22 cikk rendezése:
11. cikk / 22 Étkezési utalványok felhasználhatósága
Kérdés: Önkormányzatunk kizárólag élelmiszer-vásárlásra felhasználható utalványok kibocsátását tervezi, melyet a helyi kereskedelmi egységeknél lehetne beváltani, és az önkormányzat a vállalkozókkal kötött megállapodás értelmében térítené meg a beváltott utalványok értékét. Fel lehet-e használni ilyen saját kibocsátású utalványokat saját dolgozóinknak juttatandó adómentes természetbeni étkeztetés céljából, illetve milyen nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik az utalványok kapcsán?
12. cikk / 22 Munkavállalóknak juttatott kultúrautalvány
Kérdés: A csekély értékű ajándékozás lehetőségével élve, úgynevezett kultúrautalványt adtunk az intézmény munkatársainak az elmúlt évben. Az utalvány értéke 5000 forint volt. A 2008. évben megváltozott személyijövedelemadó-szabályok szerint adhatunk-e továbbra is adómentesen ilyen utalványt?
13. cikk / 22 Béren kívüli juttatások – egységesen, avagy differenciáltan
Kérdés: Adható-e béren kívüli juttatás (például étkezési utalvány, ajándék utalvány, üdülési csekk) nem egységes, hanem differenciált formában?
14. cikk / 22 Munkahelyi és szabadidősport támogatása
Kérdés: Intézményünknél működik egy nonprofit egyesület, amelynek cél szerinti tevékenysége a munkahelyi és szabadidős sport támogatása a dolgozók számára. Intézményünknél a munkavállalóknak (tűzoltók, katasztrófavédők) komoly fizikai teljesítőképességi szint van előírva a munkavégzéshez, melyet időszakos felmérésen kell teljesíteni. A felkészülést segíti elő az egyesület azzal, hogy ehhez lehetőséget biztosít konditermében, uszodabérlettel stb. Keletkezik-e ezzel kapcsolatosan az intézménynek, illetőleg a munkavállalóknak személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége?
15. cikk / 22 Adómentes munkaruházat
Kérdés: Tanyagondnok részére belső szabályzat alapján adható-e adómentesen munkaruházat címén pl.: nadrág, cipő, dzseki, sapka, esőkabát?
16. cikk / 22 Étkezési hozzájárulás adókötelezettsége
Kérdés: Az étkezési hozzájárulás után a 3% munkaadói hozzájárulást el kell-e számolni? És az APEH 0608 bevallásban személyhez kapcsolódóan be kell-e vallani?
17. cikk / 22 Szakmai gyakorlaton részt vevő tanulók költségeinek adózása
Kérdés: Iskolánkból 14 fő tanuló és 8 fő tanár a Tempus Közalapítványtól pályázat útján 3 hetes szakmai gyakorlatot nyert Németországba és Finnországba. A közalapítvány finanszírozza a szakmai gyakorlattal kapcsolatosan felmerülő valamennyi költséget és a szakmai gyakorlaton részt vevők napidíját is. Az iskolával tanulói jogviszonyban állók adóköteles napidíja után milyen mértékű adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
18. cikk / 22 Munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes internethasználat
Kérdés: A munkavállalók olyan kéréssel fordultak az intézmény vezetőjéhez, hogy a lehetőségekhez mérten más béren kívüli juttatások helyett az intézmény inkább járuljon hozzá az internetet igénylő vagy azzal már rendelkező munkatársak internetezési költségeihez. Kérdésünk, hogy milyen feltételekkel lehet ez a juttatás adómentes?
19. cikk / 22 Dolgozóknak adható egyes adómentes juttatások
Kérdés: Intézményünk néhány dolgozót részmunkaidőben foglalkoztat. A részmunkaidős alkalmazottak is ugyanazokra a juttatásokra voltak jogosultak az elmúlt években, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak. Így ők is kaptak étkezési juttatást, üdülési csekket. 2006. évtől adómentessé vált a helyi bérlet juttatása, így a lehetőségeinkhez képest a helyi bérlet megvásárlását is szeretnénk támogatni. Kérdésünk, hogy a 2006. január 1-jétől hatályba lépett új rendelkezésben meghatározott, az egyes adómentes juttatásokra vonatkozó 400 000 forintos korlátot a részmunkaidősök esetében a munkaidejükkel arányosan csökkentenünk kell-e?
20. cikk / 22 Adómentes természetbeni juttatások
Kérdés: Helyettesítő jegyzőként két polgármesteri hivatalban vagyok kinevezve. Két munkáltatóm lévén, kaphatok-e adómentesen mindkét helyről étkezési hozzájárulást, ajándékutalványt?
