Behajtással kapcsolatos illetékek

Kérdés: Szervezetünk gyakran ad megbízást peres eljárás keretében történő követelésbehajtásra különböző, erre szakosodott szolgáltatóknak. E szolgáltatással összefüggésben bizonytalanok vagyunk bizonyos tételek adójogi megítélésében. A szolgáltatók jellemzően sikerdíj ellenében vállalkoznak a munka elvégzésére, amelynek vetítési alapja az egyezségi megállapodás keretében a tárgyhóban befolyt követelés összege. Amennyiben követelésbehajtás során bírósági végrehajtási eljárásra kerül sor, a szolgáltatót a bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtás elrendelése (a végrehajtó okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíjaként és költségátalányként díjazás illeti meg, amelyet köteles és jogosult beszedni az adósoktól. Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt perköltségből az illetékköltség bennünket, míg az ügyvédi munkadíj közvetlenül a szolgáltatót illeti meg. Peres és nemperes eljárások, illetve végrehajtási eljárások illetékköltségét mi viseljük. (Van olyan megállapodásunk, melyben a 10 000 Ft alatti összegű illetékek utólagos elszámolás alapján kerülnek megfizetésre egy, a szolgáltató által vezetett naprakész nyilvántartás alapján, míg a jelzett összeg feletti illetékek esetében a szolgáltató beszerzi a szükséges illetékbélyeget, és időszakonként elszámol velünk annak felhasználásáról.) A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát megillető díjat (MOKK-díj) mi viseljük. A MOKK-díjat az ügymenet folyamatában pénzügyileg a szolgáltató rendezi, mi utólagos elszámolással ezen tételeket a szolgáltató részére megtérítjük. A peres eljárásokban felmerülő egyéb költségeket (tanúdíj, szakértői díj, perbeli félnek fizetendő perköltség) mi viseljük. Ezen költségek kifizetése a szolgáltató értesítésének megfelelően közvetlen utalással történik. Mi a helyes általánosforgalmiadó-megítélés az előzőekben meghatározott illetékek és MOKK-díjak elszámolása tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2009. évi L. törvény(továbbiakban: Fm-tv.) 42-46. §-a tárgyalja a kérdésben meghatározott díjat. Ajelzett jogszabályi rendelkezések szerint fizetési meghagyásos eljárásbanmegfizetett eljárási díjat a jogosult köteles megfizetni az eljárásmegindításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 12.

Jogviszony megszüntetése nyugdíjazáskor

Kérdés: 2007. évben 57 éves leszek, és 39 évnyi munkaviszonnyal rendelkezem. Köztisztviselőként az előrehozott öregségi nyugdíjat igénybe kívánom venni. A munkáltatóm felmentési időt nem akar adni a nyugellátás megállapítása után, mert a vezetés úgy határozott, hogy nyugdíjazás miatt adjam be én a felmondásomat, és így neki nem kell felmentési időre járó átlagkeresetet fizetnie. Szeretném tudni, hogy a munkáltatóm helyesen jár-e el, amikor nem akar felmentési időt és a felmentési időre járó átlagkeresetet adni.
Részlet a válaszából: […] ...nem követelheti, nem kényszerítheti kinyugdíjazás jogcímén történő felmentését mindaddig az időpontig, amíg ahatályos tb-rendelkezések alapján öregségi nyugdíjra nem lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Szakértői tevékenység

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...feltételei egy személynél nem teljesülnek.Eseti szakértők Az eseti szakértők igazságügyi szakértő hiányában, illetve ha nem áll rendelkezésre kirendelhető szakértő, a feladat ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező természetes személy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.