50 talált cikk a járulék , letét , rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
- Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
- Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
- A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
- Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?

Kérdés: Egy vasúti kocsikhoz szükséges alkatrészek gyártásával és értékesítésével foglalkozó magyar társaság alaptevékenysége ellátásához az általa gyártott alkatrészeket és ezen termékek legyártásához szükséges speciális gyártószerszámot (a továbbiakban: eszköz) értékesít a Közösség más tagállamaiban nyilvántartásba vett megrendelőjének.
A társaság az Európai Unió más tagállamában letelepedett vevőnek értékesít vasúti kocsikhoz szükséges alkatrészeket. Ezek legyártásához speciális gyártószerszámok, jellemzően öntőformák, sablonok (eszközök) szükségesek, melyeket szintén a társaság gyárt le vagy szerez be. A társaság ezeket az eszközöket (is) értékesíti a vevőnek, külön megrendelés alapján, még az alkatrészek gyártásának megkezdése előtt. Az eszköz és annak tervrajzai tehát a külföldi vevő tulajdonába kerülnek, azonban azt mindvégig Magyarországon használják, mivel a társaság kizárólag az eszközt használva tud eleget tenni a vevő megrendelésének. A társaság az eszközt kizárólag az adott vevő számára előállított alkatrészek gyártása során használhatja fel. Az eszközön a tulajdonos személyét jól láthatóan jelzik a vevő nevét tartalmazó felirattal. Az eszközzel előállított alkatrészeket a társaság adómentes Közösségen belüli termékértékesítés keretében értékesíti a vevőnek. A fenti tényállással kapcsolatban az a kérdésem, hogy ez önálló termékértékesítésnek minősül-e, és így általános forgalmi adó szempontjából belföldi adóköteles termékértékesítésként szükséges-e kezelni, vagy az eszköz értékesítéséért fölszámított ellenérték a vele gyártott alkatrészek értékesítésének járulékos költsége, így osztja az alkatrészek értékesítésének adóügyi sorsát (Közösségen belüli termékértékesítés), tehát általános forgalmi adó felszámítása nem indokolt (annak ellenére, hogy az eszköz nem hagyja el Magyarország területét)?

Kérdés: Konyhai alkalmazottunkat közalkalmazotti státuszban foglalkoztatjuk. 1955. 05. 02-án született, a hatályos nyugdíjtörvény szerint 2019. 05. 02-től jogosult lett volna igénybe venni az öregségi nyugdíjat, mert akkor töltötte be a 64. életévét. Azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy még ebben az évben sem szeretne nyugdíjba vonulni, csak 2021. 05. 02-től. Engedélyezhetjük-e azt neki, hogy közalkalmazottként a 65. életév betöltését követően is megmaradjon a munkaviszonya, és ne kezdeményezze a nyugdíjba vonulását?

Kérdés: Egy magyar társaság megbízást kap egy indiai illetőséggel rendelkező – kapcsolt vállalkozási viszonyban álló – megrendelőtől arra, hogy különböző, autógyártással foglalkozó társaságok tulajdonában álló motorokon javítási szolgáltatást végezzen el. A javítandó motorokba beépítendő alkatrészeket a megrendelő bocsátja a társaság rendelkezésére, és mivel a javítási szolgáltatás elvégzése Magyarországon történik, ezen alkatrészeket szabad forgalomba helyezik. A behozott alkatrészek tulajdonjoga tekintetében elmondható továbbá, hogy a társaság részére történő átadás ellenére továbbra is változatlanul a megrendelő tulajdonában maradnak, a termék feletti tulajdonjog nem száll át a társaságra.
1. Helyes-e az az álláspont, miszerint a társaság tekintendő a Magyarországra behozott alkatrészek importőrének – és így az importhoz kapcsolódó áfafizetési kötelezettség alanyának -‚ továbbá helyes-e az az álláspont, mely szerint az alkatrészek importjával kapcsolatban felmerülő áfa tekintetében a társaság a levonási jogát érvényesítheti, illetve a megrendelőnek nem keletkezik Magyarországon áfaregisztrációs kötelezettsége?
2. Helyes-e az az álláspont, hogy a társaság által nyújtott szolgáltatás – magában foglalva a Magyar-országra behozott termékeknek a motorokba történő beszerelését – komplex szolgáltatásnak minősül, és azon belül a jogügylet domináns céljának, és így az áfakezelést meghatározó fő elemnek a javítási szolgáltatás tekintendő, figyelemmel arra is, hogy a szolgáltatás magában foglalja a motor részét képező alkatrészek határt átlépő mozgatását is?

Kérdés: Egy Szlovákiában letelepedett, flottakezeléssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó társaság szolgáltatási szerződés keretében kezeli a jellemzően szállítmányozással foglalkozó ügyfelek flottáit.
1. A társaság által megvásárolt úthasználati díj az ügyfelek részére történő továbbszámlázás során járulékos szolgáltatásként beépül a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába, így a társaság egyetlen, összetett szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A Héa-irányelv 44. cikkének szabályaival összhangban a társaság által nyújtott flottakezelési szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő adóalany letelepedési helye határozza meg, azaz jól gondoljuk, hogy a társaságnak nem merül fel Magyarországon áfakötelezettsége az úthasználati díj közvetítésével összefüggésben?
2. A társaság az útdíjat saját nevében, de az ügyfelek részére fizeti meg, és azt flottakezelési szolgáltatása keretében továbbszámlázza ügyfelei részére. Helyesen látjuk, hogy az Áfa-tv. 125. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve a 247. § (3) bekezdése alapján a társaság jogosult az útdíjon felszámított áfa visszaigénylésére?
3. A társaság előző pontban említett áfa-visszaigénylési jogosultságát nem befolyásolja, ha az ügyfelek részére kiállított számlákon "flottakezelési szolgáltatás" kerül feltüntetésre (mely magában foglalja a továbbszámlázott úthasználati díjak összegét is), azaz nem szükséges külön utalni a számlán az úthasználati díj áthárítására?
4. Amennyiben mégis szükséges a számlán utalni az útdíj áthárítására, elegendő-e a számlán csupán annak tényét jelezni, hogy a flottakezelési szolgáltatás ellenértéke tartalmazza az úthasználati díjat is, vagy azt külön sorban, konkrét értékkel kell szerepeltetni?

Kérdés: A vevő egy új építésű társasházban lefoglal egy lakást, aminek a várható átadása 2018. év vége. Tehát egy új építésű, az ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett lakásról van szó, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg. A megkötött adásvételi előszerződésben az eladó a lakás vételára tekintetében 5 százalékos adókulcsot alkalmazott. A vevő kérte az eladótól a lakás kialakításának módosítását, az egyik fal meghosszabbítását, amelynek költsége tekintetében a kivitelező 27 százalékos áfát számolt fel. A vevő álláspontja szerint azonban a módosítási munkálatok a lakásértékesítési ügylet járulékos elemei, így a megrendelt módosítások költségének összege után az Áfa-tv. 82. §-ának (2) bekezdése és a 3. számú melléklet I/50. pontja értelmében csak 5 százalékos mértékű általános forgalmi adóval növelt ellenértéket kellene megfizetnie. A 27 százalékos áfával kapcsolatban a kivitelező csupán arra hivatkozott, hogy így felelnek meg a törvényi előírásoknak, álláspontját nem tudta alátámasztani. Jogos-e az, hogy a kivitelező 27 százalékos áfával számol (csak azért, mert ebbe nem köthet bele az adóhatóság)?

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk – humán-egészségügyi szolgáltatás – tekintetében áfamentes tevékenységet végzünk, van néhány olyan, nem vállalkozási tevékenységünk, amelyben az áfát visszaigényeljük. Átmenetileg szabad ingatlanrészeinket bérbeadás útján hasznosítjuk. Az ingatlan bérleti díja tekintetében az áfamentességet választottuk. A következő kérdésben kérjük álláspontjukat:
Intézményünk olyan szolgáltatásokat is nyújt a bérlőknek, melyek szerves, illetve nem szerves részei a bérleti díjnak. Az alábbi szolgáltatások esetében melyek azok, melyek áfamentesek, és számlázás során az áfával növelt érték mint nettó értéken kerüljön kiszámlázásra, illetve melyek azok, amiket nettó + áfa módon szükséges továbbszámlázni? Intézményünk értelmezése szerint:
1. Bérleti díjhoz szervesen kapcsolódó, így áfamentesen (nettó értéke tartalmazza már az áfát kiszámlázáskor):
– villamos energia továbbszámlázása
– víz- és csatornadíj továbbszámlázása
– fűtési díj továbbszámlázása
– kommunális hulladék szállítási díjának továbbszámlázása
– tűzjelző automata központi karbantartása
2. Bérleti díjhoz nem kapcsolódó szolgáltatások (nettó + áfa értékben):
– vezetékes telefon előfizetésének továbbszámlázása
– vezetékes telefon forgalmi díjának (beszélgetés) továbbszámlázása
– telefonalközpont karbantartási díjának továbbszámlázása
– textília mosatási költségének továbbszámlázása
– veszélyes hulladék díjának továbbszámlázása
– üzemeltetési költségek továbbszámlázása
3. Intézményünk partnereink egy részének a bérleti díjat és a hozzá kapcsolódó rezsiköltséget, míg másik részének csak az ingatlanhoz kapcsolódó rezsiköltséget számlázza tovább bérleti díj nélkül. Ebben az esetben az 1. pontban meghatározott tevékenységek mindkét esetre egyként értelmezhetők (áfát is tartalmazó nettó érték), vagy ha bérleti díjat nem számlázunk, csak rezsiköltséget, akkor ott az 1. pontban hivatkozott tételek nettó + áfa, vagy nettó = bruttó értékben kerüljenek kiszámlázásra? Amennyiben az általunk jelzett 1. és 2. számú csoportosításban állásfoglalásuk szerint valamelyik tétel nem jó helyen szerepel, kérem, jelezzék.

Kérdés: Egy társaság nemzetközi szállítmányozással, valamint küldemények (csomagok, levelek stb.) nemzetközi kézbesítésével foglalkozik. A?társaság az általa szállított termékek vámkezeléséhez kapcsolódóan különböző szolgáltatásokat is nyújt ügyfelei részére. Néhány szolgáltatás – pl. állat- és növényegészségügyi bizonyítványok beszerzése, közvetett vámjogi képviselet, valamint vámraktározás, árutovábbítás, átmeneti megőrzés alatti vagy exportált termékekhez kapcsolódó szolgáltatások – esetében kérdésként merült fel, hogy mi az ügyfél részére nyújtott szolgáltatás helyes áfakezelése?

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi szolgálat. A háziorvosaink az önkormányzattal kötöttek megbízási szerződést, mely az ingatlan használatát ingyenesen bocsátotta rendelkezésükre, hivatkozva arra, hogy a rezsiköltségek számláit mi (egészségszolgálat) állítjuk ki, a saját nevünkben. Az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa, a háziorvos a bérlő, és az egészségszolgálat a közműdíj befogadója és továbbszámlázója. Az egészségszolgálat a bérbeadásra áfamentességet választott.
1. Hivatkozhatunk-e számlánkban közvetített szolgáltatásra?
2. A rezsiköltséget áfával növelt nettó értékben számlázzuk ki, vagy nettó+áfa összegben (ahogy a beérkező számlán szerepel)?
3. Van továbbszámlázandó telefondíjunk is, ahol a beérkező számla egy része (előfizetési díj) egyforma összegben kerül szétosztásra a bérlők között, a másik része (forgalmi díj) tényleges fogyasztás alapú (saját kódok használata). Ebben az esetben a B402-es és a B403-as rovatra meg kell bontani a számlát, vagy lehet egy összegben a B402-es rovatra könyvelni?

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?