6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultság – ha a közalkalmazott fizetés nélküli szabadságon volt
Kérdés: Egyik pedagógusunk munkaviszonya 1999-től folyamatos. 2005. 01. 01.-2005. 02. 06-ig fizetés nélküli szabadságon volt. 2006 januárjában érvényes szabályozás szerint részére nem járt 13. havi vagy 0. havi illetmény, még arányos rész sem. Változott-e ez a szabályozás? Van-e lehetőség visszamenőleg az "elmaradt" juttatás kifizetésére?
2. cikk / 6 Felmentési időre járó szabadság
Kérdés: Mennyi szabadság jár a felmentési idő 8 hónapjára, ha az 2005. szeptember 1-jén kezdődött és 2006. április 30-ig tartott? Egyébként a közalkalmazott tanár a teljes felmentési idő alatt dolgozott, majd még tovább megbízással, május-június hónapban. A szabadságot naptári időre vagy szeptembertől szeptemberig számítják?
3. cikk / 6 Szabadság mértékének meghatározása
Kérdés: Pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkatársunk 2004. október 25-én szülte első gyermekét. A 2004. évi szabadságot szülés előtt kivette. 2007. szeptember 1-jén munkába kíván állni. Hány nap szabadság illeti meg?
4. cikk / 6 Pedagógus szabadsága
Kérdés: Pedagógus az egész évre járó szabadságát a nyári időszakban megkapta. November 30-ával megszűnt a közalkalmazotti jogviszonya. Jár-e részére szeptember 1. és november 30. közötti időszakra időarányos szabadság, vagy pedig benne van a nyáron kiadott szabadságban? Ha beleszámítottuk az éves szabadságba az egész naptári évet, vissza kell-e téríteni a szeptembertől novemberig tartó munkaviszony alapján járó szabadságnapokat?
5. cikk / 6 Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Közalkalmazott részére maximum 30 nap fizetés nélküli szabadság adható ki egyszerre, ami sem építkezéssel, sem idős szülő ápolásával vagy gyermekgondozással nem kapcsolatos. Ez csak akkor engedélyezhető, ha a rendes szabadságát már felhasználta az alkalmazott? Évente többször is engedélyezhető? Ezt a 30 napot naptári napokra vagy munkanapokra kell-e számolni? Ha a munkáltató többször is adhat ki fizetés nélküli szabadságot egy éven belül, akkor a fizetés nélküli szabadságot követheti-e betegszabadság, majd fizetés nélküli szabadság?
6. cikk / 6 Külön juttatás közterhei
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?