8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Középfokú közművelődési szakképzettséggel rendelkező szakember foglalkoztatása
Kérdés: 1. Önkormányzatainknál a 20/2018. (VII. 9.) EMMI rendelet alapján a közösségi színtér működésének személyi feltétele legalább középfokú közművelődési szakképzettséggel (szakképesítéssel) rendelkező szakember foglalkoztatása. A munkakör betöltéséhez szükséges, OKJ 54 345 02 azonosító számon elvégzett (Közművelődési szakember II. szakirány) felső középfokú szakképesítés, amelyhez az érettségi vizsga megléte alapkövetelmény – régi elnevezéssel felsőfokú szakképzésnek számít-e? Ha igen, akkor közalkalmazotti besorolásnál az "E" fizetési osztály a megfelelő?
2. Közösségi Ház esetében – amely nem intézményként működik – a foglalkoztatott közalkalmazott rendelkezik "háztartásökonómiai-életvitel" szakos tanári diplomával, de nem rendelkezik a 475/2020. Korm. rendelet alapján elvárt, a fizetési osztálynak megfelelő közművelődési szakképesítéssel vagy felsőfokú közművelődési szakképzettséggel, emiatt a közalkalmazott besorolásánál a legmagasabb iskolai végzettséget, a gimnáziumi érettségit vettük figyelembe, "C" fizetési osztályba soroltuk be. Megfelelő-e a besorolási osztály?
2. Közösségi Ház esetében – amely nem intézményként működik – a foglalkoztatott közalkalmazott rendelkezik "háztartásökonómiai-életvitel" szakos tanári diplomával, de nem rendelkezik a 475/2020. Korm. rendelet alapján elvárt, a fizetési osztálynak megfelelő közművelődési szakképesítéssel vagy felsőfokú közművelődési szakképzettséggel, emiatt a közalkalmazott besorolásánál a legmagasabb iskolai végzettséget, a gimnáziumi érettségit vettük figyelembe, "C" fizetési osztályba soroltuk be. Megfelelő-e a besorolási osztály?
2. cikk / 8 Vezetői pótlék, keresetkiegészítés
Kérdés: Amennyiben a közalkalmazottat a felmentési idő felére mentesítjük a munkavégzés alól, erre az időszakra figyelembe kell-e venni a díjazásnál a vezetői pótlékot, keresetkiegészítést? Meg lehet ezeket vonni a munkavégzés alóli mentesítés napjával? Ha igen, ezek beleszámítanak a távolléti díjba?
3. cikk / 8 2009-es szabályok vezetői munkaköröknél
Kérdés: Az önkormányzatunk egyik intézményénél 2004-ben nyugdíjba vonulás miatt megüresedett a gazdasági osztályvezetői önálló munkakör, melyre vezetői megbízást kapott egy volt munkatársam kinevezett gazdasági kiemelt főelőadói munkakör mellett, határozatlan időre. Első kérdésem, hogy ez szabályos volt-e? A nyugdíjba ment vezető kinevezett gazdasági osztályvezető volt (önálló munkakörben). 2009. január elsejével módosultak a jogszabályok, és konkrétan megmondják, hogy mely munkakör minősül kinevezett, és mely munkakör megbízott vezetői munkakörnek. Most marad minden változatlan, továbbra is kiemelt főelőadó munkakör vezetői megbízással, vagy a kinevezéshez meg kell pályáztatni az önálló munkakörű vezetői beosztást? A vonatkozó végrehajtási rendelet pedig még 5 éves szakmai gyakorlatot is előír, amit még pár hónap híján nem töltött be a kolléga. Kérdésem, hogy eddig jogszerűen jártak-e el irányában, illetve várja-e meg az öt évet, és pályázzon újból arra a munkakörre, amit eddig folyamatosan betöltött?
4. cikk / 8 Kinevezett és a megbízott közalkalmazott vezetőkre vonatkozó új szabályok 2009-től
Kérdés: 2009-től módosultak a Kjt. szabályai. Mit kell érteni pontosan kinevezett és megbízott vezetőn? A módosítás alapján úgy értjük, hogy a kinevezett vezető illetményét és szabadságát másként kell megállapítani. A vezetői pótlék a kinevezett vezetőnek is jár? Ha nem, akkor egy eddigi vezetőnek az új szabályok alapján jelentősen alacsonyabb lehet az illetménye. Az illetmény csökkenése miatt hogyan kell eljárni?
5. cikk / 8 Öregségi nyugdíj – felmentés
Kérdés: Közművelődési intézményünk egyik dolgozója kapott egy végzést a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól, melyben öregségi nyugdíj ügyben arányos nyugdíjelőleget állapítottak meg részére. Ez a végzés hivatalosan nem került a munkáltató kezébe, a dolgozó nem tájékoztatta őt arról, hogy ilyen irányú kérelmet nyújtott be. A Tny-tv. 73. §-a alapján: Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani. Kérdésünk, hogy a dolgozó ezen esetben kimeríti-e a Kjt. 37/B. §-ban említett nyugdíjasnak minősülés esetét, ami felmentési indok?
6. cikk / 8 Köztisztviselő előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Költségvetési intézménynél dolgozó köztisztviselő 38 év szolgálati idővel rendelkezik, az idei év novemberében eléri azt az életkort, 57 évet, amikor kérelmezheti a jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevétele céljából. Mielőtt elindítja az ügyet, szeretne tájékozódni, milyen járandóságok, juttatások illetik meg a jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetése esetén (részesülhet-e végkielégítésben, megkaphatja-e a 40 éves jubileumi jutalmat). Az intézménynél közalkalmazottak is dolgoznak. Előrehozott öregségi nyugdíj igénybevétele esetén azonos juttatások illetik-e meg a közalkalmazottakat és a köztisztviselőket?
7. cikk / 8 Étkezési utalványok
Kérdés: 2005. évben nyilatkoztatni kellett a munkatársakat, hogy a tárgyévben hideg- vagy melegétkezési utalványt kérnek. Mindenki 8000 Ft-os melegétkezési utalványt kért. Néhány munkatárs április, illetve május 1-jével felmondott. Szerintem a felmentési időre csak hidegutalvány jár, mert tárgyhóban egy napot sem töltenek a munkahelyen. Azonban ők ragaszkodnak a nyilatkozatukhoz, mely szerint egy évben csak egyféle utalványt kaphatnak, tehát a kért meleget. Kinek van igaza?
8. cikk / 8 Jubileumi jutalom
Kérdés: A köztisztviselő előrehozott nyugellátásban részesül 2001 óta. A 40. évi közszolgálati jogviszonyát 2005. évben érné el, amikor jogosult lenne öthavi jubileumi jutalomra. A létszámleépítésnél kérdésként merült fel, hogy ha az említett munkatársunknak 2003. 11. 30-án megszűnt a jogviszonya, akkor a Ktv. 49/E. § (5) bekezdés d) pontja alapján jár-e neki a jubileumi jutalom?