Önkormányzati közszolgáltatás áfája

Kérdés:

A szippantottszennyvíz-szolgáltatást saját eszközeinkkel és dolgozóinkkal végezzük a település lakosai számára. Ennek a közszolgáltatásnak az árát a 2013. évi CXIV. törvény a 2013. évben érvényes szinten fixálta. Önkormányzatunknál ennek a szolgáltatásnak az önköltségi ára azóta a máig érvényes szolgáltatási díj sokszorosára nőtt! A szolgáltatási díj megállapítása 2013-ban önköltség számításával történt, amelyből különböző kedvezmények adásával alakult ki a végső szolgáltatási díj, minden esetben önköltségi ár alatt, de sohasem ingyenesen. Az árakat önkormányzati rendeletben szabályoztuk. Az önkormányzat e szolgáltatás tekintetében áfakörbe tartozik, ezért az eladási ár és az önköltség közötti eltérésre évek óta megfizetjük az áfa összegét. Helyesen járunk-e el, hogy az adott kedvezmények után megfizetjük az áfát? Vagy ez nem is lenne kötelező? Véleményünk szerint, bár eredetileg az önkormányzat saját belátása szerint adta ezeket a kedvezményeket, jelenleg már az ár kizárólag a rezsicsökkentés kötelezettsége miatt ilyen alacsony, tehát a kedvezményt nem saját hatáskörben adjuk a természetes személyek részére.

Részlet a válaszából: […] ...nem alkalmazandó, ha az ellenértéket kötelező erővel jogszabály határozza meg, vagy ha az ellenérték megállapítása jogszabályi rendelkezések kötelező erejű alapulvételével történik.A település lakosai nem kapcsolt felek, ezért az Áfa-tv. 67. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Áfabevallás önellenőrzése

Kérdés: Önkormányzatunk áfabevallását kívánja önellenőrizni. Ha a benyújtott önellenőrzés az eredeti áfabevallásban feltüntetett következő időszakra átvihető követelés összegét csökkenti, akkor az Art. 212. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alkalmazhatóak? Az említett rendelkezést lehet-e úgy értelmezni, hogy mivel az önellenőrzés nem tárt fel fizetendő adót, ezért a kiszámított önellenőrzési pótlék 5000 forint feletti részét nem kell megfizetni, vagy azért, mert önellenőrzéssel fizetendő adó nem is keletkezett, az Art. 212. §-ának (2) bekezdése nem is alkalmazható? Az önellenőrzés eredményeként kizárólag a következő időszakra átvihető követelés összege csökkent az értékesítést és/vagy beszerzést terhelő adót érintő korrekció eredményeként.
Részlet a válaszából: […] ...mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Értelmezésünk szerint a jogalkotó a rendelkezéssel azt az esetet preferálja, amikor az adózó ugyan a terhére tévedett, de az önellenőrzés mégsem eredményezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Göngyölegek elszámolása

Kérdés: Költségvetési intézményként, a részünkre kiszámlázott raklapok visszaszolgáltatásáról nekünk kellene számlát kiállítanunk az eladó felé. A NAV online adatszolgáltatás miatt valóban ez a helyes eljárás jelenleg a göngyölegek tekintetében? Költségvetési intézményként (oktatás igazgatása fő tevékenységgel) jogosultak vagyunk-e ilyen számlát kiállítani, és ha igen, ezt B401 készletértékesítés rovaton számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha a betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik.Az előző rendelkezések értelmében nem Önöknek kell kiszámlázni a raklapokat, hanem az eredeti eladónak kell a számláját módosítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Tájékoztatás adókötelezettség megsértéséről

Kérdés: Az adóhatóságtól tájékoztatást kaptunk, hogy egy olyan ügyletben vagyunk érintettek, melyben az egyik szereplőnél az adóhatóság az adótörvények megszegését állapította meg. A levél azt is tartalmazza, hogy a közölt információk birtokában fokozottan ügyeljünk az üzleti partnereink megválasztásakor és az érintett termékkel és szolgáltatással kapcsolatos adókötelezettség szabályszerű teljesítésekor. Mit tudunk tenni?
Részlet a válaszából: […] ...egymással összefüggő módon – érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülését végleges döntéssel állapította meg, azt az érintettek tudomására hozza.A rendelkezést a régi Art. vezette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Hibajavítás, ingatlanértékesítés

Kérdés: Előző évben a telekértékesítésről helytelenül nem állítottunk ki számlát, és a szerződésbe az értékbecslésben szereplő nettó összeget bruttónak tekintettük. Szeretnénk az idei évben a hibát korrigálni, a tavalyi évre a számlát kiállítani, és az áfabevallásunkat önellenőrizni. A könyvelésben helyesen hogyan tudjuk kezelni, különös tekintettel arra, hogy tényleges pénzmozgás nem fog történni, hiszen egy tavaly lezárt ingatlanértékesítésről van szó?
Részlet a válaszából: […] ...évében az éves költségvetési beszámolóban is be kell mutatni, háromoszlopos mérleget, eredménykimutatást kell készíteni. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között a költségvetési számvitel előirányzatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Juttatás utólagos számfejtése, bevallása és könyvelése

Kérdés: Önkormányzat intézményeként működő szervezet vagyunk. 2019-ben cafeteriautalás történt a dolgozók részére igazgatói rendelkezés alapján, azonban a bérszámfejtő néhány tételt nem rögzített a KIRA rendszerben. Sajnos 2020-ban sem kerültek számfejtésre a kimaradt tételek, így a kifizetett összegek járulékai nem kerültek a megfelelő helyre. A könyvelés milyen módon tudja a kifizetetlen járulékokat megjeleníteni a beszámolóban?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. (4) bekezdése alapján a központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek a K1-2. rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon a kiadások teljesítését az Ávr. 62/E. §-ának (1) bekezdése szerint megküldött könyvelési értesítők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Közlekedési költség megtérítése pénzben

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
- Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
- Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
- A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
- Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?
Részlet a válaszából: […] ...helyi közlekedésre a dolgozóknak adott bérlet az Szja-tv. hatályos rendelkezései szerint összevonandó jövedelemként adózik akkor, ha nem munkavégzés feltételeként biztosítják. A bérletjuttatás összevonandó jövedelemként adózik a bérhez hasonlóan, vagyis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Emelt összegű SZÉP-kártya-juttatás

Kérdés: 2020. április 21-én a Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, amely a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazását írja elő: a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves maximális cafeteriakeretét 400 ezer forintban határozzák meg. Nálunk a 200 ezer forint kifizetésre került. Az ezen jogszabály alapján kifizetésre kerülő 200 ezer forint cafeteria nettó vagy bruttó módon értelmezhető? A jogszabály úgy írja, hogy nettó 200 ezer forint. A félreértést az okozza, hogy a következő sorban már azt írják, hogy nem kell levonni a szochót.
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások – adott juttatások együttes nettó összege – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a 2020. évben nem haladhatja meg a 400 000 forintot.A keretösszeget tehát nettónak kell értelmezni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?
Részlet a válaszából: […] ...Értelemszerűen azt az adóbevallást kell önellenőrizni, amelyben a fizetendő adót növelő tételt elszámolta.Hatálybalépés, átmeneti rendelkezés:A behajthatatlan követelés címén történő adóalap-csökkentésre, valamint ehhez kapcsolódóan az eredetileg levonható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Szálláshely-szolgáltatók turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége 2020-tól

Kérdés: Érinti-e a költségvetési szerveket a szálláshely-szolgáltatás utáni turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...számlaszámra kell befizetni, az adónemkód: 310.Az eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez vonatkozik többek között a bejelentési, bevallási, pótlékszámítási és önellenőrzési szabályokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.
1
2
3
4