Önkormányzati vagyon kezelése

Kérdés: Kérném szíves szakmai véleményüket az önkormányzat irányítása (és fenntartása) alá tartozó költségvetési szervek (polgármesteri hivatal, GAMESZ, óvodák) használatában lévő, alaptevékenységük ellátásához rendelkezésükre bocsátott önkormányzati vagyonnal (ingatlan és ingó vagyon) kapcsolatosan, az alábbiak szerint:
Amennyiben a költségvetési szerv nem minősül az Nvt. 3. §-ának 19. pontjában meghatározott vagyonkezelőnek, akkor
– a használatukba kerülő vagyon átadását milyen dokumentum alapozza meg (pl.: vagyonrendelet, szerződés stb.)?
– a használatukba adott vagyont mely szerv könyveiben kell nyilvántartani (önkormányzat vagy költségvetési szerv)?
– a használatukba adott vagyon felett mely szerv vagy személy gyakorolja a tulajdonosi jogokat (képviselő-testület, bizottság, polgármester, intézményvezető)?
– az intézmény nyilvántartásában szereplő vagyon­elemek (pl. számítógép) térítésmentes átadásáról mely szerv vagy személy dönthet?
– mely vagyontárgyak számítanak a költségvetési szerv mint önálló jogi személy saját tulajdonának, és ez elkülönül-e az önkormányzat mint önálló jogi személy vagyonától [Áhsz. 10. §. (2) bek.]?
– az intézményeket érintő beruházások, felújítások lebonyolítása ebben az esetben milyen szabályok szerint történik (az előirányzatot az önkormányzat vagy a költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, mely szerv a kötelezettségvállaló, mely szerv nevére szól a számla, mely szerv könyveiben kell a beszerzést és az aktiválást elszámolni, hogyan történik az intézmény részére a használatba adás)?
Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek vagyonkezelésbe adja a működésükhöz szükséges önkormányzati vagyont (ingatlan és ingó), akkor
– az intézményi vagyonkezelést úgy kell folytatni, mintha egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vagyonkezelésébe került volna az önkormányzati vagyon, vagy vannak eltérések a kétféle vagyonkezelés között?
– az intézményi vagyonkezelő részére adható-e finanszírozás a vagyonkezelésbe adott eszközök működtetésére, fenntartására, beruházásra, felújításra?
Részlet a válaszából: […] A GAMESZ és a többi önkormányzati intézmény könyveiben csak akkor szerepelhetnek az ingatlanok, ha az önkormányzat a vagyonrendeletében az intézményeket mint vagyonkezelőket nevesíti. Az Nvt. 19. pontja szerint a költségvetési szerv vagyonkezelőnek minősül.Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Tárgyi eszközök üzembe helyezése

Kérdés: A könyvvizsgáló a beszámoló ellenőrzésekor észrevételezte, hogy a tárgyi eszközeink üzembe helyezése nem helyesen történt, mivel a tárgyi eszköz beszerzésekor a számla kifizetésének időpontjával megegyező időponttal aktiváltuk azokat. Az lenne a kérdésünk, hogy valóban helytelenül jártunk-e el, és ha igen, akkor milyen szabályok szerint kell a beszerzéseket üzembe helyeznünk?
Részlet a válaszából: […] ...megtörténik az üzembe helyezés vagy a raktári készletre vétel, de a számla még nem érkezett meg, akkor az adott eszköz értéke a rendelkezésre álló dokumentumok, szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás alapján megállapított bekerülési érték lesz....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...kerül a térítésmentes átadás-átvétel.A költségvetési szervnél a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § rendelkezéseit kell alkalmazni, miszerint térítésmentes átadásra csak törvényben meghatározott esetekben és módon van lehetőség. Már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Saját vállalkozásban megvalósított beruházás áfája

Kérdés: Központi költségvetési szerv központi beruházást valósít meg, amit külső kivitelezővel végeztet, de egy része saját kivitelezésében készül. A beruházás a költségvetési szerv alapfeladatainak ellátását szolgálja, forrása törvényi soron megjelenő központi támogatás. Megvalósításának ideje általában több év.Saját kivitelezés megvalósítása részben saját munkaerővel, részben pedig külső szolgáltatás igénybevételével történik. Az üzembe helyezés időpontjától függetlenül az elvégzett munkák és külső számlák fedezetét lekérjük a kincsártól. Az így megvalósított saját kivitelezés saját rezsis beruházásnak minősül-e?A megvalósításhoz igénybe vett külső szolgáltatások beérkezett számláinak áfája visszaigényelhető-e?Amennyiben saját rezsis beruházás, akkor áfaköteles-e? És ha igen, akkor a teljesítés időpontjának az üzembe helyezés időpontja számít-e?Visszaigényelhető-e a megvalósításhoz konkrétan kapcsolódó beérkező számlák áfatartalma az üzembe helyezést követően (esetleg több év múlva)? Be kell-e fizetni a fizetendő áfát?
Részlet a válaszából: […] ...munkát külső kivitelezővel végeztet el, és saját közreműködése abban merül ki, hogy a beruházáshoz szükséges anyagot a kivitelező rendelkezésére bocsátja. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adóalany külső kivitelezők mellett a beruházás egy részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Tárgyi eszköz megsemmisítése, selejtezése

Kérdés: Tárgyi eszközt, amelyik a 0-ban szerepel – és már annyira elhasználódott, hogy értékesíteni sem lehet – megsemmisítjük, kidobjuk, és kivezetjük a 0-ból. Kell-e előtte selejtezni, vagy valamiféle megsemmisítő jegyzőkönyvet készíteni? Hogyan bizonylatoljuk le, hogy már nincs? Egyébként már a mérlegben sem szerepel!
Részlet a válaszából: […] ...rendelkeznie kell az Szt.-ben előírt alaki és tartalmi követelményekkel. A bizonylat formájára, konkrét tartalmára nincs jogszabályi rendelkezés, ezt a költségvetési szerv bizonylati rendre vonatkozó belső szabályozása tartalmazza, amely része a számlarendnek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 1.