Összesítő nyilatkozat, saját vagyon áthelyezése

Kérdés:

Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...pontos köre, amelyről a német adóalanyoknak Németországban összesítő nyilatkozatot kell benyújtaniuk, csak a német áfatörvény rendelkezései alapján határozható meg. Álláspontunk szerint a német cégnek a társasággal kapcsolatban csak abban az esetben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Csoportos taoalanyiság önkormányzati gazdasági társaságnál

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?
Részlet a válaszából: […] ...§-a alapján csoportos társaságiadó-alanyiság jöhet létre olyan adózóknál (társaságiadó-alanyok), amelyek közötta) olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetlen többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik adózó a másik adózóban vagy más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik. A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a magánszemély kötelezettsége megszűnt.Az Szja-tv. 46. §-ának rendelkezései alapján a jövedelem után a kifizetőt személyijövedelemadóelőleg--megállapítási és -levonási kötelezettség terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Adóelőleg-levonáshoz tett nyilatkozat, áttérés 10 százalékos költség-hányadról tételes költségelszámolásra

Kérdés: Önkormányzati képviselő év elején adóelőleg-nyilatkozatot tett, amely szerint a 10%-os költséghányad levonását kérte tiszteletdíjából. Év közben adóelőleg-nyilatkozatát módosítani szeretné, amely szerint a tételes költségelszámolást kívánja igénybe venni. Év közben változtatható-e az év elején tett adóelőleg-nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] ...bevételének mértékéig a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint – elismert költség (tételes költségelszámolás), igazolás nélkül elismert költség vagy az önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Gyermektartásdíj megelőlegezésének elszámolása

Kérdés: A gyermektartás megelőlegezéssel kapcsolatos elszámolást szeretnénk megnyugtatóan tisztázni. Ehhez kérnénk segítséget. Hogyan kell elszámolni az önkormányzatok által megelőlegezett gyermektartásdíj-kifizetéseket? Az eddigi gyakorlat szerint a gyámhivatal határozata alapján az önkormányzat a gyermektartásdíj megelőlegezését a központi költségvetés terhére biztosította. Ennek alapján az önkormányzat által kifizetett gyermektartásdíjat a központi költségvetés megtérítette. Tehát e tétel az önkormányzatoknál lebonyolítás jellegű kiadás, ezért a kiadást a költségvetési átfutó kiadások számlán kellett elszámolni. A kiadások megtérítését ugyanezen a számlán számoltuk el. A 8/2010. (IX. 10.) NGM tájékoztató az államháztartás szakfeladatait tartalmazza, melyben a 889936. gyermektartásdíj megelőlegezés elszámolására szolgál. Több helyen érdeklődtünk, hogy a szakfeladatot melyik költségvetési szervnek (központi költségvetés, vagy az önkormányzat) kell alkalmaznia, mert annak következménye az elszámolás. Amennyiben 2010-től az önkormányzat költségvetésében kell szerepeltetni a kiadást, kérem abban is a segítségét, mely főkönyvi számlákat alkalmazzuk!
Részlet a válaszából: […] ...A megelőlegezettgyermektartásdíjnak a meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani azadózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint.A megelőlegezett gyermektartásdíj behajtása során ahátralékra a települési önkormányzat jegyzője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Polgármesteri költségátalány bevételével szemben alkalmazható költséglevonás

Kérdés: Helyi önkormányzat alpolgármestere a Pttv. 4. § (2) bekezdése alapján tiszteletdíjat, illetve a 18. § (2) bekezdése szerint költségátalányt kap havi rendszerességgel. Milyen adózási szabályokat kell alkalmazni a tiszteletdíj és a költségátalány kifizetése esetén? (Van-e lehetőség a 10% igazolás nélkül elszámolható költséghányad alkalmazására mindkét kifizetés esetén?)
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdésszerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelmet az e tevékenységbőlszármazó bevételből a 25-27. § rendelkezései szerint – figyelemmel az átmenetirendelkezésekre is – kell kiszámítani. Ennek megfelelően a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Polgármesteri költségátalánnyal szemben elszámolható költségek

Kérdés: 2010. január 1-jétől a polgármesteri költségátalány az összevont adóalapba tartozó juttatás, amennyiben nem számolnak el számlával vele szemben. Mik számolhatók el polgármester esetén? Hogyan kell ezt szabályozni?
Részlet a válaszából: […] ...címénkapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapottbevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismertköltség.A polgármesteri költségátalánnyal mint nem önállótevékenység bevételével szemben az Szja-tv. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Polgármesterek költségátalányának személyijövedelemadó-vonzata

Kérdés: Polgármester részére az 1994. évi LXIV. törvény 18. § (2) bekezdése szerint fizetett költségátalány után 2010. január 1-jét követően milyen adózási és járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...címén kapott bevételt,melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig- a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.A polgármesteri költségátalánnyal mint nem önállótevékenység bevételével szemben az Szja-tv. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...a bevétel folyósítója a munkáltató, vagy– a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az adózásrendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően átadja a munkáltatónak, ésegyébként nincs kizárva az adóhatósági adómegállapításból....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Önkormányzati képviselő tiszteletdíjának átcsoportosítása

Kérdés: Az önkormányzati képviselő írásban lemond kéthavi tiszteletdíjáról. A testületi ülésen javasolja a képviselő-testületnek a felszabaduló tiszteletdíj átcsoportosítását a polgárőrség támogatására. A képviselő-testület határozattal elfogadja a képviselő javaslatát, a polgármester a fentiek alapján javaslatot tesz a költségvetési rendelet módosítására. Helyesen járunk-e el, ha az előbbiek alapján a polgárőrségnek nem a számfejtett nettó, hanem a bruttó összeget fizetjük ki?
Részlet a válaszából: […] ...a tiszteletdíjból le kell vonni az adóelőleget, és az egyéb közterheket is meg kell fizetni utána.A képviselő erre vonatkozó rendelkezése (nyilatkozata) alapján a tiszteletdíj nettó összegét utalhatják át a polgárőrség támogatására. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.