Munkahelyi és iskolai étkeztetés

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítőtevékenység.Az Áhsz. rendelkezései szerint a költségvetési számvitelben a kiadásokat és a bevételeket kormányzati funkciónkénti bontásban kell bemutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...árát jövedelemadó szempontjából az Szja-tv. 3. §-ának 9. pontja határozza meg, mely meghatározására több módszer lehetséges. E rendelkezés alapján a megvásárolt termék szokásos piaci ára nem feltétlenül egyezik meg a kiskereskedelmi egységekben eladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Ingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes 5 százalékos áfa

Kérdés: A vevő egy új építésű társasházban lefoglal egy lakást, aminek a várható átadása 2018. év vége. Tehát egy új építésű, az ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett lakásról van szó, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg. A megkötött adásvételi előszerződésben az eladó a lakás vételára tekintetében 5 százalékos adókulcsot alkalmazott. A vevő kérte az eladótól a lakás kialakításának módosítását, az egyik fal meghosszabbítását, amelynek költsége tekintetében a kivitelező 27 százalékos áfát számolt fel. A vevő álláspontja szerint azonban a módosítási munkálatok a lakásértékesítési ügylet járulékos elemei, így a megrendelt módosítások költségének összege után az Áfa-tv. 82. §-ának (2) bekezdése és a 3. számú melléklet I/50. pontja értelmében csak 5 százalékos mértékű általános forgalmi adóval növelt ellenértéket kellene megfizetnie. A 27 százalékos áfával kapcsolatban a kivitelező csupán arra hivatkozott, hogy így felelnek meg a törvényi előírásoknak, álláspontját nem tudta alátámasztani. Jogos-e az, hogy a kivitelező 27 százalékos áfával számol (csak azért, mert ebbe nem köthet bele az adóhatóság)?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak, valamint a mellékelt, rendelkezésünkre álló vevői szerződésben foglaltak alapján a vevő a szerződést a kivitelezővel kötötte, aki közvetlenül a vevő részére teljesíti a szerződés szerinti ügyletet.Figyelemmel arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Társasházi közös költség bizonylatolása, illetve ingatlan- bérbeadással kapcsolatos közüzemi költség továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzat társasházban lévő lakását bérbe adja. Az önkormányzat felé a társasházat terheli-e számlakibocsátási kötelezettség az általa beszedett közös költség vonatkozásában, illetve az önkormányzat bérleti tevékenységével összefüggésben közüzemi költségei továbbszámlázása során adójogi szempontból mikor jár el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...nem magánszemély tulajdonos, pl.önkormányzat) esetében is, akik a közös költséget el akarják számolniköltségként.Továbbá az Áfa-tv. rendelkezései értelmében azingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi költségek továbbszámlázása során azalábbiak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.