Kártérítés, kártalanítás, jogalap nélküli gazdagodás?

Kérdés: Önkormányzatunk több termőfölddel is rendelkezik, melyek közül az egyik tekintetében korábban haszonbérleti szerződést kötött egy gazdasági társasággal (vagyis határozott időre haszonbérleti jogot engedett a gazdasági társaság javára a tulajdonában lévő termőföldterületre). A?haszonbérleti szerződés alapján a gazdasági társaság meghatározott összegű bérleti díj fizetésére köteles az önkormányzat részére. Az önkormányzat a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására, haszonbérbe adására vonatkozó tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta az Áfa-tv. 88. §-a alapján. A gazdasági társaság szőlőültetvény-telepítést végzett a termőföldön. Tekintettel a szőlőültetvény telepítésére (vagyis a gazdasági társaság beruházására), az önkormányzat tulajdonában lévő termőföld piaci értéke jelentősen növekedett. Az önkormányzat értékesíteni kívánja a termőföldet a rajta lévő szőlőültetvénnyel együtt harmadik fél részére, a haszonbérleti szerződés megszüntetése mellett. A gazdasági társaság által az önkormányzat tulajdonában lévő termőföldön telepített szőlőültetvény mint tárgyieszköz-beszerzés szerepel a társaság könyveiben. Amennyiben az önkormányzat jog-alap nélküli gazdagodás címén, elismert kötelezettségként fizet egy kialkudott összeget a gazdasági társaságnak, az így kapott összeget a társaság elszámolhatja-e az Áfa-tv. rendszerében kártérítésként, áfa felszámítása nélkül, vagy ezen összeg tekinthető-e kártalanításnak, s ennek következtében a felszámított áfa összegét az önkormányzat levonásba helyezheti-e a bérbeadási, haszonbérbe adási tevékenységéhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...társaságnak fizetett összeg áfarendszerbeli megítélése a következő.A Ptk. az alkotórész fogalmát az 5:15. §-ban határozza meg. E rendelkezés szerint "a tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Csatornarendszer bérbeadása

Kérdés: Önkormányzatunk az elöregedett csatornarendszere felújítására pályázat útján vissza nem térítendő állami támogatásban részesül. A beruházás befejezése után a csatornarendszert az önkormányzat üzemeltetésre éves szinten megállapított bérleti díj fejében bérbe fogja adni az általa alapított kft.-nek. Kérdésünk, hogy e beruházás kapcsán az önkormányzat jogosult-e áfa levonására? Jól gondoljuk-e, hogy mivel a csatornák ingatlannak minősülnek, így abban az esetben, ha az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választja, a beruházás áfája levonható? 1. Csatornarendszer bérbeadásának megítélése
Részlet a válaszából: […] ...ezért azokra nem az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l)pontjában foglalt általános szabály, hanem az ehhez képest speciális törvényirendelkezés, azaz az Áfa-tv. 86. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazandó. Hiábaminősül tehát ingatlannak (alkotórészi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Lakásszövetkezet nem tag tulajdonosaként fizetett költségek (felújítási hozzájárulás, közös költség)

Kérdés: Lakásfenntartó szövetkezetnek a lakásszövetkezeti tag, illetve nem tag tulajdonos önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) által fizetett közös költség és felújítási hozzájárulás adójogi megítélése az Áfa-tv. vonatkozásában. A fenti fizetési kötelezettségekkel összefüggésben kapnia kell-e számlát a gazdasági társaságnak, vagy elégségesnek bizonyul a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az említett költségek pl. csekken történő megfizetése úgy, hogy a közösköltség- és felújításialap-fizetési kötelezettség összegéről 12 havi, előre kitöltött csekk gondoskodik?
Részlet a válaszából: […] ...eredményez, a lakásszövetkezet áfa-adóalanyiságát nembefolyásolja a lakásszövetkezeti törvény 2. § (5) bekezdés azon rendelkezése,mely szerint a lakásszövetkezet nyereségszerzésre nem törekszik. Alakásszövetkezetnek nemcsak az a tevékenysége minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Önkormányzat – elszámolási időszakos ügylet

Kérdés: Önkormányzat ingatlan-bérbeadásra szerződik belföldi adóalannyal, mely tevékenységre adófizetési kötelezettséget választ. A felek közti megállapodás alkalmával kétféle elszámolási mód kerül szóba. Egyik eset szerint az önkormányzat úgy állapodna meg, hogy a bérbeadás első 18 hónapjáról egyszerre számolnak el, a 19. hónap első napján, míg a másik esetben havi elszámolásban állapodnak meg, azonban a fizetési határidőt úgy határoznák meg, hogy az a 18. hónapot követő hónap első napján keletkezne. Az önkormányzat bérleti tevékenységének adójogi megítélése tekintetében melyik adózási mód alkalmazható, illetve a bérbevevő adólevonási joga mely időponttól gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan összevontan számolnak el. Ebből adódóan idetartozik jellemzően a bérbeadás is, mely azÁfa-tv. 259. §-ának értelmező rendelkezése szerint a bérleti szerződésenalapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartamaalatt a jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Ingatlan-bérbeadáshoz kötődő közüzemi költségek

Kérdés: Költségvetési intézmény tulajdonában lévő ingatlanjai egy részét ingyenesen adja bérbe, egy részéért bérleti díjat kér. A közüzemi költségeket mindkét esetben áthárítjuk, illetve egyes esetekben a gondnok, takarító bérét is továbbszámlázzuk. A számlákon milyen adómértéket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...díjakat és egyébköltségeket is továbbhárítják, az alábbiakra kell figyelemmel lenni.Az Áfa-tv. 70. § (1) bekezdés b) pontjának rendelkezésealapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjábabeletartoznak a felmerült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Továbbszámlázott szolgáltatások áfája

Kérdés: A 2009. július 1-jei áfamérték változása hogyan érinti a tovább számlázott közüzemi díjak áfáját? A 06. hóban kifizetett víz, gáz, áram összegét 20%-os vagy 25%-os áfával számlázom tovább 2009. 07. hóban?
Részlet a válaszából: […] ...módosító törvény)1. § (1) bekezdése az Áfa-tv. 82.§ -ában szabályozott általános adómértéket20%-ról 25%-ra emelte. Ezen rendelkezés 2009. július 1-jétől hatályos, így amegemelt adómértéket főszabály szerint azokban az esetekben kell előszöralkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.

Önkormányzattól bérelt iroda albérlete

Kérdés: Többcélú Kistérségi Társulásként irodát bérlünk a helyi önkormányzat hivatalától. Az iroda egy részét megállapodás alapján egy egyesület munkaszervezete használja bérleti díj fejében. Mi a helyes eljárás számlázáskor? 1. A bérleti díjat továbbszámlázom, vagy simán leszámlázom bérleti díjként a megállapodás szerinti összeget? 2. Az adószámunk 1-es, közhatalmi tevékenység miatt adómentesek vagyunk. Folytathatunk-e egyáltalán ilyen tevékenységet? A helyi humánszolgáltató központ megállapodás alapján ellátja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kistérségi feladatait. A telefonkészülékekhez kapcsolódó számla hozzánk fog érkezni, amit tovább kell számláznom a részükre. Mivel áfát nem számíthatok fel, ezért hogyan kell helyesen kiállítanom a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...amelyeketa termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére,szolgáltatás igénybevevőjére. A fenti rendelkezés alapján, amennyiben bérbeadás történik,és ehhez kapcsolódóan számláznak tovább közüzemi költséget, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

A 2006-os évre vonatkozó áfaszabályokról

Kérdés: Az adótörvények 2006. évi módosítása és a 25 százalékos adókulcs 20 százalékra történő csökkentése sok kérdést vetett fel, melyeket az átmeneti rendelkezések alapján nem tudtunk megnyugtatóan értelmezni. Amennyiben lehetséges, szeretnénk, ha részletesebb tájékoztatást kaphatnánk ezzel kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...elszámolási időszak szerint adózószolgáltatásokra a 25 százalékos adókulcsú ilyen ügyletekkel megegyező tartalmúhatályba léptető rendelkezés vonatkozik azzal, hogy 2006. január 1-je helyettoktóber 1-je a jelzett határnap.]Egyéb, az előző pontban nememlített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.

Antennatornyok és más ingatlanok bérbeadása

Kérdés: A 2004. évi ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződések díjának módosításához – az Áfa-tv. módosulásának megfelelően – kérjük állásfoglalásukat az alábbiakról: - az antennatornyok bérbeadásával kapcsolatban tisztázandó, hogy azok ingatlannak, szerkezetnek, felépítménynek vagy egyéb tárgyi eszköznek minősülnek-e; - az átalánydíjas rezsit tartalmazó bérleti szerződéseknél nincs nevesítve áfakulcs, ugyanakkor a bérbeadót terheli az áfakulcs változásával megnőtt közüzemi szolgáltatások összege. Hogyan lehet a bérleti díjban érvényesíteni az energia és egyéb szolgáltatások megemelt áfakulccsal növelt, előre nem látható összegét? - a 2003. december 31-én bérlők által megfizetett áfás bérleti díj, 2004. január 1-ével kiinduló alap lehet-e, vagy az áfa nélküli bérleti díjat kell az inflációs ráta mértékével megemelni? Az általunk bérbe vett ingatlanok, bérlemények bérleti díjának fizetésekor a problémák azonosak a fentiekkel.
Részlet a válaszából: […] ...elsősorban attól függ, hogy a szóban forgó antennatornyok ingatlannak vagy ingóságnak minősülnek. A Ptk. nem tartalmaz külön kifejezett rendelkezést arra vonatkozóan, hogy mi minősül ingatlannak, csupán a 95. § (1) bekezdésében utal arra, hogy ingatlan az, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.