6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Nemzetiségi önkormányzat működési és feladatalapú támogatása
Kérdés: Mire költhető el a nemzetiségi önkormányzat működési és feladatalapú támogatása? Van olyan jogszabály, amely ezt tételesen taglalja?
2. cikk / 6 Közszolgáltatási szerződés
Kérdés: Kérdésem a 2008. XCIX. törvény 13. §-ával kapcsolatos. Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt az előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezettel. A szerződésben meghatározzák, hogy a szervezet ingyen előadásokat tart, fellép önkormányzati rendezvényeken, a színháztermet ingyen az önkormányzat rendelkezésére bocsátja, ingyenjegyeket biztosít stb. Az önkormányzat vállalja, hogy a közhasznú feladat ellátását támogatja. A szervezetnek elszámolási kötelezettséget (tételes, számlamásolatok) ír elő.
– Az adószakértő szerint nem jó a szerződés, mert ha elvárok valamit, akkor az szolgáltatás, nem támogatás, tehát le kell számlázni. A szerződéssel kapcsolatosan a jogászok véleménye is eltérő.
– A támogatás elszámolásakor elfogadhatóak-e
rezsiszámlák, vagy csak a szerződésben megfogalmazott feladatokhoz kapcsolódó költségek?
– Az adószakértő szerint nem jó a szerződés, mert ha elvárok valamit, akkor az szolgáltatás, nem támogatás, tehát le kell számlázni. A szerződéssel kapcsolatosan a jogászok véleménye is eltérő.
– A támogatás elszámolásakor elfogadhatóak-e
rezsiszámlák, vagy csak a szerződésben megfogalmazott feladatokhoz kapcsolódó költségek?
3. cikk / 6 Távhőközpont-beruházás
Kérdés: Városunk megújulóenergia-alapú energiahordozót termelő és értékesítő üzemet épít saját beruházásban, melyet üzemeltetni annak elkészülte után is ő fog. Ezen túlmenően a projekt részeként megújulóenergia-alapú energiahordozó termelését eredményező hőközpontot is létrehoz, valamint távhővezetéket is épít saját beruházásban. A megújulóenergia-alapú energiahordozó és az ennek felhasználására épülő energia termelése és szolgáltatása közszolgáltatásnak minősül-e? Visszaigényelhető-e továbbá a fenti beruházási projekt megvalósítása során az önkormányzat mint beruházó számára az általános forgalmi adó?
4. cikk / 6 Intézményi társulás
Kérdés: Önkormányzatunk intézményfenntartó társulás keretében mint székhely működteti a nevelési és oktatási intézményeit. Korábbi kérdésemre kapott válaszban az étkeztetési normatívát a székhely intézmény átadott pénzként kezeli, és nem kell számlát kibocsátani a tagintézménybe járó és ott étkező gyerekek után. Ismerve az önkormányzatok mai gazdasági nehézségeit, nincs lehetőség a székhely önkormányzatnak átadni a normatív támogatást, és visszafelé sem tud támogatást utalni a működési költségekhez a tagintézmény. Az önkormányzatok többségének az lenne a kérdése, hogy mivel az önkormányzatok pénzforgalmi szemléletű könyvelést végeznek, van-e lehetőség mindkét önkormányzat esetében úgynevezett kompenzálólevélre az elszámolás érdekében, ezen összegek vegyes naplón való könyvelésére?
5. cikk / 6 Cégautóadó
Kérdés: Önkormányzatunk – üzemeltetésre – személygépkocsikat adott át többségi tulajdonú gazdasági társaságainak. A személygépkocsik – hatósági nyilvántartás szerinti – tulajdonosa az önkormányzat. A személygépkocsik után ki kötelezett a cégautóadó megfizetésére (önkormányzat vagy a gazdasági társaságok)?
6. cikk / 6 Összeférhetetlenség
Kérdés: Egy önkormányzat könyvvizsgálója voltam, mint egyéni vállalkozó. 2005. évben lányom egy többcélú kistérségi társulás belső ellenőri pályázatát elnyerte, s mivel ez a társulás végzi feladatát annál az önkormányzatnál is, ahol én vagyok a könyvvizsgáló, ezért én 2005. évben összeférhetetlenségre hivatkozással lemondtam a könyvvizsgálatról. Az önkormányzat ezt elfogadta, és pályázatot írt ki. A pályázatot egy kft. nyerte el, s a szerződésben ki van kötve, hogy a feladat elvégzésére a kft. egy konkrétan meghatározott személyt is bevonhat, aki jelen esetben én vagyok. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll-e?