10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Intézményvezető fejlesztői tevékenysége
Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményben - óvodában - sajátos nevelésű ellátást igénylő (SNI) gyermekek fejlesztését az intézményvezető végezné. Munkaköri leírásában nem szerepel az SNI-s gyermekek fejlesztése, 5000 Ft/óradíjban vállalná a fejlesztést, nem számlaképes. Intézményvezető milyen feltételek mellett vállalhatja a fejlesztést?
2. cikk / 10 Kollégiumi nevelőtanár beosztása munkaidőkeretben, hétvégi rendezvényen történő részvétel, ügyelet szabályai
Kérdés: Kollégiumi nevelőtanár esetében hány órát kell beosztania a munkáltatónak, ha az érintettet munkaidőkeretben foglalkoztatja? Beosztható-e az érintett rendes munkaidőben szombat-vasárnapra, ha tanulókat kell elkísérnie egy versenyre? Milyen díjazás jár részére ekkor?
3. cikk / 10 Havibéres munkavállaló egy órára járó alapbérének kiszámítása, távollétidíj-számítás, szabadságkiadás 2013. augusztustól
Kérdés: Hogyan változnak 2013. augusztus 1-jétől az egy órára járó alapbér és a távolléti díj számításának szabályai? Amennyiben valaki részére rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, hogyan kell kiszámolni a rendkívüli munkavégzés ellenértékét? Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadásánál kétféleképpen is lehet majd számítani a szabadságot, a régi módszer szerint és órában is?
4. cikk / 10 Távolléti díj számítása és az arra vonatkozó várható módosítás
Kérdés: Segítségüket szeretném kérni távolléti díj számításával kapcsolatban. Általános, 8 órás munkarend esetén, havibér mellett lehetséges-e, hogy ha olyan hónapban megyek szabadságra, amelyben 174-nél kevesebb a ledolgozandó munkaórák száma, akkor kevesebb pénzt kapok, mintha dolgoznék, tekintettel arra, hogy az egy napra eső távolléti díj az alapbér osztva 174-gyel és szorozva 8-cal? Abban a hónapban, amikor szabadságra megyek, az alapbért és a távolléti díjat is 174-gyel való osztással állapítják meg? Így egyes hónapokban "kevésbé éri meg szabadságra menni". Ha ez jelenleg így van, várható-e jogszabály-módosítás? A havi alapbér megállapításánál is alkalmazni kell a 174 órával történő osztás szabályát?
5. cikk / 10 Foglalkoztatás egyidejűleg önkormányzatnál és intézményénél
Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?
6. cikk / 10 Rendkívüli munkavégzés díjazása
Kérdés: Intézményünknél gyakran előfordul, hogy a közalkalmazott dolgozók részére rendkívüli munkavégzés kerül elrendelésre. Hogyan történik ennek díjazása, különös tekintettel arra, amikor pihenőnapon, esetleg munkaszüneti napon kerül sor a rendkívüli munkavégzésre?
7. cikk / 10 Rendkívüli szabadság
Kérdés: Közalkalmazottaknak közeli hozzátartozó (szülő) elhalálozása esetén jár-e, illetve adható-e rendkívüli szabadság? Ha igen, akkor hány nap?
8. cikk / 10 Éves szabadság meghatározása
Kérdés: Egyházi intézményben foglalkoztatott dolgozó esetében a Munka Törvénykönyve, vagy a Kjt. besorolása szerint kell meghatározni az éves rendes szabadság mértékét? A dolgozónk 50 éves, az Mt. szerint 30 nap szabadság, vagy a Kjt. besorolása szerinti 28 nap szabadság illeti-e meg?
9. cikk / 10 Egyetemi hallgató munkaidő- kedvezménye
Kérdés: Az intézményünkben dolgozó fűtő-karbantartó egyetemen tanul, levelező tagozaton. A konzultáció idejére biztosított napokra jár-e neki illetmény, vagy sem?
10. cikk / 10 Pedagógus szakpótlékai
Kérdés: Az iskola gazdasági igazgatója szerint a pedagógust a nyári szabadság időtartama alatt nem illetik meg a szakpótlékok, egészen a tanítás kezdetéig, hivatkozással arra, hogy "az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítést munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítsa." Ebből pedig az következne, hogy a szakpótlék csak a szorosan vett munkaidőben jár, a nyári szabadság idejére nem. Kérem állásfoglalásukat a Kjt. 66. § (2) bekezdés a)-b) pontjának értelmezésére, mert álláspontom szerint a szakpótlék a garantált bérhez tartozik, s az az előző év munkája alapján augusztus végéig jár.
