A „nők 40” nyugdíjra való jogosultság

Kérdés: A települési köznevelési és egészségügyi társulás fenntartásában van a települési óvoda, mely két óvodai csoporttal működik. Az óvoda egyik óvodapedagógusa a 40 éves jogviszonya alapján bejelentette, hogy 2024. december 31-ével kéri a jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését. A szolgálati idő megállapítása alapján a 40 év szolgálati időt 2024. augusztus 16-án éri el. A felmentési ideje 2024. május 2-ával indult, a le nem dolgozandó jogviszony 2024. szeptember 1-jével kezdődik. A Tnyvhr. 73/B. §-a alapján kéri, hogy kerüljön kiállításra a „Foglalkoztatói nyilatkozat”. 2024. augusztus 16-tól a jogviszony alatt igényelni szeretné a nyugdíjat, egyúttal a jogviszonya alapján járó illetményénél a számfejtést úgy kérné, hogy azt már ne terhelje a társadalombiztosítási járulék. Igényelheti-e a nyugdíjat a dolgozó (és meg is állapíthatják és folyósíthatják neki) úgy, hogy még nem nyugdíjas 2024. 08. 16-án? Jelen esetben a visszamenőlegesség még nem áll fenn. Nyugdíjasnak minősül-e úgy, hogy elérte a 40 éves szolgálati időt, de a fennálló jogviszonya alapján még aktív dolgozó? Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint nyugdíjas az a munkavállaló, aki
ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
gd) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...részesül.Ez a fogalomhatározás akkor alkalmazandó, ha a Púétv. valamely szabályát nyugdíjjogosult személyre kell alkalmazni, e rendelkezés tehát nem magának a nyugdíjjogosultságnak a feltételeit határozza meg.(Kéziratzárás: 2024. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Jogutód nélküli megszűnés esetén a közalkalmazottat megillető juttatások

Kérdés: Kistérségi társulás munkaszervezetének közalkalmazottja vagyok 2006-tól. Az utolsó társulási tanács ülésén született határozat szerint a munkaszervezet jogutód nélkül szűnik meg, illetve tevékenységét megszűnése miatt 2013. január 1-jétől nem folytatja. A munkaszervezet-vezető tájékoztatása szerint ebben az esetben a munkáltató a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát nem felmentéssel szünteti meg, ezért nincs felmentési idő. Akkor hogyan szünteti meg? Amennyiben mégis felmentéssel szűnik meg a munkaviszony, nem jár felmentési idő 2013-ban?
A közalkalmazotti törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/B. §-aiban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Ez a jogszabályhely nem vonatkozik az én esetemre?
Részlet a válaszából: […] ...mivel a költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnése esetén felmentésről, felmentési időről nem lehet beszélni. Ez utóbbi rendelkezés olyan esetekre vonatkozik, amikor nincsen szó a költségvetési szerv végleges, jog­utód nélküli megszűnéséről, csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlása

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?
Részlet a válaszából: […] ...hivatala)köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára, ugyanakkor nemterjed ki – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a helyi önkormányzatfeladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – polgármesteri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Feladatok és dolgozók átvétele költségvetési szerv által gazdasági társaságtól

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?
Részlet a válaszából: […] ...jelentőségű magasabb vezetői munkakör(öke)t,amely(ek) betöltésére a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóravonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni. Agazdasági-műszaki szolgáltató, településüzemeltetési tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...évi bázis-előirányzatának 2%-a. Felnem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésérefordítható. E rendelkezés nem vonatkozik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.törvény 118. §-ának (10)–(12) bekezdésében szabályozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Milyen jogviszonyt kell létesíteni a költségvetési szervek alkalmazottaival?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Munkaszerződés alapján foglalkoztathatunk-e munkavállalót megbízási szerződés helyett? Ez a létszám beleszámít a költségvetési engedélyezett létszámba? Kell-e felügyeleti szervi engedély?
Részlet a válaszából: […] ...(képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek és ügykezelőinekközszolgálati jogviszonyára terjed ki. E szerveknél tehát a törvényrendelkezései alapján köztisztviselőnek és ügykezelőnek minősülőfoglalkoztatottak jogviszonyára a Ktv., míg az 1. § (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 8.

Kinevezett és megbízott vezetők az általános iskoláknál

Kérdés: A 2008. évi LXI. tv. módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, amely szerint a vezetők és magasabb vezetők esetében a garantált illetmény a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll. Ezeket a szorzószámokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. Ugyanezen törvény kimondja, hogy a vezető illetménykiegészítésben és jutalomban nem részesíthető. A kérdésünk az lenne, hogy önkormányzati fenntartású általános iskola igazgatójára, annak helyetteseire, valamint a gazdasági vezetőre alkalmazható-e ez a módosítás?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv.(Kjt.) 2009. január 1-jétől hatályos rendelkezései különbséget tesznek akinevezett és megbízott vezetők illetményrendszere, szabadsága és felelősségetekintetében. Ezen túlmenően mind a kinevezett, mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Összeférhetetlenség

Kérdés: Egy önkormányzat könyvvizsgálója voltam, mint egyéni vállalkozó. 2005. évben lányom egy többcélú kistérségi társulás belső ellenőri pályázatát elnyerte, s mivel ez a társulás végzi feladatát annál az önkormányzatnál is, ahol én vagyok a könyvvizsgáló, ezért én 2005. évben összeférhetetlenségre hivatkozással lemondtam a könyvvizsgálatról. Az önkormányzat ezt elfogadta, és pályázatot írt ki. A pályázatot egy kft. nyerte el, s a szerződésben ki van kötve, hogy a feladat elvégzésére a kft. egy konkrétan meghatározott személyt is bevonhat, aki jelen esetben én vagyok. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll-e?
Részlet a válaszából: […] ...a különbözőfoglalkoztatási jogviszonyokban.Egy adott önkormányzatnak vannak intézményei, amelyekbenfoglalkoztatottakra a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni.A Kjt. 41-44. §-ai rendelkeznek arról, hogy a közalkalmazotta közalkalmazotti jogviszony mellett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.

Munkáltató átalakulása

Kérdés: Költségvetési intézményünk 2006. 02. 01-jétől valószínűleg Többcélú Kistérségi Társulássá alakul át. Mikor kell az átalakulást közölni a dolgozókkal? Elfogadjam-e a mérlegképes könyvelői végzettségemnek megfelelő munkakört? Ha nem leszek vezető, csökkenhet-e az illetményem? Jogosult vagyok-e a Kjt. szerinti felmentési időre és végkielégítésre?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidős, akkor az új munkaszerződést is hasonló tartalommalkell megkötni, továbbá próbaidő sem köthető ki.Az új munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni,azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónáljogviszonyban töltött idejét úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.