16 talált cikk a költségvetés , térítési díj , étkeztetés , rendelkezés kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelek 302. szám, 5365. kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Válaszukban azt írják, hogy a gyermekétkeztetés esetében az a helyes, ha a számla a gyermek nevére szól. Önkormányzatunk korábban ezen témában adószakértői állásfoglalást kért. Az adószakértő a NAV-val folytatott telefonos egyeztetést a témában, melynek kapcsán az alábbi választ kapta. Az Áfa-tv. 169. §-ának e) pontja szerint a számla kötelező adata a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének neve és címe. A szolgáltatás igénybe vevője valóban a gyermek, de ez a "főszabály", azazhogy akkor ő minősül a számlakibocsátás szempontjából vevőnek, nem vonatkozik a gyermekétkeztetés térítésidíj-számlájára az alábbiak miatt.
A Gyvt. 21. §-ának (1) bekezdése szerint: "Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve az Szt. hatálya alá tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézmény vezetője kérelmére..."
A Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése szerint: "Az e törvényben meghatározottak szerint a térítési díjat ... az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő, ... az intézménynek fizeti meg."
Tehát a fentieknek megfelelően a szülő a megrendelő (kvázi szerződéskötő), így az a helyes eljárás, ha a szülő nevére szól a számla. Önkormányzatunk egy pilotban vesz részt, melynek része a gyermekétkeztetés számlázása is, ezért is kértünk szakértői állásfoglalást, hogy nehogy hibásan fejlesztessük le a rendszert (amihez később más önkormányzatok is csatlakozhatnak). Tekintettel arra, hogy az Önök által publikált válasz ellentmondásos az általunk kapott korábbi válasszal, és a NAV-tól kapott válaszok csak telefonon hangzottak el, így a témában szeretnénk Önöktől is választ kapni, hogy ténylegesen melyik eljárás a helyes.

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.

Kérdés: A Költségvetési Levelek 239-es számában a 4395. sorszámon megjelent válasz ismeretében szeretném megkérdezni a válaszadótól, hogy az Áfa-tv. 65. §-ában foglaltak azon része, mely szerint az "adó alapjába beleszámít a kapott támogatás bármely formája is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát közvetlenül befolyásolja", figyelmen kívül hagyható? Vagy talán a kapott támogatást kell "leáfázni" (legyen az 50% vagy 100%), és akkor az étkezési beszerzést terhelő áfa teljes mértékben levonhatóvá válik?

Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében önkormányzatunk a Gyvt. 21. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az óvoda zárva tartása idejére, valamint az általános iskolában a nyári szünet és az őszi, tavaszi és téli szünetek időtartama alatt minden azon gyermek részére biztosítja a szünidei étkezést (déli meleg főétkezést), akinek a szülője vagy törvényes képviselője ezt kérelmezi. [Nem csak azon gyermekek részére, akik étkeztetését a Gyvt. 21/C §-ának a) pontja alapján az önkormányzat ingyenesen köteles ellátni.] Azon gyermekek esetében, akik nem jogosultak ingyenes szünidei étkeztetésre, a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetése mellett igényelhetik a szünidei étkezést, az önkormányzat külön kedvezményt nem nyújt.
Kérdéseink:
1. Azon gyermekek kapcsán felmerült bevételeket és kiadásokat melyik kormányzati funkción kell elszámolni, akik nem rászorultság alapján (ingyenesen) veszik igénybe a szünidei étkezést, hanem megfizetik az önkormányzati rendeletben a gyermekétkeztetés igénybevételéért fizetendő térítési díjat?
2. A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben foglaltak szerint a "104037 Intézmények kívüli gyermekétkeztetés" kormányzati funkción a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása szerepeltethető, ezért nem egyértelmű számunkra az elszámolás helyessége.
3. Azon gyermekek szünidei étkeztetésével kapcsolatos kiadások finanszírozásához, akik megfizetik a térítési díjat (nyersanyagköltséget), melyik jogcímen nyújtott állami támogatás használható fel?
(A befizetett térítési díj nem fedezi az étel előállításával kapcsolatos teljes költséget, a rezsiköltséget az önkormányzat saját költségvetése terhére fizeti.)

Kérdés: Intézményünkben problémát okoz az étkeztetési feladatok személyek közötti megosztása. Kérdésünk lenne, hogy melyek az élelmezéssel foglalkozó munkakörök, a feladatok hol, hogyan kerülnek megírásra, továbbá az élelmezésvezető milyen feladat- és hatáskörrel bír?

Kérdés: Hogyan történik a Start munkaprogram keretében, a saját előállítású mezőgazdasági növénytermesztésnek, a megtermelt termények készletre vételének számviteli elszámolása?

Kérdés: Az önkormányzat a gimnázium kezeléséből a közszolgáltató intézmény kezelésébe adta az 1400 adagos konyháját alaptevékenységként (más alaptevékenységünk strand, temető, sportpálya-üzemeltetés, takarítás, zöldterület-kezelés stb.). A konyha ellátja az általános iskola, a gimnázium, a kollégium, az óvoda és a szociális otthon étkeztetését. Eddigi információnk szerint az 562912. óvodai, 562913. iskolai, 562914. kollégiumi étkeztetés szakfeladatokat a szolgáltatást igénybe vevő intézményeknek kell használni (ők szedik be a térítési díjat, és számolják el az önkormányzattal a rezsiköltséget). Mi mint a konyha üzemeltetője egy összegben számlázzuk az intézmények felé a nyersanyag, a rezsi és az áfa összegét. Helyesen használjuk-e az 562920. Egyéb vendéglátás szakfeladatot, melyen az oktatási intézmények, óvoda, szociális otthon, és ezen intézmények dolgozói étkezését számoljuk el, a saját dolgozóink étkeztetéséhez pedig az 562917. Munkahelyi étkeztetés szakfeladatot használjuk? Ha mi csak az egyéb vendéglátás és a munkahelyi étkeztetés szakfeladatokat használjuk, kell-e 6-os számlaosztályt vezetni? Az 56/2011. NGM rendelet 3. sz. mellékletének 2.1.2. pontja alapján kell-e intézményünk alapító okiratában feltüntetni az iskolák által használt szakfeladatokat akkor is, ha mi nem számolunk el rajta kiadást, bevételt?

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő általános iskola tornatermének bérbeadásából származó bevétel az önkormányzat költségvetésében mint intézményi működési bevétel jelenik meg. Az intézmény összkiadásának finanszírozása részben a normatívából, kiegészítéseként pedig az önkormányzat támogatásából történik. Az SZMK részéről felmerült, hogy az Ötv. 89. §-ának (1) bekezdése értelmében az önkormányzatunk helytelenül jár el akkor, amikor az intézmény összki­adásának finanszírozása során a támogatásba a tornaterem bérbeadásából származó bevételt is figyelembe veszi és beszámítja. Ennek alátámasztására még a közoktatási törvény 38. §-ának (2) bekezdésére hivatkoztak. Véleményem szerint az SZMK helytelen következtetést vont le a jelölt két jogszabályhelyből, hiszen a tornatermet az önkormányzat adja bérbe mint tulajdonos, ugyanakkor a közoktatási törvény 38. §-ának (2) bekezdésében jelölt anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet jelöl, de ez esetben is a tiszta nyereség jöhet számításba. Ilyen nyereség viszont a bérbeadásból nem képződik, mivel a működtetés fenntartása magasabb, mint a bérbeadásból származó bevétel.

Kérdés: Önkormányzatunk részben önállóan működő költségvetési szervéhez tartozik a saját üzemeltetésű konyha. Az önkormányzat dolgozói részére étkezési utalványt ad (saját előállítású), amelyet csak a saját üzemeltetésű konyhában lehet levásárolni. A konyha pénzügyi gazdasági feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Az utalvány kibocsátója a polgármesteri hivatal. A dolgozók étkezési díjukat ezzel az utalvánnyal fizetik meg.
Melyek az utalvány kiállításának, illetve a dolgozóknak történő átadásnak a könyvelési tételei?

Kérdés: Intézményfenntartó társulás székhelye szerinti önkormányzat mikor jár el helyesen, ha az étkezési normatívát átadja a tagintézmény telephelyén étkeztetett önkormányzat részére, vagy ha megvásárolja számla ellenében?