7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Kötelezettségvállalás jogerős bírói ítélet alapján
Kérdés: Korábbi munkavállalónk munkaügyi pert kezdeményezett intézetünkkel szemben. A peresített összeget (személyi juttatások és annak munkaadói járuléka) szerepeltetnünk kell-e a 2021. évi beszámolónk "egyéb kötelezettségek" során?
2. cikk / 7 Sportcélú ingatlanok, sportpályák bérbeadása
Kérdés: Problémánk merült fel ingatlanok, közelebbről sportolásra használt ingatlanok bérbeadásával kapcsolatban, azon belül is az adómentesség kérdését illetően. Az önkormányzat, a hasznosítási jogosultságot is magában foglaló üzemeltetési joga alapján nem saját tulajdonú sportcélú ingatlanokat, sportpályákat ad bérbe. Kérdésként fogalmazódott meg, hogy helyes-e az az álláspont, mely szerint az említett ügylet az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdésének l) pontja alapján mentes az adó alól. Az önkormányzat nem választott adókötelezettséget az ingatlanok bérbeadására, és nem is minősül közszolgáltatónak a sportcélú ingatlanok üzemeltetése esetén. Felmerült még az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése m) pontjának alkalmazhatósága, mi azonban inkább az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerinti mentességet tartjuk helyesnek. Ez utóbbi esetben fel kell tüntetni a számlán az Áfa-tv. említett pontját?
3. cikk / 7 Béren kívüli juttatások éves kerete
Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?
4. cikk / 7 Külföldi tanulmányút elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?
5. cikk / 7 Felmentési időre járó szabadság
Kérdés: Mennyi szabadság jár a felmentési idő 8 hónapjára, ha az 2005. szeptember 1-jén kezdődött és 2006. április 30-ig tartott? Egyébként a közalkalmazott tanár a teljes felmentési idő alatt dolgozott, majd még tovább megbízással, május-június hónapban. A szabadságot naptári időre vagy szeptembertől szeptemberig számítják?
6. cikk / 7 Pedagógus szabadsága
Kérdés: Pedagógus az egész évre járó szabadságát a nyári időszakban megkapta. November 30-ával megszűnt a közalkalmazotti jogviszonya. Jár-e részére szeptember 1. és november 30. közötti időszakra időarányos szabadság, vagy pedig benne van a nyáron kiadott szabadságban? Ha beleszámítottuk az éves szabadságba az egész naptári évet, vissza kell-e téríteni a szeptembertől novemberig tartó munkaviszony alapján járó szabadságnapokat?
7. cikk / 7 Jogviszony-megállapítás szabályai
Kérdés: A Ktv. és a Kjt. hatálybalépése után általános iskolában vagy polgármesteri hivatalban közalkalmazottként vagy köztisztviselőként munkaviszonyt létesítőnek be lehet-e számítani a korábbi, nem költségvetési szervnél szerzett munkaviszonyát?