71 cikk rendezése:
11. cikk / 71 Kulturális intézményekben foglalkoztatottak jogviszonyának átalakulása
Kérdés: Jelenleg központi költségvetési intézmény közalkalmazottjai vagyunk, de az Ország-gyűlés által 2020. május 19-én elfogadott 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1. napját követően költségvetési intézmény, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói leszünk. A kolléganő augusztusban jogosult a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjára. Amennyiben nem fogadja el a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, jogosult a végkielégítésre. Ezt követően visszafoglalkoztatható-e? Ha elfogadja a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, ezzel egyidejűleg lehet-e nyugdíjas? Mivel közszférában foglalkoztatjuk tovább, kell-e szüneteltetnie a megállapított nyugdíját? A minisztériumba az 1700/2012. Korm. határozat (a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről) alapján van-e a továbbfoglalkoztatásra vonatkozóan kötelezettségünk?
12. cikk / 71 Nyugdíjas főállású polgármester, alpolgármester esetében a nyugdíj--szüneteltetés nem alkalmazandó
Kérdés: A rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött főállású alpolgármesternek – figyelemmel a Tny. 83/C. §-ának rendelkezéseire – szüneteltetnie kell-e az öregségi nyugdíja folyósítását?
13. cikk / 71 Önkormányzati tanácsadó – nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok
Kérdés: A Kttv. 239. §-ban nevesített "önkormányzati tanácsadó" jogviszonyt létesíteni szándékozó öregségi nyugdíjra jogosult esetében is alkalmazandó-e a Tny. 83/C. §-ában rögzített szüneteltetési kötelezettség?
14. cikk / 71 Nyugdíjas alkalmazása óvodapedagógusként
Kérdés: Nyugdíjas óvodapedagógus közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése után foglalkoztatható-e önkormányzati fenntartású óvodában óvónőként a Munka Törvénykönyve alapján munkaszerződéssel?
15. cikk / 71 Polgármesterek közszolgálati járadékra való jogosultsága
Kérdés: Polgármesterünk 2002. év óta folyamatosan polgármesteri tisztséget tölt be településünkön. Az öregségi nyugdíjkorhatárt 2025. évben tölti be. Amennyiben a 2019. évi önkormányzati választások során a választásokon nem nyer, vagy nem kíván indulni, akkor jogosult-e a közszolgálati járadékra? Amennyiben igen, akkor mekkora mértékben? A hatályát vesztett Pttv. 13/b. §-ának (1)-(2) bekezdései alapján a polgármester jogosult lett volna a közszolgálati járadékra, viszont a járadék megállapítása helyett, indulva a választásokon, újra a polgármesteri tisztséget választotta. Értelmezhető-e úgy, hogy – mivel 2014. évben megfelelt az akkor hatályos Pttv. közszolgálati járadék igénylésére előírt feltételeinek – szerzett jogként, most 2019. év során (egy esetleges sikertelen választás vagy nem indulás esetén) igényelheti a közszolgálati járadékot?
16. cikk / 71 Közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontja nyugdíjra való jogosultságra tekintettel
Kérdés: Köztisztviselőnk 2018. 06. 22-től öregségi nyugdíjra jogosult (63 és fél éves, 38 év 8 hónap szolgálati idővel rendelkezik, és szeretne nyugdíjba menni). A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján 2018. 06. 30. lesz az utolsó munkanapja. A kérdés az, hogy a nyugdíját csak 2018. 07. 01-től igényelheti, vagy esetleg már 2018. 06. 22-től?
17. cikk / 71 Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt
Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
18. cikk / 71 Közalkalmazott jubileumi jutalomra jogosultsága nyugdíjazás kapcsán
Kérdés: 1983. július 1-jén munkaviszonyt létesítettem egy országos kutatóintézetnél, mint tartósítóipari mérnök, teljes állással. 1994. november 14-én közalkalmazottként elhelyezkedtem egy szakközépiskolában. 1997-ben megszereztem a mérnöktanári oklevelet. Megszakítás nélkül azóta ugyanitt dolgozom. 2018-ban a nők kedvezményes öregségi nyugdíját igénybe veszem, és 2018. március 19-én nyugállományba megyek. A munkáltatóm írásban felhívta a figyelmemet, hogy nem jár jubileumi jutalom számomra, mert az előző munkahelyemen nem közalkalmazotti jogviszonyom volt.
19. cikk / 71 Nők negyvenéves öregségi nyugdíjának igénybevétele közalkalmazottak esetében, a nyugdíj igénybevétele melletti munkavégzés lehetőségei
Kérdés: Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a nő jogosulttá vált a negyvenéves öregségi nyugdíjra? Milyen juttatások illetik meg ekkor? Visszafoglalkoztatható-e az érintett közalkalmazottként, és ha igen, az illetményből milyen járulékokat kell vonni? Mikortól, hogyan fogják szüneteltetni az érintett nyugdíját, ha közalkalmazottként helyezkedik el a nők öregségi nyugdíjának igénybevétele mellett, illetve milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha magánszférában helyezkedik el a nyugdíj mellett?
20. cikk / 71 Intézmény által ellátott feladatok kiszervezése és annak munkajogi vonatkozásai
Kérdés: Az intézményünk által ellátott feladatokat egy cég veszi át. Mire jogosult az a közalkalmazott, aki nem szeretne átmenni a céghez dolgozni? Jár-e részére felmentési idő, végkielégítés? Köteles-e a cég átvenni a dolgozókat? Mi történik azzal a dolgozóval, aki az átadás tervezett időpontját követően jogosult lesz a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára, ezért jogviszonyát felmentéssel szüntetnék meg erre tekintettel még az átadást megelőzően? Kinek kell kifizetni részére a járandóságokat, meddig terjed a felmentési ideje?
