3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Fordított adózás alkalmazása napelemes kiserőmű kivitelezése esetén
Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló egyik társaság (megrendelő) napelemes kiserőmű megvalósítását tervezi oly módon, hogy egy fővállalkozóval a teljes kiserőmű létesítésére fővállalkozói szerződést köt. A napelemes kiserőmű a földdel tartósan egyesített cölöprendszerből, a cölöprendszerre erősített napkollektorokból, a földdel tartósan egyesített inverterből, földben futó kábelekből, trafóházból és védelmi berendezésekből álló komplex technológiai berendezés. A megrendelő a napelemes kiserőmű terveit a fővállalkozóval vagy más vállalkozóval külön szerződés alapján készítteti el, a fővállalkozónak a megrendelő tervei szerinti kiserőművet kell létrehoznia.
A fővállalkozó teljesítéséhez több alvállalkozót tervez igénybe venni. Az egyes alvállalkozók teljesítései a napelemes kiserőmű létesítéséhez szükségesek, és mindegyik alvállalkozói teljesítésnek része az építési-szerelési munka is. Ugyanakkor az egyes alvállalkozóknál az alvállalkozó által előállított vagy harmadik személy beszállítótól megvásárolt és a napelemes kiserőműbe beszerelt termék értéke (például a napelemek, a trafó) meghaladja a termék beszereléséhez szükséges építési-szerelési munka, szolgáltatás értékét. Az alvállalkozók által a naperőműbe beszerelt nagyobb értékű berendezések műszakilag mind szükségesek ahhoz, hogy a napelemes kiserőmű villamosenergia-termelésre alkalmas legyen.
A vázolt ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel:
1. A fővállalkozó által megvalósítandó napelemes kiserőmű és a tartószerkezeteken elhelyezett napkollektorok ingatlannak minősülnek-e az Áfa-tv. alkalmazásában?
2. A megrendelő és a fővállalkozó közötti ügylet az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítésnek vagy a 142. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősül?
3. A fővállalkozó és az építési-szerelési munkát végző alvállalkozók közötti ügyletek minősülhetnek-e az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti építési-szerelési szolgáltatásnak akkor, ha az alvállalkozó által leszállított, beszerelt és üzembe helyezett, a napelemes kiserőmű működése szempontjából elengedhetetlen gépek, műszaki berendezések értéke ténylegesen meghaladja a leszállítással, összeszereléssel és üzembe helyezéssel kapcsolatos építési-szerelési szolgáltatások értékét.
A fővállalkozó teljesítéséhez több alvállalkozót tervez igénybe venni. Az egyes alvállalkozók teljesítései a napelemes kiserőmű létesítéséhez szükségesek, és mindegyik alvállalkozói teljesítésnek része az építési-szerelési munka is. Ugyanakkor az egyes alvállalkozóknál az alvállalkozó által előállított vagy harmadik személy beszállítótól megvásárolt és a napelemes kiserőműbe beszerelt termék értéke (például a napelemek, a trafó) meghaladja a termék beszereléséhez szükséges építési-szerelési munka, szolgáltatás értékét. Az alvállalkozók által a naperőműbe beszerelt nagyobb értékű berendezések műszakilag mind szükségesek ahhoz, hogy a napelemes kiserőmű villamosenergia-termelésre alkalmas legyen.
A vázolt ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel:
1. A fővállalkozó által megvalósítandó napelemes kiserőmű és a tartószerkezeteken elhelyezett napkollektorok ingatlannak minősülnek-e az Áfa-tv. alkalmazásában?
2. A megrendelő és a fővállalkozó közötti ügylet az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítésnek vagy a 142. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősül?
3. A fővállalkozó és az építési-szerelési munkát végző alvállalkozók közötti ügyletek minősülhetnek-e az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti építési-szerelési szolgáltatásnak akkor, ha az alvállalkozó által leszállított, beszerelt és üzembe helyezett, a napelemes kiserőmű működése szempontjából elengedhetetlen gépek, műszaki berendezések értéke ténylegesen meghaladja a leszállítással, összeszereléssel és üzembe helyezéssel kapcsolatos építési-szerelési szolgáltatások értékét.
2. cikk / 3 Bérelt gépkocsihoz kapcsolódó üzemanyagkártya díja
Kérdés: Hivatalunk egy társaságtól személygépkocsit bérelt. A bérbeadó úgy kötött szerződést, hogy egy üzemanyag-értékesítőtől előzőleg kért, a személygépkocsihoz rendelt üzemanyagkártyát is a rendelkezésünkre bocsátott. Az üzemanyagkártya nélkül a bérleti szerződést nem kötötte volna meg. A szerződés szerint nem kötelességünk használni a kártyát a bérleti jogviszony alatt, ez számunkra csak egy lehetőség. Külföldön (Olaszországban) igénybe vettük a kártyát, az üzemanyagra felszámították az olasz áfát, majd a bérbeadó erre az összegre a magyar áfát is felszámította, mint közvetített ügyletre. Szerintünk ez "kettős adóztatás". A szerződés szerint a bérleti díj nem tartalmazza a gépjármű üzemanyagköltségét, hanem a bérbeadó jogosult a bérbevevő részére biztosított üzemanyagkártyával lebonyolított üzemanyag-vásárlások felár nélküli továbbszámlázására. Véleményünk szerint a szerződés fentebb említett pontja alapján az alapügylet (bérleti jogviszony) ellenértéke nem tartalmazza az üzemanyagot, így a külföldi üzemanyag áthárítása nem belföldi teljesítési ügyletnek minősül.
3. cikk / 3 Külföldön letelepedett adóalany által számlázott belföldi ügylet
Kérdés: Az elmúlt évben több alkalommal vettünk igénybe külföldi adóalanyoktól számítástechnikai, illetve tanácsadási szolgáltatást. Gyakran okozott problémát, hogy az e szolgáltatásokról kiállított számláknak mit kell tartalmazniuk? Bizonytalanok vagyunk abban is, hogy egyáltalán áfaalanyok nyújtják-e a szolgáltatást, mivel előfordul, hogy magánszeméllyel kötünk vállalkozási szerződést, aki saját nevében állítja ki a számlát.
