6 talált cikk a kötelezettségvállalás , kötelezettségek , pályázat , rendelkezés kifejezésre

Kérdés: TOP-pályázatokon nyertünk támogatási összeget. A pályázat keretében a projekt-menedzsment-feladatokat – az önkormányzat és egy nonprofit kft. között létrejött konzorciumi megállapodás alapján – egy nonprofit kft. látja el. A projekt költségvetésében szerepel a nonprofit kft. mint támogatást igénylő, a költségtípus munkabér és foglalkoztatást terhelő járulékok, adók. Az elnyert támogatás fenti része közvetlenül a nonprofit kft. részére van kiutalva. A támogatási szerződésben az önkormányzat van megnevezve kedvezményezettnek. Hogyan kell könyvelni a nonprofit kft. részére közvetlenül utalt összeget? Amennyiben azt az önkormányzatnál bevételként kell lekönyvelni, akkor a kiadási oldalon milyen rovatra kell könyvelni?

Kérdés: 2015. évben a KEOP 5.6.0-12-2013-0018 “Komplex energetikai fejlesztés”, valamint a TIOP 3.3.1/A-12/2-2013-0014 “a kormányablakokat befogadó ingatlanok komplex akadálymentesítése” elnevezésű projektek esetében sajátos helyzet alakult ki az időbeli elhatárolás elszámolásánál. A fenti két projekt európai uniós forrásból 100%-ban támogatott volt, viszont a teljes támogatás összege 2015. év végéig ténylegesen nem érkezett meg bankszámlánkra, hanem a projekt zárását követően 2016-ban. A problémát az okozza, hogy a beruházások 2015-ben befejeződtek, de a projekt költsége 2015-ben uniós forrásból csak részben kerültek megtérítésre, így a különbözetet a kormányhivatal saját költségvetéséből előlegezte meg. A TIOP-3.3.1 projekt esetében 2015. december 20., a KEOP-5.6.0 projektnél 2015. december 31. a fizikai megvalósítás dátuma. Mindkét esetben a projekt zárása 2016. év elején történt meg, tehát 2016-ban érkezett meg a kormányhivatal saját költségvetéséből megelőlegezett összeg. A 2016. évre áthúzódó, Európai Unió által meg nem térített támogatás összegét 2015-ben követelésként előírtuk, amely szerint pénzügyi számvitelben bevételként (9-es számlaosztály) elszámolásra kerültek, azonban elhatárolásra nem került sor, mert a pénz pénzforgalmilag csak 2016-ban érkezett meg a bankszámlánkra. Fentiekből adódónak a projektek teljes költségének összege nem egyezik meg az elhatárolt bevétel (támogatás) összegével, ugyanis a 2016-ban utólag megérkezett támogatás összegét – melyet 2015-ben a kormányhivatal a projektekhez megelőlegezte – 2016-ban már működési kiadásokra kívánja felhasználni.
Az elhatárolás feloldásánál a projektekhez tartozó eszközök után elszámolt értékcsökkenés teljes összegével lehet-e számolni, vagy csak az összes költség és a 2015. december 31-ig megkapott (és elhatárolt) támogatás összegének arányában történhet a feloldás, annak ellenére, hogy a projekt 100%-ban támogatott?

Kérdés: Az önkormányzat milyen módon támogathatja a nem jogi személyiségű "szervezeteket"? Például olyan kertbarátkör, mely az önkormányzattal a rendezvények terén együttműködik, de nincs bejegyezve, nincs adószáma stb. Támogatásnak minősül-e vagy a dologi kiadások között kell elszámolni, mert a kertbarátkör nevére nem is kérhető számla, támogatási szerződést nem lehet vele kötni, mert nem szervezet? Ha lehet támogatni, hogyan számoltatható el? Mi a kötelezettségvállalás dokumentuma ilyen esetben?

Kérdés: A Mötv. 42. §-ának 4. pontjában foglaltak szerint a képviselő-testület nem ruházhatja át többek között az "alapítványi forrás átvétele és átadása" tárgyában hozandó döntési hatáskört. Önkormányzati forrás alapítvány részére történő átadása esetében a jelenleg hatályos szabályozás szerint ki a hatáskör gyakorlója, hol található meg ennek szabályozása? A helyi önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. Az önkormányzat a Mötv. 13. §-ának (1) bekezdése szerinti helyi közügyek és a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok kapcsán jogosult – saját bevételei vagy az erre a célra biztosított külön források terhére – természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek (civil szervezetek) támogatására, feltéve hogy ez a kötelező önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyezteti.

Kérdés: Egészségügyi intézményekben az elmúlt időszakban megszigorították a számlák felszereltségét (megrendelés, teljesítésigazolás stb.). Van egypár olyan tevékenység, melynek a teljesítésigazolásával kapcsolatosan kérdések merültek fel:
1. Jelenleg az a szemlélet, hogy a teljesítésigazolásokat mind a két félnek alá kell írnia. Egy nagy egészségügyi intézményben számtalan olyan tevékenység van, melyeknél nem munkalap, nem szállítólevél a teljesítésigazoló ügyirat, hanem a kórház/rendelőintézet maga készít teljesítésigazolást. Kérdésünk az, hogy a teljesítésigazolásokat mindig mind a két félnek alá kell írni, vagy elég csak a megrendelőnek? Pl. átalánydíjas karbantartás esetében a szolgáltató cég a számla mellékleteként küld egy tájékoztatót a havi rendelkezésre állásról, a teljesítésigazolást akkor is mind a két félnek alá kell-e írni?
2. Kell-e a vagyon, illetve a felelősségbiztosítási számlák mellé teljesítésigazolás, ha igen, akkor mit kell tartalmaznia?
3. Közüzemi, közműdíjak esetében a szolgáltatók előlegszámlákat nyújtanak be, mely az általuk meghatározott átalánydíj összegét tartalmazza. Kell-e a számla mellé is teljesítésigazolás, vagy elég csak a havi elszámolói számla mellé tenni?

Kérdés: Költségvetési szervként EU-s pályázati támogatással szakmai továbbképzéseken vesznek részt néhányan. A pályázatban a tandíjak dologi költségként vannak tervezve. A képzésben részt vevőkkel tanulmányi szerződést kötött intézményünk. Az átvállalt tandíj (nem iskolarendszerű, illetve iskolarendszerű képzés esetében) összege béren kívüli juttatásnak minősül-e? A tanulással kapcsolatban gyakran van útiköltség-elszámolás, szállás- és étkezési díj. Hogyan könyveljük ezeket, K1107/K1113 személyi rovatokra, vagy K341 dologi kiadásként egyben mindent a tandíjjal vagy külön-külön? A tanulmányi szerződést rögzítsük előzetes kötelezettségvállalási dokumentumként, vagy a képzést folytató intézménnyel kötött megállapodást? Ha mindkettőt rögzítjük, akkor duplán jelenik meg pl. a tandíj költsége mint lekötött keret. A kifizetőt terheli-e valamilyen kifizetői járulék ezzel kapcsolatban (a továbbképzés a munkáltató érdekében merült fel)? Amennyiben a dolgozó nem tölti le a tanulmányi szerződésben vállalt időt, tőle mely költségek követelhetők arányosan?