Felmentési idő alatt elhunyt köztisztviselő végkielégítése

Kérdés: Önkormányzati hivatal köztisztviselőjének jogviszonyát felmentéssel szerettük volna megszüntetni a következőképpen:
2022. 07. 21-én lejárt a táppénzjogosultsága, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján a munkavégzésre egészségi okból nem volt alkalmas. Felmentéssel megszüntettük a jogviszonyát kéthavi felmentési idővel, amelyből 2022. 07. 22. – 2022. 08. 21-ig szabadság, 2022. 08. 22. – 2022. 09. 21-ig felmentés a munkavégzési kötelezettség alól. Tehát a jogviszonya 2022. 09. 21-én szűnt volna meg, és 37 évi jogviszony után még 8 havi végkielégítés és szabadságmegváltás is járna. Sajnos 2022. 08. 29-én meghalt. Ha a megszűnés jogcímét elhalálozásra módosítom, akkor 2022. 08. 22. – 2022. 09. 29-ig felmentési időre járó bért számfejthetünk-e, és végkielégítés ez esetben megilleti-e az örökösöket? A még ki nem vett szabadságok kifizetése, szabadságmegváltás jogcímen szerintem mindenképpen jár.
Részlet a válaszából: […] ...a kor-mánytisztviselő ténylegesen a felmentéssel, az intézkedés közlésekor szerzi meg, és azt a halálával sem veszíti el.A jogszabályi rendelkezések összevetéséből megállapítható, hogy a végkielégítésre való jogosultság megszerzésének az időpontja és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Polgármesterek öregségi nyugdíja – sajátos köztisztviselői jogviszony megszűnése

Kérdés: Polgármesterünk 1951-ben született nő, 1990-től minden ciklusban ellátta ezt a tisztséget. 1970-től folyamatos – közszolgálati jogviszonynak számító – munkaviszonya van, 1990-től tisztsége miatt köztisztviselői álláshelyéről fizetés nélküli szabadságon van. Ősszel nyugdíjba szeretne menni. Mi a helyes eljárás a munkaviszonyának megszüntetésekor, és milyen járandóságok illetik meg, egyrészt mint leköszönő polgármestert, másrész mint felmentett köztisztviselőt, illetve el kell-e választani a két jogviszony megszüntetését?
Részlet a válaszából: […] ...újpolgármester megválasztásával szűnik meg – a Pttv. 13/A. §-ának és a 2009. éviXL. törvény (5) bekezdésének a Pttv.-t érintő rendelkezése alapján -, jogosultlesz a polgármesterek öregségi nyugdíjára.<br>Ezen túlmenően a polgármesterekre is alkalmazni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Cafeteriajuttatásra való jogosultság távollét esetén

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.
Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni, azonban a táppénzre ez már nem áll fenn, hiszen atáppénz kapcsán a Ktv. nem tartalmaz a távolléti díjhoz hasonló rendelkezést. A táppénzről a társadalombiztosítás ellátásaira és amagánnyugdíjra jogosultakról, valamint e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Felmentés esetén járó juttatások

Kérdés: 2005. július 8-án leszek 57 éves. 2004 júliusában már 38 év munkaviszonnyal rendelkezem majd, ebből 34 éve köztisztviselőként dolgozom jelenlegi munkahelyem. Előrehozott öregségi nyugdíjazásomkor megkaphatom-e a 40 éves jubileumi jutalmat, a felmentési időt, illetve a rekreációs szabadságot? Milyen egyéb juttatásokat kaphatok még nyugdíjazásomkor?
Részlet a válaszából: […] ...minden tíz év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után egybefüggően hathavi fizetett szabadság illeti meg. Az átmeneti rendelkezések tartalmazzák azt a szabályt is, amely szerint a rekreációs szabadságra jogosító jogviszonyban töltött idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.