6 talált cikk a járulék , váltó , költség , bejelentés , rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk egy projekt keretében készíti elő (tervezés, engedélyeztetés) és valósítja meg beruházóként egy belvízelvezető csatorna felújítását (kotrás) és bővítését (építés). A?projekt célja többek között, hogy az adott környezet élővilágát bemutathatóvá tegyük, valamint a csatorna vízi sporteszközzel bejárható legyen. Ez utóbbi szolgáltatás belépőjegy megváltása ellenében lesz igénybe vehető. A beruházáshoz szorosan kapcsolódik egy saját használatú magánút kialakítása. A csatorna felújítása, kialakítása során túlnyomórészt építési tevékenység fog megvalósulni (betoncsatorna-építés), és csak kisebb részt képvisel a tevékenységben a felújítás, helyreállítás (kotrás). A csatorna kialakítása vízjogi létesítési engedélyhez kötött, míg a magánút kialakítása nem építési engedélyhez kötött tevékenység. A?fenti ügylettel kapcsolatos kérdéseink:
1. Az ügyletre az egyenes vagy a fordított adózás szabályait kell alkalmazni?
2. A magánút építése, amennyiben a csatorna építésével azonos projektben valósul meg, és elválaszthatatlan része a projektnek – függetlenül attól, hogy annak kialakítása építési engedélyhez nem kötött –, fordított adózás alá tartozik-e?
3. A csatorna felújításához, építéséhez, illetve a csatornához tartozó magánút kialakításához kapcsolódó költségek általános forgalmi adója levonásba helyezhető-e?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló társaság egy már meglévő építményében belső átalakításra, fejlesztésre kerül sor. Az ingatlan átalakítása során természetszerűleg történnek építési munkák, azonban az átalakítás építésügyi hatóság engedélyéhez nem kötött. Az átalakítás magában foglalja egy olyan tűzvédelmi rendszer (beépített tűzjelző és oltórendszerek) kialakítását is, amely az építménybe beépítésre kerül. Az átalakítási munkálatokat egyetlen fővállalkozó végzi a társaság részére. A tűzvédelmi rendszer kiépítése és hatóság általi engedélyeztetése is a fővállalkozó által vállalt kötelezettségek közé tartozik, azonban az mind az arra jutó ellenérték vonatkozásában, mind a munkálatok terjedelmében csupán kisebb részét teszi ki a kötelezettségvállalásnak. A felek alapvetően nem a tűzvédelmi rendszer kiépítése miatt léptek üzleti kapcsolatba, az csupán az ingatlan belső átalakításának kötelező következménye, mivel az adott ingatlanban a tűzvédelmi rendszer kiépítése, engedélyeztetése jogszabályban előírt kötelezettség. Mind a társaság, mind a fővállalkozó Magyarországon nyilvántartásba vett adóalany, melynek nincs olyan jogállása, amely miatt tőle az adó ne lenne követelhető. A tűzvédelmi hatóság engedélyét olyan engedélynek kell-e tekinteni, amely építési tartalmú, így a beépített tűzvédelmi rendszer létesítésére és használatbavételére vonatkozó engedélyezési eljárás befolyással bír-e a vállalkozó által nyújtott szolgáltatás áfakezelésére, azaz fordított adózás alkalmazandó-e a teljes ügyletre?

Kérdés: Költségvetési intézmény a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő ingatlanjai egy részét ingyenesen adja használatba, egy részét bérleti díj ellenében. A közüzemi költségeket mindkét esetben továbbszámlázzák. Az Áfa-tv. 88. §-ának (1) bekezdése alapján nem élt az intézmény az adóhatósághoz tett előzetes bejelentési lehetőséggel ezen tevékenység adókötelessé tételével kapcsolatban, ezért a bérleti díjakat adómentesen számlázzuk ki. A számlákon milyen adómértéket kell alkalmazni a közüzemi díjak vonatkozásában, és milyen rovatra kell őket könyvelni, ha:
- van bérleti díj, és a közüzemi díjak továbbszámlázása külön mérőóra alapján történik;
- van bérleti díj, és a közüzemi díjak továbbszámlázása négyzetméter arányában történik;
- nincs bérleti díj, csak használatba adás, és a közüzemi díjak továbbszámlázása külön mérőóra alapján történik;
- nincs bérleti díj, csak használatba adás, és a közüzemi díjak továbbszámlázása négyzetméter arányában történik?

Kérdés: A 2009. július 1-jei áfamérték változása hogyan érinti a tovább számlázott közüzemi díjak áfáját? A 06. hóban kifizetett víz, gáz, áram összegét 20%-os vagy 25%-os áfával számlázom tovább 2009. 07. hóban?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, közalkalmazottakat foglalkoztatunk. A közalkalmazotti bértábla alapján számított bér számos munkavállalónknál nem éri el a minimum-járulékalapot. Esetükben is bejelentést kell tennünk, vagy mivel a bérüket törvény állapítja meg, minket nem terhel ez a kötelezettség?

Kérdés: A 2004. évi ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződések díjának módosításához – az Áfa-tv. módosulásának megfelelően – kérjük állásfoglalásukat az alábbiakról: - az antennatornyok bérbeadásával kapcsolatban tisztázandó, hogy azok ingatlannak, szerkezetnek, felépítménynek vagy egyéb tárgyi eszköznek minősülnek-e; - az átalánydíjas rezsit tartalmazó bérleti szerződéseknél nincs nevesítve áfakulcs, ugyanakkor a bérbeadót terheli az áfakulcs változásával megnőtt közüzemi szolgáltatások összege. Hogyan lehet a bérleti díjban érvényesíteni az energia és egyéb szolgáltatások megemelt áfakulccsal növelt, előre nem látható összegét? - a 2003. december 31-én bérlők által megfizetett áfás bérleti díj, 2004. január 1-ével kiinduló alap lehet-e, vagy az áfa nélküli bérleti díjat kell az inflációs ráta mértékével megemelni? Az általunk bérbe vett ingatlanok, bérlemények bérleti díjának fizetésekor a problémák azonosak a fentiekkel.