11 talált cikk az ellenérték , szerződés , számla , biztosítás , GYED , rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk és egy vármegyei kórház között ingatlan és ingó eszközök ingyenes használatba adása tárgyában megállapodás jött létre. Eszerint a védőnői ellátásra szolgáló ingatlanokat (ingatlanrészeket) és ingó eszközöket az önkormányzat díjfizetési kötelezettség nélkül a kórház használatába adta. A megállapodás alapján a kórház a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban az önkormányzatnál felmerült költségek (karbantartási, üzemeltetési, közüzemi, takarítási, internet, vezetékes telefon, biztosítási és anyagköltségek) megtérítésére köteles. Az önkormányzat a megállapodás alapján ezeket a költségeket a tényleges költségfelmerülést igazoló számlák, bizonylatok alapján negyedévente számlázza a kórház részére. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a alapján nem tette adókötelessé az ingatlan-bérbeadást. Az önkormányzat helyesen jár-e el, ha a kórház részére számlázott üzemeltetési költségeket adómentesen, a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségként számlázza? A felsorolt üzemeltetési költségek közül mely költségek a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségek és adómentesen számlázandók, illetve mely költségeket kell közvetített szolgáltatásként áfakötelesen számlázni?

Kérdés:

A készlet- és a tárgyieszköz-beszerzési érték számításához és a számlák könyveléséhez szeretnénk állásfoglalást kérni, mivel az Szt. és az Áht. a bekerülési érték számításánál, illetve azok nyilvántartásánál véleményünk szerint nem fogalmaz teljesen következetesen. Az Áhsz. kormányrendelet a beruházásként elszámolt költségek körét az alábbiakban határozza meg: "A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni."
Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése a vásárolt anyagok bekerülési értékére vonatkozóan az alábbiakat fogalmazza meg: "A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan – a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár." Az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 7. pont: "vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot".
Az Szt. a bekerülési érték számításánál figyelembe vehető költségek körét az alábbiakban határozza meg: 62. § (2) bekezdés: Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47–50. § szerinti tételek vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott bekerülési érték; saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.
Az Szt. 47. § (1) bekezdés: Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj.
Az Szt. alapján a vásárolt anyagok tekintetében a közbeszerzés költségének a bekerülési ár részének kell lennie, azonban az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja ezt már nem részletezi, illetve nem utal az Szt.-re sem. A fenti jogszabályi hivatkozások alapján szeretném az állásfoglalásukat kérni arra vonatkozóan, hogy a készlet- és tárgyieszköz-beszerzések esetén a számlán szereplő szállítási költség és közbeszerzési díj (KEF-es szerződések után a szállítónak fizetendő 1%) a beszerzési érték részének tekinthető-e? Ezen költségeket a beszerzési árra történő szétosztással a K311 – K312 – K64 rovatokon szükséges nyilvántartani a készlet/eszköz értékének megemelésével, vagy a K337 (szállítási díj) és K355 (közbeszerzési díj) rovatokon a beszerzési ártól elkülönítve?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett társaság vevői megrendelésére csomagolóanyagokat állít elő, amihez kapcsolódóan olyan speciális szerszámokat, kliséket, valamint mintákat (együttesen: eszközöket) értékesít az adott megrendelésekkel érintett vevői vagy ezek anyavállalatai részére, amelyek a csomagolóanyagok előállításához szükségesek. Az értékesítésre kerülő eszközök fizikailag nem kerülnek átadásra a vevőknek, azok minden esetben Magyarországon maradnak a társaság telephelyén. Az eszközök értékesítésének célja, hogy a vevők számára biztosított legyen, az adott csomagolóanyagok kizárólag adott vevőnek kerülhessenek gyártásra és értékesítésre. A társaság bizonyos esetekben a csomagolóanyagok vevői részére grafikai feldolgozásra irányuló szolgáltatást (artworkszolgáltatás) is nyújt a vevők külön megküldött megrendelése alapján. A társaság az eszközök értékesítésétől elkülönítve számlázza a szolgáltatásokat ezekben az esetekben (alapesetben egyébként a klisék árának a része ez a költség).
Az eszközök értékesítésére, illetve az artworkszolgáltatások nyújtására az alábbiak szerint kerül sor.
1. Az eszközök értékesítése a csomagolóanyagok vevőjének
A csomagolóanyagok vevői Finnországban, illetve Dániában letelepedett társaságok (vevők). A csomagolóanyagok az értékesítésekkel összefüggésben a vevők telephelyére, Dániába vagy Finnországba kerülnek leszállításra, ennek megfelelően a számlákat a vevők dán/finn közösségi adószámára állítja ki a társaság az adómentes Közösségen belüli értékesítésekről. A társaság a vevők által megrendelt termékek előállításához szükséges eszközöket a megrendelt terméktől elkülönülten értékesíti, a termékek elkészültét és leszállítását követően. Az eszközök értékesítéséről tehát a legyártott termékek értékesítését (illetve számlázását) követően bocsát ki számlát a társaság a vevőknek. A termékek és az eszközök értékesítése között legfeljebb néhány hónap telik el. Az eszközöket a társaság telephelyén, kizárólag a vevőknek értékesítendő termékek gyártásához használhatja, azok nem hagyják el Magyarország területét az értékesítést követően. Az eszközök nyilvántartása elkülönülten, egyedi azonosítószámok alatt történik, azonban ezek készletre vételére nem kerül sor, a társaság könyveiben az eszközöket közvetlen költségként számolják el. A gyártás befejeztével az eszközök a vevők kérésére Magyarországon kidobásra kerülnek a társaság által.
2. Az eszközök értékesítése a csomagolóanyagok vevőjétől eltérő vevőnek
A csomagolóanyagok vevői Dániában letelepedett társaságok. A csomagolóanyagok rendeltetési helye Dánia, azok értékesítése kapcsán a vevők dán közösségi adószámára kerülnek a számlák kiállításra az adómentes Közösségen belüli értékesítés(ek)ről. A társaság a vevői által megrendelt termékek előállításához szükséges eszközöket a megrendelt terméktől elkülönülten értékesíti, a termék elkészültét és leszállítását követően. Az eszközök értékesítéséről tehát a legyártott termékek értékesítését (illetve számlázását) követően bocsát ki számlát a társaság a vevőknek. A termékek és az eszközök értékesítése között legfeljebb néhány hónap telik el. Az eszközök vevői a termékek dán megrendelőinek német, illetve francia anyavállalatai. Az eszközök ez esetben sem hagyják el Magyarország területét az értékesítést követően, azokat a társaság telephelyén, kizárólag a dán vevők termékének gyártásához használják. Az eszközök nyilvántartása ebben az esetben is elkülönülten, egyedi azonosítószámok alatt történik, azonban ezek készletre vételére nem kerül sor, a társaság könyveiben az eszközöket közvetlen költségként számolják el. A gyártás befejeztével az eszközök a vevők kérése szerint Magyarországon szintén kidobásra kerülnek a társaság által.
3. Az artworkszolgáltatás az eszközök gyártási költségétől elkülönítve kerül kezelésre
Az artworkszolgáltatás a grafika feldolgozását jelenti, mely egyes vevők esetében az eszközök értékesítésétől elkülönítve kerül kiszámlázásra (más esetekben a klisék előállítási költsége ennek ellenértékét is tartalmazza). Ebben az esetben a csomagolóanyagok vevője egy Dániában letelepedett társaság. A csomagolóanyagok gyártásához kapcsolódó eszközök vevője és az artworkszolgáltatások megrendelője a dán társaság német anyavállalata. Az artworkszolgáltatás nem a speciális szerszámokhoz, klisékhez kapcsolódik, hanem az kifejezetten a csomagolóanyagok előállításához szükséges. Az artworkszolgáltatás ilyen esetben külön kerül megrendelésre, így ez már a megrendelés folyamatától fogva elkülönül az eszközök értékesítésétől.
A fentiekben részletezett tényállás kapcsán jól gondolom-e, hogy:
1. Az eszközök értékesítése járulékos ügyletként kapcsolódik az eszközök segítségével előállított csomagolóanyagok Közösségen belüli értékesítéséhez, amely alapján az eszközök értékesítése áfamentesen kezelendő?
2. Az eszközök értékesítése belföldi termékértékesítésként kezelendő áfaszempontból?
3. Az artworkszolgáltatás az Áfa-tv. területi hatályán kívülre eső, önálló ügyletként kezelendő?

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett kft. (társaság), amely egy nemzetközi cégcsoport tagja, elsősorban építőipari alapanyagok nagykereskedelmével foglalkozik. Külföldi kapcsolt vállalkozásával disztribútori szerződésben áll, amelynek értelmében a társaság belföldi termékbeszerzés keretében szerzi be a termékeket a kapcsolt vállalkozásától. (A társaság és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló külföldi társaság együttesen: "felek"). A beszerzett termékekkel disztribúciós tevékenységet folytat Magyarországon (a kapcsolt vállalkozásától megvásárolt termékeket belföldön értékesíti nem kapcsolt felek részére), amellyel nyereséget ér el. A megcélzott üzemi nyereséghányad piaci tartományát a felek által készített transzferár-dokumentáció fogja tartalmazni. A felek időközönként megvizsgálják a társaság által a disztribútori tevékenységhez kapcsolódóan realizált tényleges megtérülést. Amennyiben a ténylegesen realizált nettó nyereséghányad a szokásos piaci tartományon kívül esik, a kapcsolt vállalkozás a társaság irányába utólagos pénzügyi rendezéssel állítja be a vizsgált időszakra vonatkozóan a nettó nyereséget, így a beszerzéseinek szokásos piaci árát. A társaság a tranzakciós nettóhaszon-módszer alkalmazásával határozza meg az elérendő jövedelmezőségi szintet, a vizsgált profitszintmutató az árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutató. A társaság a 2017-es év során a vállalatcsoport transzfer-ár-politikájában meghatározott nyereséghányadot nem érte el a disztribúciós szerződés alapján, ebből következően szükségessé vált annak utólagos korrekciója, amellyel a társaság jövedelmezősége a kívánt szintre nő. A társaság által végrehajtott transzferár-korrekciót áfa szempontjából az áfa hatálya alá tartozó ügyletként vagy áfakörön kívüli tranzakcióként kell minősíteni? Álláspontunk szerint a felek közti jövedelmezőségkiigazításnak nincs hatása a közöttük megvalósult ügyletek adóalapjára általános forgalmi adózási szempontból. Ennek megfelelően a társaság nem köteles a jövedelmezőségkiigazítás kapcsán módosítani az eredetileg számlázott ügyletek adóalapját, és így sem számlamódosítást, sem önellenőrzést nem kell végrehajtani.

Kérdés: Egy Nyugat-Magyarországon letelepedett, gyártással foglalkozó társaság saját, illetve kölcsönzött munkavállalók elszállásolásával kapcsolatosan szolgáltatási szerződést kötött egy Magyarországon letelepedett, munkaerő-szállás--adással foglalkozó szolgáltatásnyújtó céggel. A?munkavállalók a gyártóüzem 30-60 kilométeres körzetében elhelyezkedő településeken kerülnek elszállásolásra a szolgáltatásnyújtó saját tulajdonában álló vagy általa bérelt épületekben. A szolgáltatásnyújtó havonta 27%-os áfa felszámításával számláz szolgáltatási díjat a társaság számára. Ez a díj tartalmazza a szálláshely használatának díját, a közmű- (villany, víz, fűtés) költségeket, internet, kábeltévé díját, a konyha és étkező, valamint vizesblokk használatának költségeit, továbbá az ágyneműk tisztításának, a közös használatú terek takarításának költségeit. Továbbá a társaság buszjáratok indításával gondoskodik arról, hogy a munkavállalók eljussanak a gyártóüzembe. A társaság mind a szálláshelyeket, mind pedig az utazási szolgáltatásokat térítésmentesen nyújtja dolgozói számára.
1. A társaság által a munkavállalók részére biztosított szállás- és személyszállítási szolgáltatások a társaság adóköteles gazdasági tevékenysége érdekében merülnek fel. Igaz-e, hogy a társaság jogosult a fenti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni? A szállítási szolgáltatás nem minősül az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak, azaz a társaságnak a nyújtott szolgáltatások tekintetében nem merül fel áfafizetési kötelezettsége?
2. A szolgáltatásnyújtó által nyújtott munkásszállás-szolgáltatás összetett szolgáltatásnak minősül, amely a fő szabály szerinti 27 százalékos adómértékkel adózik, és nem tekinthető pusztán ingatlan-bérbeadásnak, illetve kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak sem?

Kérdés: Egy Magyarországon székhellyel rendelkező társaság (a továbbiakban: társaság) tevékenységi körébe számítástechnikai termékek gyártása és nagykereskedelme tartozik. Tevékenységét egy cégcsoport központi tagjaként látja el. A társaság feladatkörébe gyártási, központi adminisztrá-ciós és logisztikai feladatok tartoznak. A cégcsoportban a termékek vevők részére történő értékesítését a cégcsoporton belül több társaság (a továbbiakban: disztribútor) látja el. A társaság a disztribútorral szállítási szerződést kötött, amelyben a társaság megbízza a disztribútort a gyártott termékek terjesztésével és értékesítésével. A szállítási szerződésnek megfelelően a társaság termékeket értékesít a disztribútornak annak megrendelései alapján. A társaság a rögzített rendelés alapján szállításra összekészíti a termékeket, és a székhelyén adja át a disztribútornak egy előre egyeztetett időpontban. A termékek árát a felek a szállítási szerződés mellékletében rögzítik. A társaság és a disztribútor a Tao-tv. 4. §-ának 26. pontja értelmében kapcsolt feleknek minősülnek. A kialakított transzferárazási struktúra alapján a disztribútor meghatározott, fix nettó árrésre jogosult. A felek ennek megfelelően a disztribútor nettó árrését minden egyes üzleti év végén a piaci ártartományba eső értékre módosítják a felek közötti egyösszegű pénzügyi kiigazítás keretében (a kiigazítás tényleges pénzügyi rendezést jelent). A szállítási szerződés értelmében a kiigazítás nem érinti a szállítási szerződésben meghatározott árakat. A transzferár kifizetésére kizárólag a megfelelő jövedelmezőség érdekében kerül sor a felek között. A fent vázoltak kapcsán az alábbi kérdésekre várunk választ:
1. A felek közötti transzferár-kiigazítást az áfa hatályán kívüli ügyletként kell kezelni?
2. A tranzakcióról elegendő számviteli bizonylatot kibocsátani? Megfelelő-e, ha a társaság számlát állít ki a tranzakcióról, amin feltünteti, hogy az ügylet az áfatörvény hatályán kívül esik?
3. Szükséges-e a tranzakciót jelenteni az A60-as közösségi összesítő jelentésben, amennyiben a disztribútor az Európai Unióban letelepedett társaság?

Kérdés: Önkormányzatunk nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy egyedi döntés alapján esetenként támogatást nyújt magánszemélyeknek – jellemzően művészeknek – különböző önálló programjuk megvalósításához (pl. könyvkiadás, kiállítás szervezése stb.). A támogatás tényleges kifizetése támogatási szerződés alapján történik, melyben rögzítésre kerül a támogatás összege, mely összeggel a támogatottnak a szerződésben meghatározott időpontig a támogatott nevére szóló bizonylatokkal, számlákkal el kell számolni. Amennyiben a szerződésben foglalt elszámolási kötelezettségét nem teljesíti, nem a teljes összeggel számol el, vagy a támogatás összegét nem a szerződésben meghatározott cél megvalósítására használja fel, köteles a támogatás összegét részben vagy teljes összegben az önkormányzat részére visszafizetni. Fent leírt feltételekkel nyújtott támogatás a magánszemély támogatottnál keletkeztet-e szja-fizetési kötelezettséget? A támogatási összeg kifizetésekor az önkormányzatnak mint kifizetőnek miként kell eljárnia?

Kérdés: Az önkormányzat milyen módon támogathatja a nem jogi személyiségű "szervezeteket"? Például olyan kertbarátkör, mely az önkormányzattal a rendezvények terén együttműködik, de nincs bejegyezve, nincs adószáma stb. Támogatásnak minősül-e vagy a dologi kiadások között kell elszámolni, mert a kertbarátkör nevére nem is kérhető számla, támogatási szerződést nem lehet vele kötni, mert nem szervezet? Ha lehet támogatni, hogyan számoltatható el? Mi a kötelezettségvállalás dokumentuma ilyen esetben?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft. a tevékenységéhez használt személygépkocsikat nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerzi be. Tudomásunk szerint a személygépjárművek nyílt végű lízingje esetében az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonható, ha a járművet adóköteles tevékenységhez használja a kft. Amennyiben a vállalkozási célú használaton túl van magánhasználat is, akkor a használatot arányosítva (vállalkozási célú használat/összes használat) lehet levonni az áfát? Az arány kiszámítása érdekében a használatot nyilván kell tartani. Az arányosítást bevallási időszakonként (havonta, negyedévente, évente) vagy az egyes részletekről kiállított számlánként kell elvégezni? Amennyiben a gépjármű beszerzése nyílt végű lízing keretében történik, általában a futamidő kezdetekor egy nagyobb összeget kell teljesíteni, majd ezt követően havi rendszeres kisebb összegű részleteket. Mi a teendő abban az esetben, ha a jármű használatbavételekor nincs magánhasználat, majd néhány hónap múlva lesz? A tényleges magánhasználat nem a teljes bevallási időszak alatt állt fenn. Amennyiben bevallási időszakonként kell arányosítani, mi a teendő a befizetett nagy összegű első részlettel, ha az abba a bevallási időszakba esik, amelyikben nem volt magánhasználat? Lehetőség van arra is, hogy a magánhasználat ellenértékét a lízingbe vevő kft.-nek a használó megtérítse. Mi a teendő, ha nem térítik meg a használatot a lízingbe vevőnek? Mi a teendő akkor, ha a magánhasználat ellenértékét megtérítik a lízingbe vevőnek? A magánhasználat ellenértékének kiszámlázása a NAV által közzétett üzemanyagár és a 9 Ft/km átalány számításával történik? Mi a helyes eljárás akkor, ha az adózónak a gazdasági tevékenysége keretében az előzetesen felszámított általános forgalmi adót arányosítania kell, mert adóköteles és adómentes tevékenységet is végez, és a nyílt végű lízing keretében lízingbe vett személykocsit magáncélra is használja? Ebben az esetben az adóköteles tevékenységre eső áfát kell a magánhasználatra vonatkozóan arányosítani, azaz kétszer kell arányosítani?

Kérdés: Köthet-e, illetve kell-e kötnie az önkormányzatnak vagyonkezelői szerződést az irányítása alá tartozó intézményekkel (pl. oktatási, nevelési intézmények, GAMESZ) abban az esetben, ha használatukba, üzemeltetésükbe kívánja adni a feladat ellátásához szükséges épületeket, egyéb ingatlanokat, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik? Ebben az esetben át kell-e adni a könyvekben az ingatlanokat aktuális értéken, vagy az önkormányzatnál maradnak? Hogyan kell könyvelni az átadást az önkormányzatnál, illetve az intézményeknél?