3 talált cikk a minimálbér , juttatás , költség , hitel , rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Tankerületünk alaptevékenysége: oktatás igazgatása a fenntartásába és működtetésébe tartozó iskolák vonatkozásában. Kérjük állásfoglalásukat azzal kapcsolatban, hogy az alább felsorolt eseményekből, rendezvényekből mi minősül az Szja-tv. 70. §-a szerinti reprezentációs kiadásnak, illetve egyes meghatározott juttatásnak, kifizetői adó- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget vonva maga után:
a) igazgatói értekezlet, melyen a tankerület és az iskolák igazgatói megbeszélik a működtetéssel és fenntartással kapcsolatos aktuális kérdéseket, ezzel kapcsolatban jellemzően előforduló költségek étkezéshez kapcsolódnak (pl.: pogácsa, ásványvíz, kávé),
b) iskolatitkári értekezlet, fentiekhez hasonló, az iskolatitkárokkal történő megbeszélés, melyen szintén étkezéshez kapcsolódó költségek merülnek fel,
c) iskolák által tartott pedagógusnapi ebéd, tanév-záró ebéd,
d) iskolák által tartott programokhoz tartozó ellátás (étel, ital), amelyek nem tanulmányi vagy sportversenyhez kapcsolódnak, pl.: iskola által szervezett családi napon ellátás, gyereknapon a tanulók részére édesség, farsang alkalmából a tanulók részére farsangi fánk,
e) művészeti iskolák által tartott zenei rendezvényen történő étel-ital ellátás.

Kérdés: A március 8-ai nőnapra saját dolgozóknak vásárolt virágok után hogyan kell adózni? Megítélésem szerint ez nem reprezentáció. A virágok értéke 300 Ft/db. A nőnapi ajándékok adókötelezettségének megállapításánál az Szja-tv. 70. §-át kell alkalmazni, amely 119% adóalap után 16% szja-t és 27% eho megfizetését írja elő? Ha igen, akkor a 70. § melyik pontja alá tartozik a juttatás? Esetleg az Szja-tv. 1. számú mellékletének valamely pontja alapján minősülhet adómentesnek a juttatás?

Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?