Pedagógus téves besorolása

Kérdés: A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 39/K. § (1) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"A Pedagógus I. fokozatba besorolt
a) köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,
b) nevelési-oktatási intézményben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben,
c) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben
foglalkoztatott személy, akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra, kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a 2017. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetén is."
Fenti jogszabály alapján tévesen került besorolásra 3 óvodapedagógus a Pedagógus II. fizetési fokozatba, melyről a napokban kaptuk meg az Oktatási Hivatal állásfoglalását. Kérdésem, hogy visszasorolható-e a 3 pedagógus illetménye a Pedagógus I. fokozatba oly módon, hogy a bérük ezáltal csökken, vagy szükséges munkáltatói döntésen alapuló bérkiegészítést adni? A visszasorolásnak mi lehet a jogszabályi alapja, milyen jogszabályra hivatkozhatunk a munkáltatói határozatban?
Részlet a válaszából: […] Létezik olyan bírósági döntés, mely kimondta, hogy ha a közalkalmazott a törvényben szabályozott, különös feltételek alapján járó juttatásra a feltételek hiánya miatt nem jogosult, a juttatás egyoldalúan megvonható, és az illetmény összességében is csökkenhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 6.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...évi bázis-előirányzatának 2%-a. Felnem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésérefordítható. E rendelkezés nem vonatkozik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.törvény 118. §-ának (10)-(12) bekezdésében szabályozott esetekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Megbízási díj vagy keresetkiegészítés

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk. A bérleti díj és az önköltséges tanfolyamok bevételeinek egy részét – a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 57. § alapján – személyi juttatásra fordítjuk. Kérdésünk, hogy az így kifizetett személyi juttatást megbízási szerződés keretében megbízási díjként, vagy az illetmény részeként mint keresetkiegészítést vagy illetménykiegészítést kell kifizetni? Ugyanez a kérdés vonatkozik a fenntartónk által támogatott tanórán kívüli nyelvoktatást végzők díjazására is. Megbízási díjként vagy keresetkiegészítésként kell-e számfejteni e díjat?
Részlet a válaszából: […] ...§-atartalmazza, mely a fizetési fokozat alapján járó illetményen felül illethetimeg a közalkalmazottat. "Kollektív szerződés, ennek rendelkezése hiányában amunkáltató határozza meg, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének melyhányadát és milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

ÁMK-igazgató besorolása, vezetői pótléka

Kérdés: Önállóan gazdálkodó Általános Művelődési Központunkban – mely magában foglal általános iskolát, óvodát, napközi konyhát, művelődési házat és könyvtárat – az ÁMK-igazgató munkakört pedagógia-testnevelés szakos tanárnő tölti be. A hölgyet az ÁMK-igazgatói munkakör betöltésére vette fel intézményünk. A kolléganő végzettségei a következők: - 1979: Juhász Gyula Tanárképző Főiskola: pedagógia-testnevelés szakos általános iskolai tanár. - 1985: JATE-BTK: pedagógia szakos előadó. - A fenti egyetemi diplomára épülően a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi, illetve Gazdasági és Társadalomtudományi Karán közoktatás-vezető szakirányú szakképzettség. Az igazgatónő heti 4 órában testnevelés tantárgyat tanít az általános iskolában. Kérdéseim a következők: - Fenti végzettségei alapján a kolléganőt melyik fizetési fokozatba kell besorolni? - Magasabb vezetőként (ÁMK-igazgató, egyben az általános iskola igazgatója is) hány százalék a kötelezően adandó magasabb vezetői pótlék mértéke? - Milyen illetménykiegészítés, és hány százalékban illeti meg a kolléganőt?
Részlet a válaszából: […] ...évfolyamaira,középiskolára, szakiskolára, kollégiumra, művészetoktatási intézményrevonatkozóan. Egyetemi szintű végzettséget a rendelkezés csak a középfokúoktatásra ír elő. A közoktatási törvény 33. § (13) bekezdése kimondja, hogy "aközös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Jubileumi jutalom és nyugdíjas felmentése

Kérdés: 1993. július 1-je óta közalkalmazott dolgozónk 2005. március 13-án betöltötte 60. évét, nyugellátásban részesül, de dolgozik tovább. 1993. július 1-je előtt a Megyei Vízmű Vállalat dolgozója volt. A vízművet ezen időponttól az önkormányzat üzemelteti tovább, így munkahelye nem, csak a munkaadó változott. Jubileumi jutalom számításához figyelembe vehető-e az 1993. július 1-je előtti 25 év, valamint, ha 2006-tól nem kíván tovább dolgozni, milyen juttatás jár neki?
Részlet a válaszából: […] ...jutalom, aztrészére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.– Tizenharmadik havi illetmény. A 2006. január 1-jétőlalkalmazandó rendelkezések alapján a közalkalmazottat időarányosan illeti meg,ha a tárgyévben legalább háromhavi jogviszonnyal rendelkezik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Személyi alapbér fogalma

Kérdés: A közalkalmazotti kifizetéseknél mi tartozik a személyi alapbérbe? Mi a 13. havi bér és a jutalom alapja (garantált illetmény, hasznosítás százaléka, munkáltatói döntés)?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 85. § (7) bekezdés i) pontja alapján eltérő rendelkezés hiányában, ahol a jogszabály személyi alapbért említ, azon illetményt is érteni kell.A Kjt. ugyanakkor nem határozza meg az illetmény fogalmát, de többféle illetményelemet szabályoz. A kinevezési okirat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.