12 talált cikk a jogkör , közalkalmazott , juttatás , rendelkezés kifejezésre

Kérdés:

Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Kérdés: Önkormányzati hivatalunk gazdasági vezetője egyúttal az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője, megfelelő juttatással. Ebben az esetben van összeférhetetlenség? Ha igen, hol találjuk a vonatkozó előírást?

Kérdés: Hogyan változik 2020-tól a szakképzési rendszer?

Kérdés: A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet értelmezésében kérem a segítséget. Közalkalmazott esetében jár-e olyan esetben, akinek a besorolás szerinti alapilletménye nem éri el a 2017. évre vonatkozó 161 000 Ft garantált bérminimumot – 150 495 Ft az alapilletménye –, viszont munkáltatói döntésen alapuló bért is kap – 350 000 Ft-ot –, így az összes illetménye 500 495 Ft? Jár-e számára a 10 505 Ft garantált bérminimumra történő kiegészítés?

Kérdés: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerint "a tizenötezer fő alatti lakosságszámú településeken – a feladatellátás veszélyeztetése nélkül – a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával és a közművelődés támogatásával összefüggő feladatait közös szervezetben láthatja el". A településünk lakosságszáma 3300 fő, ezért nem indokolt a külön költségvetési szerv (intézmény) létrehozása a fenti feladatok ellátására. A képviselő-testület azt tervezi, hogy 2013. január 1-jétől a nyilvános könyvtári feladatot önálló szakmai intézményegységként működteti az önkormányzat (nem a polgármesteri hivatal) költségvetésén belül. A muzeális intézmény továbbra is szakfeladatként szerepelne az önkormányzat költségvetésében. Azért nem a polgármesteri hivatal költségvetésén belül tervezi a nyilvános könyvtár bevételi és kiadási elő­irányzatait megtervezni, mert közalkalmazott felett a munkáltatói jogkört a jegyző nem gyakorolhatja, így a közalkalmazott személyi juttatása terhére történő kötelezettséget sem vállalhatja.
Kérdéseink:
1. A fenti megoldásnak van-e jogszabályi akadálya?
2. A nyilvános könyvtár intézményegység-vezetője vezető beosztásnak minősül-e, ha igen, a pályázatot a polgármester írja ki?
3. Településünk esetében – figyelembe véve a lakossági igényeket – nincs szükség napi 8 órában könyvtárosra. Lehet-e úgy teljes munkaidős közalkalmazottat kinevezni, hogy a dolgozó munkaidejének egy részében könyvtárosi (egyben vezetői) feladatokat, a fennmaradó munkaidejében más önkormányzati feladattal kapcsolatos ügyintézői munkát látna el?

Kérdés: 2012. január 1-jével intézményünk (korábbi megyei önkormányzati, nem egészségügyi intézmény) központi költségvetési szervvé alakult át. Az intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyát, illetve vezetői megbízását ez hogyan érinti, újra meg kell pályáztatni a vezetői beosztást? A régi vezető vezetői megbízása mikortól szűnik meg?

Kérdés: Az önkormányzat rendeletében keresetkiegészítést határozott meg az intézményeinél meghatározott vezetői beosztást betöltő közalkalmazottak részére, az adott vezetői beosztás tényleges fennállásáig. A juttatás megállapítására munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként került sor. Amennyiben intézményünknél munkáltatói jogutódlás következik be, az érinti-e a keresetkiegészítést, a jogutód munkáltató elvonhatja-e azt?

Kérdés: Változtatható-e a határozatlan időre megállapított munkáltatói döntésen alapuló illetményrész, vagyis munkáltatói döntéssel határozott időre emelhető-e vagy csökkenthető-e a juttatás? Pl. határozatlan időre van megállapítva 20 000 forint, ez emelhető-e június 1-jétől november 30-áig 30 000 forintra úgy, hogy december 1-jétől ismét csak a határozatlan időre megállapított 20 000 forint munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt kapja tovább a dolgozó?

Kérdés: 2004. 09. 17-től rokkantnyugdíjasként tovább foglalkoztat a korábbi munkáltatóm, napi 6 órában, közalkalmazotti jogviszonyban. A nyugdíj megállapításakor 23 év 285 nap szolgálati időt vettek figyelembe. Mikor esedékes a 25 éves jubileumi jutalom? Jelenlegi munkahelyem 1996. 07. 01-től foglalkoztat, előtte is közalkalmazott voltam, de voltam munkanélküli is, jövedelempótló támogatásban is részesültem, valamint 5 hónapig gyári munkás voltam.

Kérdés: 2000-ben öregségi nyugdíjba ment egy 1942-ben született dolgozónk, 36 éves munkaviszony után. Továbbra is közalkalmazotti jogviszonyban maradt. 2004. évben érné el a 35 éves jubileumi jutalomra való jogosultságot. Jár-e neki a nyugdíj melletti munkaviszony alatt a jubileumi jutalom?