Munkahelyi és iskolai étkeztetés

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítőtevékenység.Az Áhsz. rendelkezései szerint a költségvetési számvitelben a kiadásokat és a bevételeket kormányzati funkciónkénti bontásban kell bemutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Nemzetiségi önkormányzat által kiosztott természetbeni juttatás szja-vonzata

Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat kioszthatja-e a saját dolgozói részére a nemzetiségi önkormányzat által, közfoglalkoztatás keretén belül előállított ­- a szociális földprogrampályázat részeként – saját előállítású terményeit adómentesen? Ha nem lehet adómentes, akkor milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen – a szociális ellátások jogosultsági feltételeit szabályozó települési önkormányzati rendelet, illetve a Szoctv. erre vonatkozó rendelkezései alapján. Az adómentes ellátásban részesített magánszemély szociális rászorultságát bizonyító dokumentumokat, iratokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Béren kívüli juttatások éves kerete

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott törvényi rendelkezés alapján a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten – az Öpt.-re is figyelemmel, az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Pedagógusok étkeztetése

Kérdés: A korábban önkormányzati fenntartású iskolánk 2013. január 1-jétől állami fenntartású lett. A pedagógusok január 1-jétől az új fenntartó intézménnyel állnak jogviszonyban. Iskolánkban saját konyha működik. Kérdésünk, hogy az új fenntartó intézmény biztosíthatja-e béren kívüli juttatásként a pedagógusok étkeztetését?
Részlet a válaszából: […] ...havi 12 500 forintot meg nem haladó rész, feltéve hogy az étkeztetés a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen valósul meg.A fenti rendelkezés alkalmazásához elsődlegesen két feltételnek kell megvalósulnia. Először azt kell megvizsgálni, hogy az étkezést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be ésfizeti meg;– a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szólótörvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítésekéntegyoldalú kötelezettségvállalás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Melegétkezéssel kapcsolatos juttatás

Kérdés: Iskolánkban a közalkalmazottak az Szja-tv. szerinti 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy a 12 000 Ft-os melegétkezést kapják választásuk szerint. A melegétkezésnél vetődik fel pár kérdés. Iskolánk dolgozóinak a mellettünk lévő óvodában van lehetőségük kedvezményes étkezés igénybevételére. Van, aki igénybe veszi, van, aki nem (nem kötelező). Ha valaki igénybe veszi, akkor sem biztos, hogy a hónap minden napján. Ilyenkor az óvoda számlát állít ki a dolgozó nevére. Ha mindennap étkezik a dolgozó, akkor sem tudja igénybe venni a teljes 12 000 Ft-os keretet. A fennmaradó összegre hozhat-e számlát a munkavállaló? A számlának a munkáltató nevére vagy a munkavállaló nevére kell szólnia?
Részlet a válaszából: […] ...egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 12000 forintig, vagy a 6000 forintig terjedő) juttatást vehet igénybe. Amunkáltató által az e rendelkezésben meghatározott módon, a 69. § (1)bekezdésének az adómentes természetbeni juttatás értékhatárát meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Étkezési hozzájárulás

Kérdés: Étkezési hozzájárulás jár-e a felmentési időre, vagy ezt kollektív szerződésben kell szabályozni?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. rendelkezései alapján a természetbeni juttatásokköréből 10 000 Ft/hó értékhatárig adómentes étkezési hozzájárulás a munkáltatóáltal munkavállalója részére juttatott munkahelyi étkeztetés, ideértve amelegétkeztetésre szolgáló utalványt is. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 3.

Étkezési hozzájárulás adókötelezettsége

Kérdés: Az étkezési hozzájárulás után a 3% munkaadói hozzájárulást el kell-e számolni? És az APEH 0608 bevallásban személyhez kapcsolódóan be kell-e vallani?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi4500 forintot meg nem haladó része.Amennyiben a munkáltató az idézett rendelkezéstől eltérőenpénzben fizeti ki az étkezési hozzájárulást, akkor az a munkavállalókbérjövedelmeként adóköteles. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 18.

Étkezési hozzájárulás

Kérdés: A polgármesteri hivatal dolgozói közül többen a 6000 forintos étkezési hozzájárulást veszik igénybe. 1. Lehetséges-e, hogy több számlával számol el a dolgozó, és a számlák különböző melegétkeztetést biztosító vendéglátóegységektől származnak? 2. A dolgozónk egy hónapban 4500 forint értékű meleg ételt fogyaszt el, mely összegről számlát hoz. Ilyen esetben a fennmaradó 1500 forint elveszik, vagy átvihető-e a következő hónapra úgy, hogy éves szinten a 12 hó x 6000 forint összeghatárt ne lépje túl?
Részlet a válaszából: […] ...a meleg ételt ahhoz, hogy azt (a törvényben meghatározott értékhatárig) adómentesen támogathassa a munkáltató. Emellett az új rendelkezés azonos módon fogalmaz a kétféle juttatás (a melegétkezés és az étkezési utalvány) esetében, amikor kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 10.

Természetbeni étkeztetés adózási szabályai

Kérdés: 2004-ben a természetbeni étkezés 6000 forintig adómentesen adható. Az étkezési térítési díj (nyersanyagnorma + rezsi + áfa) összege x 21 nappal meg kell-e, hogy haladja a 6000 forintot, ha igen, milyen arányban?
Részlet a válaszából: […] ...3. § 9. c) pontjának figyelembevételével kell megállapítani. Ez változást jelent az előző évekhez képest, ugyanis a hivatkozott rendelkezés szerint a konkrét esetben a juttatás értékének meghatározásánál a kérdésben említett költségeken kívül a szokásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.
1
2