Cafeteriajuttatásra való jogosultság távollét esetén

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.
Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni, azonban a táppénzre ez már nem áll fenn, hiszen atáppénz kapcsán a Ktv. nem tartalmaz a távolléti díjhoz hasonló rendelkezést. A táppénzről a társadalombiztosítás ellátásaira és amagánnyugdíjra jogosultakról, valamint e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Munkáltató jogutód nélküli megszűnése – a jogviszonyok alakulása

Kérdés: Jogutód nélküli munkaviszony megszüntetését követően az addig határozott, illetve határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozót milyen juttatások illetik meg? A munkaviszony megszüntetésének időpontjáról mennyivel előbb kell tájékoztatni az intézmény dolgozóit?
Részlet a válaszából: […] ...ez esetben sem illeti meg végkielégítés, tekintettel arra,hogy a nyugdíjasokat a végkielégítés biztosításából kizáró rendelkezés valamennyijogviszony megszűnési és megszüntetési jogcímre vonatkozik.Határozott idejű közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Munkáltató átalakulása

Kérdés: Költségvetési intézményünk 2006. 02. 01-jétől valószínűleg Többcélú Kistérségi Társulássá alakul át. Mikor kell az átalakulást közölni a dolgozókkal? Elfogadjam-e a mérlegképes könyvelői végzettségemnek megfelelő munkakört? Ha nem leszek vezető, csökkenhet-e az illetményem? Jogosult vagyok-e a Kjt. szerinti felmentési időre és végkielégítésre?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidős, akkor az új munkaszerződést is hasonló tartalommalkell megkötni, továbbá próbaidő sem köthető ki.Az új munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni,azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónáljogviszonyban töltött idejét úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Jubileumi jutalom és nyugdíjas felmentése

Kérdés: 1993. július 1-je óta közalkalmazott dolgozónk 2005. március 13-án betöltötte 60. évét, nyugellátásban részesül, de dolgozik tovább. 1993. július 1-je előtt a Megyei Vízmű Vállalat dolgozója volt. A vízművet ezen időponttól az önkormányzat üzemelteti tovább, így munkahelye nem, csak a munkaadó változott. Jubileumi jutalom számításához figyelembe vehető-e az 1993. július 1-je előtti 25 év, valamint, ha 2006-tól nem kíván tovább dolgozni, milyen juttatás jár neki?
Részlet a válaszából: […] ...jutalom, aztrészére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.– Tizenharmadik havi illetmény. A 2006. január 1-jétőlalkalmazandó rendelkezések alapján a közalkalmazottat időarányosan illeti meg,ha a tárgyévben legalább háromhavi jogviszonnyal rendelkezik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Köztisztviselő nyugdíjazása

Kérdés: A köztisztviselő 2005 májusában igényelheti a csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjat, mert 57 éves lesz, és van 38 év munkaviszonya. Munkaviszonya nem szűnne meg, még két évig szeretne dolgozni. Dolgozhat-e tovább, vagy valamilyen törvény ezt tiltja? Mikor kaphatja meg a felmentési időre járó bérét? A 40 éves jubileumi jutalom meg fogja illetni a munkaviszony megszűnésekor, annak ellenére, hogy már nyugdíjban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...közszolgálati jogviszonyban semmilyen jogszabályirendelkezés nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a köztisztviselő – amikor afeltételek teljesülnek – megállapíttassa valamely jogcímű nyugellátását, semellett változatlanul tovább folytassa tevékenységét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Vezető felmentése

Kérdés: 1988. december 1. óta mint gazdasági vezető dolgozom. Fúzió miatt 2004. augusztus 31-ével munkaköröm megszűnt, de mert 2004. július 28-a óta táppénzes állományban vagyok, ezért 2004. szeptember 1-jei hatállyal, áthelyezéssel az iskola állományba vett, és ezzel vezetői pótlékomat megszüntették. a) Jogos-e a pótlék elvonása táppénzes állomány esetén? b) Mikortól és mennyi időtartamra jár a felmentés és végkielégítés? c) A felmentési időből mennyit kötelező ledolgozni? d) A ki nem vett időarányos szabadságot melyik bérrel kell kifizetni? e) A táppénz időtartamára jár-e szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...a vezetőimegbízás kérdésével, hiszen annak mintegy következménye, és nem egy önmagábanis megálló pótlékfajta. A Kjt. általános rendelkezései alapján a vezetőbeosztás – mint amilyen a közoktatási intézményekben a gazdasági vezetőbeosztás is –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.