98 cikk rendezése:
81. cikk / 98 Kifizető által a sporttevékenység végzéséhez nyújtott ingyenes szolgáltatás adózása
Kérdés: Az Szja-tv. 69. §-a szerint természetbeni juttatásnak számít a kifizető által a sporttevékenység végzéséhez nyújtott ingyenes szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott jövedelem. Kérdésem az, hogy a törvény alapján természetbeni juttatásnak minősül-e, ha a munkavállaló fitnesz- vagy uszodabérletről hoz számlát, és a munkáltató megtéríti azt, vagy az ilyen juttatás a munkavállaló progresszíven adózó, összevonandó jövedelmét képezi?
82. cikk / 98 Külföldi kiküldetés és külszolgálat adózási szabályai
Kérdés: Nem egyértelmű számunkra, hogy az Szja-tv. alkalmazásában a külföldi kiküldetésre és a külszolgálatra ugyanazon szabályokat kell-e alkalmaznunk, vagy ez a két fogalom eltérő. Kérdésünk az, hogy az igazolás nélkül elszámolható költségekre, valamint a külföldön történő tartózkodás tartamának számítására mely szabályokat kell alkalmaznunk.
83. cikk / 98 Külföldi kiküldetés adóelszámolási szabályai
Kérdés: Intézményünk egyik munkatársa Németországba utazik azért, hogy egy ottani kórházban már alkalmazott gyógyítási eljárást elsajátítson. A külföldi (munkavégzéssel is járó) utazást intézményünk igazgatója rendelte el. A külföldi tartózkodás előreláthatólag több hónapig tart majd. Kérdésünk, hogy ez tartós kiküldetésnek számít-e, és ha igen, akkor milyen elszámolási (adóelőleg-levonási) szabályokat kell alkalmaznunk?
84. cikk / 98 Szerzői jogdíj adóelőlegének megállapítása
Kérdés: Főiskolánk által felhasználói szerződés alapján kifizetett szerzői jogdíjból történő adóelőleg-levonásánál helyesen járunk-e el, ha a szerződésben megállapított teljes díjból 10 százalék költséghányad levonása után 38 százalék személyijövedelemadó-előleget vonunk le? Kérdésünk továbbá az is, hogy ha az egyik megbízott folyamatosan külföldön dolgozik, és magyarországi munkahelye, jövedelme nincs, csak itt bejelentett állandó lakcíme, akkor a kifizetéskor kell-e adóelőleget levonnunk?
85. cikk / 98 Sulinetes adókedvezmény szabályainak változása
Kérdés: Egyetemi oktató vagyok. 2004. március hónapban a Sulinet program keretében vásároltam 52 ezer forintért egy nyomtatót. Ebben az évben még szükségem lesz néhány számítástechnikai eszközre, mert a régiek már használhatatlanok. Tekintve, hogy az említett vásárlással nem merítettem ki a maximálisan érvényesíthető 60 ezer forintos kedvezményt, szeretném tudni, hogy a 2004. július 1-jétől megváltozott törvényi rendelkezések szerint jogosult leszek-e a további vásárlásaim után is kedvezményt érvényesíteni. Lehetséges-e, hogy aki a június 30-ig hatályos rendelkezés alapján kívánja a kedvezményt igénybe venni, az az új, 2004. július 1-jétől hatályos szabályok alapján már nem is jogosult a kedvezményre? Úgy tudom, hogy az új feltételek szerint a kedvezmény csak egy bizonyos jövedelemnagyságig jár. Az én éves jövedelmem várhatóan ebben az évben sem éri el a 3 millió forintot.
86. cikk / 98 Adókedvezmény érvényesítése a felnőttképzési díj után
Kérdés: Tanulmányaim folytatásához lehetőségem van a törvény alapján felnőttképzési szerződést kötni. Kérdésem, hogy a 2004. július 1-jétől módosított Szja-tv.-ben mennyiben változtak meg a felnőttképzési díj után járó kedvezmény érvényesítésének szabályai, illetve feltételei?
87. cikk / 98 Örökölt vagyoni jog adókötelezettsége
Kérdés: Egyetemünkön felhasználási szerződés alapján vagyoni jog átruházásának díját fizetjük ki jogutód részére. A könyv szerzője meghalt, és felesége, mint jogutód, kapta meg a kiadás vagyoni jogát. A kifizetett összeg milyen jövedelemnek minősül az Szja-tv. szerint?
88. cikk / 98 Egyes kifizetések hallgatói munkadíjként történő minősítése
Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?
89. cikk / 98 Munkáltató által rendelkezésre bocsátott lakás adózása
Kérdés: Az intézmény saját dolgozójának lakást bérel az iskola. A számlát az iskola nevére állítja ki a kft. Ez havi 60 000 Ft, ami a rezsit is tartalmazza. A dolgozó az iskolának 10 000 Ft-ot fizet havonta a lakás használatáért. A dolgozónak ez természetbeni juttatásnak számít-e, adóalapját növeli-e? Ha nem, akkor az iskolának van-e fizetési kötelezettsége (szja, tb)?
90. cikk / 98 Személygépkocsi magáncélú használatának adókötelezettsége
Kérdés: Intézményünk kiegészítő tevékenységként, szabad kapacitását kihasználva mozgássérültek szállításával is foglalkozik. Hogyan szabályozzuk a gépkocsik parkolását? A sofőrök parkolhatnak-e a lakóhelyükön, ha a másnap reggeli szállítási cím közelebb van az otthonukhoz, mint az intézmény zárt udvara (ahol különben parkolniuk kell)? Elszámolhatunk-e üzemanyag-megtakarítást?
