzatunk alkalmazottjának gyermeke egyetemista. A Módtv.-ben foglalt változások hogyan érintik az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, ha az egyetemista hallgatói jogviszonya szünetel?

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?

Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat kioszthatja-e a saját dolgozói részére a nemzetiségi önkormányzat által, közfoglalkoztatás keretén belül előállított ­- a szociális földprogrampályázat részeként – saját előállítású terményeit adómentesen? Ha nem lehet adómentes, akkor milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?

Kérdés: Nyugdíjas magánszemély lehet-e önkéntes nyugdíjpénztár tagja, ha igen, milyen várakozási idő vonatkozik rá, hogy adómentesen hozzájuthasson a megtakarításához?

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?

Kérdés: Magyarországon milyen adót és járulékokat kell fizetnie, és milyen bejelentési kötelezettsége van annak a magyar magánszemélynek, aki Svájcban munkaviszony keretében végez munkát?

Kérdés: Dolgozónk évek óta súlyosan beteg, de eddig még nem érvényesített erre tekintettel adókedvezményt. Milyen feltételekkel érvényesítheti, és megteheti-e ezt visszamenőleg?