Beruházás önkormányzati intézményen

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában van egy óvoda és bölcsőde egyesített intézmény. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az "önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel". Továbbá az intézményeknek kell gondoskodni ezen vagyontárgyak állagmegóvásáról, karbantartásáról és felújításáról. A tulajdoni lap szerint a tulajdonos az önkormányzat. Az intézmény könyveiben azonban szerepel a telek és az épület értéke is, azok az intézmény beszámolójában szerepelnek. A problémát az idei év elején az okozza, hogy egy nagy összegű beruházást szeretne a testület az ingatlanon elvégeztetni, mert a megnövekedett gyermeklétszám miatt két új csoportot kell létrehozni. A tervező költségvetés szerint a várható összköltség nettó 200 millió forint.
Ki írja ki a közbeszerzési eljárást, az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá, a polgármester vagy az intézményvezető? Az önkormányzat vagy az óvoda költségvetésében szerepeljen a szükséges felhalmozási előirányzat? A jelenlegi gyakorlat (miszerint a tulajdonos az önkormányzat, de az intézmény könyveiben szerepel a vagyon értéke) helyes-e?
Részlet a válaszából: […] ...jogi személy írhatja ki, akinek a költségvetésében szerepel a forrás, vagy aki a forrásra esetleg pályázott, amennyiben nem áll a forrás rendelkezésre. Más nevében is van lehetőség közbeszerzési eljárást lefolytatni, ez attól függ, hogy egy adott ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Vagyonkezelés

Kérdés:

Kérdés: Költségvetési intézmény használati szerződést kötött vagyonkezelésben levő intézményre. Az épület üzemeltetésének arányos költségeit a használatba vevő havonta megtéríti a használatba adónak százalékos arányban a szerződésben foglaltak szerint. Hogyan könyveljük?

Részlet a válaszából: […] ...értékét, valamint a beruházások és felújítások értékét mutatja ki. Az önkormányzatnak szabályoznia kell a saját intézményei rendelkezésére bocsátott önkormányzati vagyont érintő kérdéseket, melyek alapján az intézmények használatában lévő vagyon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Tankerület vagyonkezelésébe átadott ingatlan vagyon

Kérdés: Önkormányzatunk a tankerületnek – vagyonkezelési szerződés alapján – vagyonkezelésbe adta az iskola épületét. (Természetesen ingó vagyon is átadásra került, de a kérdés szempontjából ez most irreleváns.) Az átadáskor a tárgyieszköz-analitikából kivezettük az ingatlan bruttó értékét és az átadásig elszámolt értékcsökkenését, a főkönyvi könyvelésben is ezt a megfelelő módon (nemzeti vagyon változásával szemben) elszámoltuk. A továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy az ingatlanvagyon-kataszterben ezt hogyan kell kezelni? Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből is? (A tulajdonjog továbbra is az önkormányzaté marad, csupán vagyon-kezelésbe adta.) Az ingatlanvagyon-kataszter összértékének, a tárgyieszköz-analitikában nyilvántartott ingatlan vagyon bruttó értékének és a főkönyvi könyvelésben a 12-es állományi számlák értékének egyeznie kell, ezért úgy gondolom, hogy a vagyonkataszterből is ki kell vezetni.
Részlet a válaszából: […] ...elkülönítetten tartalmazza – törzsvagyon és egyéb vagyon szerinti bontásban – az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat, továbbá, ha rendelkezésre áll, az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét, értékbecslés esetén a becsült értékét.A 147/1992...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Idegen tulajdonú eszközök értékcsökkenése

Kérdés: A "0" számlaosztályban a befektetett eszközökre (01. nyilvántartási számlák) 2013-ig értékcsökkenést számoltunk el. Kötelező-e az idegen tulajdonok esetében is értékcsökkenést elszámolnunk, továbbá megtehető-e, hogy az eddig elszámolt értékcsökkenés nélkül – bruttó értéken – nyitunk a "0" számlaosztályban 2014-ben, és nem visszük át az eddig elszámolt értékcsökkenést (jogszabályi rendelkezés)?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet (Áhszr.) számlaosztályok tartalmára vonatkozó elő­írásai szerint:A "0" számlaosztály tartalmazza a befektetett eszközök és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Hitelképesség megállapítása

Kérdés: A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.
Részlet a válaszából: […]  A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény(továbbiakban: Ötv.) 88. § (2) bekezdése rendelkezik a helyi önkormányzatadósságot kezelő éves kötelezettségvállalásának, azaz hitelképességének felsőhatáráról. A kérdésben feltett fogalmakkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Intézmény által értékesítésre előállított magisztrális gyógyszerek önköltség-számítási kötelezettsége

Kérdés: Intézményünkben gyógyszertár is működik, melyben rendszeres a magisztrális termékek előállítása (pl. szemcsepp, kenőcsök, kanalas orvosságok stb.). A belső ellenőrzés kifogásolta, hogy az Szt-vhr. szerint nem készült el az önköltségszámításra vonatkozó belső szabályzat, az előállított termékek bevételezése közvetlen önköltségen nem történt meg, így a beszámolóban ezek a termékek alapanyagként szerepelnek, nem késztermékként, megsértve ezzel az Szt. 51. §-át. Ezzel kapcsolatban levelet írtunk a "Gyurika" program gazdájának, aki a következő tájékoztatást adta: "Leltárkor a polcon lévő, még fel nem használt összetett készítmények a készletben alapanyagként vannak nyilvántartva. A talált mennyiségek rögzítése után a receptúrák alapján az összetett készítmények alapanyagra visszabontását a program elvégzi, és ezt az alapanyag mennyiséget külön is dokumentálja. Következésképpen a leltárhiány és -többlet alapanyagra vonatkozóan állapítható meg. Végeredményben a vásárolt készletek és a saját előállítású készlet mennyisége elkülönítetten is kimutatható, akkor is, ha nem összetettként, hanem alapanyagszinten kerül kiszámításra. Ezt a technikát más kórházi gyógyszertári rendszerek is használják. A Gyurika program kezdettől fogva a mai napig, az ország mintegy 60 kórházában teljes megelégedettség mellett ilyen módon működik." Kérdésem: 1. Elegendő-e az előállított magisztrális termékek alapanyagkénti nyilvántartása? 2. A rendszeresen előállított magisztrális termékek miatt kell-e önköltség-számítási szabályzatot készíteni? 3. Az előállított magisztrális termékeket nyilván kell-e tartani közvetlen önköltségen, és a mérlegben közvetlen önköltségen szerepeltetni? (Be kell-e vételezni mint készterméket?)
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott alaptevékenységén belül az akiegészítő, kisegítő jellegű tevékenysége, amelyet az alaptevékenységefeltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi ésanyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

"0-ig" leírt eszközök nyilvántartása

Kérdés: Központi költségvetési szervünknél revízió kifogásolta, hogy a még használatban lévő, "0-ig" leírt tárgyi eszközök kivezetése nem történt meg. Kötelező-e a kivezetés, törvény előírja-e, s ha igen, hogyan történik a kivezetés? (Az év végi beszámoló készítésekor kivezettük a bruttó értéket, de a K 11 program hibát jelzett a mérleg és a 38. űrlap között.)
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint, amennyiben az eszköz a tevékenységet tartósan már nem szolgálja, át kell sorolni a forgóeszközök körébe.A törvényi rendelkezésből adódóan egyértelmű, hogy a tárgyi eszközt akkor kell kivezetni a könyvekből, illetve a befektetett eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.