Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...határt időközben csökkenteni kell azemlített időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felsőhatár szorzatával. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha abiztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg.Például:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Közalkalmazotti jogviszony időtartama

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló esetében a jubileumi jutalomra jogosító jogviszonyba be kell-e számítani az alábbi munkaviszonyokat, a Kjt. 78. § (1) bekezdése és 87. § (2) bekezdése alapján: - 1974-1981-ig Habselyem Kötöttárugyár, megszűnés módja: felmondás dolgozó részéről; - 1981-1986-ig Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, megszűnés módja: áthelyezés. Ekkor került át a "jogelődünk" a Községi Közös Tanácshoz, pontosabban a háziorvosi szolgálathoz.
Részlet a válaszából: […] ...kezdő időpontját az 1993. évi beiktatáshoz képest először 1996. január 1-jében határozta meg a jogalkotó. Majd mielőtt ezen rendelkezés hatályba lépett volna, a hatályba léptető rendelkezés került hatályon kívülre. Így ténylegesen a Kjt. 87. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 10.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Jár-e jubileumi jutalom annak a közalkalmazottnak, aki 2004. évben 25 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, de 1990-ben az Mt. alapján 25 éves jubileumi jutalmat kapott, vagy csak 2009-ben lesz jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat a korábbinál kedvezőbb módon állapította meg, és ez érinthette a jubileumi jutalomra való jogosultságot is. Az átmeneti rendelkezések alapján 30 napon belül ki kellett fizetni a módosítás miatt esedékessé vált, de elmaradt jutalmakat. Elképzelhető volt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.

Közalkalmazottak besorolása

Kérdés: A mérlegképes könyvelő OKJ 54343603, valamint a személyügyi gazdálkodó OKJ 54344201 képzések, amelyek emelt szintű képzésnek minősülnek, milyen besorolásra jogosítanak E vagy D szakképzési százalékkal kiegészítve? A továbbképzést szervező intézet tájékoztatása szerint az 54-es OKJ-szám alatt felsőfokú képesítés szerezhető, ugyanakkor a kiállított "bizonyítványon" ez a szó nem szerepel. További kérdés, hogy az OKJ mikortól változott a tekintetben, hogy az 54-es OKJ már nem minősül felsőfokú emelt szintű képesítésnek, és van-e visszaható hatálya az eddig megszerzett képesítés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...Igen lényeges körülmény: maga az OM rendelet határozta meg, hogy bár ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lépett hatályba, rendelkezéseit a 2001. szeptember 1-jét követően megkezdett szakképzésekre, felmenő rendszerben kell alkalmazni.Ily módon nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Keresőképtelenség

Kérdés: A közalkalmazott mikor és kinek köteles jelenteni keresőképtelenségét? Milyen következményekkel jár, ha a közalkalmazott keresőképtelenségét nem jelenti a munkáltatójának?
Részlet a válaszából: […] ...több eseti döntésben rámutatott, miszerint a munkavállaló munkavégzési, valamint együttműködési kötelezettségéből – kifejezett rendelkezés hiányában is – változatlanul következik, hogy az akadályoztatását, különösen keresőképtelenségét köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
1
4
5