A „nők 40” nyugdíjra való jogosultság

Kérdés: A települési köznevelési és egészségügyi társulás fenntartásában van a települési óvoda, mely két óvodai csoporttal működik. Az óvoda egyik óvodapedagógusa a 40 éves jogviszonya alapján bejelentette, hogy 2024. december 31-ével kéri a jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését. A szolgálati idő megállapítása alapján a 40 év szolgálati időt 2024. augusztus 16-án éri el. A felmentési ideje 2024. május 2-ával indult, a le nem dolgozandó jogviszony 2024. szeptember 1-jével kezdődik. A Tnyvhr. 73/B. §-a alapján kéri, hogy kerüljön kiállításra a „Foglalkoztatói nyilatkozat”. 2024. augusztus 16-tól a jogviszony alatt igényelni szeretné a nyugdíjat, egyúttal a jogviszonya alapján járó illetményénél a számfejtést úgy kérné, hogy azt már ne terhelje a társadalombiztosítási járulék. Igényelheti-e a nyugdíjat a dolgozó (és meg is állapíthatják és folyósíthatják neki) úgy, hogy még nem nyugdíjas 2024. 08. 16-án? Jelen esetben a visszamenőlegesség még nem áll fenn. Nyugdíjasnak minősül-e úgy, hogy elérte a 40 éves szolgálati időt, de a fennálló jogviszonya alapján még aktív dolgozó? Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint nyugdíjas az a munkavállaló, aki
ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
gd) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...részesül.Ez a fogalomhatározás akkor alkalmazandó, ha a Púétv. valamely szabályát nyugdíjjogosult személyre kell alkalmazni, e rendelkezés tehát nem magának a nyugdíjjogosultságnak a feltételeit határozza meg.(Kéziratzárás: 2024. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Jogutód nélküli megszűnés esetén a közalkalmazottat megillető juttatások

Kérdés: Kistérségi társulás munkaszervezetének közalkalmazottja vagyok 2006-tól. Az utolsó társulási tanács ülésén született határozat szerint a munkaszervezet jogutód nélkül szűnik meg, illetve tevékenységét megszűnése miatt 2013. január 1-jétől nem folytatja. A munkaszervezet-vezető tájékoztatása szerint ebben az esetben a munkáltató a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát nem felmentéssel szünteti meg, ezért nincs felmentési idő. Akkor hogyan szünteti meg? Amennyiben mégis felmentéssel szűnik meg a munkaviszony, nem jár felmentési idő 2013-ban?
A közalkalmazotti törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/B. §-aiban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Ez a jogszabályhely nem vonatkozik az én esetemre?
Részlet a válaszából: […] ...mivel a költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnése esetén felmentésről, felmentési időről nem lehet beszélni. Ez utóbbi rendelkezés olyan esetekre vonatkozik, amikor nincsen szó a költségvetési szerv végleges, jog­utód nélküli megszűnéséről, csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlása

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?
Részlet a válaszából: […] ...hivatala)köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára, ugyanakkor nemterjed ki – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a helyi önkormányzatfeladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – polgármesteri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Feladatok és dolgozók átvétele költségvetési szerv által gazdasági társaságtól

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?
Részlet a válaszából: […] ...jelentőségű magasabb vezetői munkakör(öke)t,amely(ek) betöltésére a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóravonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni. Agazdasági-műszaki szolgáltató, településüzemeltetési tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Jubileumi jutalom kifizetése utólag

Kérdés: Egy községi önkormányzat jegyzőjeként fordulok Önökhöz. Korábbi alkalmazottunk 2006. március 1-jétől áthelyezéssel került egy kistérségi társuláshoz családgondozóként. Volt alkalmazottunk most jelezte igényét egy korábbi (2005. május 16-ával esedékes) 2 havi jubileumi jutalomra. Kinek kell kifizetnie a jubileumi jutalmat? Amennyiben a jelenlegi munkáltatónak (a kistérségnek), akkor nekünk, mint korábbi munkáltatónak van-e fizetési kötelezettségünk feléjük?
Részlet a válaszából: […] ...jubileumi jutalomra való jogosultság elbírálásához nem állrendelkezésre minden adat, azonban a leírtak alapján valószínűsíthető, hogytényleg már korábban jogosult lett volna az érintett a 25 éves jubileumijutalomra, a megadott információ alapján feltehetően 2005....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Polgármesteri hivatalban informatikus foglalkoztatása

Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozó informatikust milyen jogviszonyban kell alkalmazni? Megfelelő-e a munka törvénykönyves munkaszerződés, vagy csak köztisztviselő lehet?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólagközszolgálati jogviszony létesíthető.A Ktv. 2. § kimondja, hogy a törvény hatálya nem terjed kijogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a helyi önkormányzat feladatkörébetartozó közszolgáltatások ellátására – polgármesteri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Milyen jogviszonyt kell létesíteni a költségvetési szervek alkalmazottaival?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Munkaszerződés alapján foglalkoztathatunk-e munkavállalót megbízási szerződés helyett? Ez a létszám beleszámít a költségvetési engedélyezett létszámba? Kell-e felügyeleti szervi engedély?
Részlet a válaszából: […] ...(képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek és ügykezelőinekközszolgálati jogviszonyára terjed ki. E szerveknél tehát a törvényrendelkezései alapján köztisztviselőnek és ügykezelőnek minősülőfoglalkoztatottak jogviszonyára a Ktv., míg az 1. § (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 8.

Összeférhetetlenség

Kérdés: Egy önkormányzat könyvvizsgálója voltam, mint egyéni vállalkozó. 2005. évben lányom egy többcélú kistérségi társulás belső ellenőri pályázatát elnyerte, s mivel ez a társulás végzi feladatát annál az önkormányzatnál is, ahol én vagyok a könyvvizsgáló, ezért én 2005. évben összeférhetetlenségre hivatkozással lemondtam a könyvvizsgálatról. Az önkormányzat ezt elfogadta, és pályázatot írt ki. A pályázatot egy kft. nyerte el, s a szerződésben ki van kötve, hogy a feladat elvégzésére a kft. egy konkrétan meghatározott személyt is bevonhat, aki jelen esetben én vagyok. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll-e?
Részlet a válaszából: […] ...a különbözőfoglalkoztatási jogviszonyokban.Egy adott önkormányzatnak vannak intézményei, amelyekbenfoglalkoztatottakra a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni.A Kjt. 41-44. §-ai rendelkeznek arról, hogy a közalkalmazotta közalkalmazotti jogviszony mellett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.

Munkáltató átalakulása

Kérdés: Költségvetési intézményünk 2006. 02. 01-jétől valószínűleg Többcélú Kistérségi Társulássá alakul át. Mikor kell az átalakulást közölni a dolgozókkal? Elfogadjam-e a mérlegképes könyvelői végzettségemnek megfelelő munkakört? Ha nem leszek vezető, csökkenhet-e az illetményem? Jogosult vagyok-e a Kjt. szerinti felmentési időre és végkielégítésre?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidős, akkor az új munkaszerződést is hasonló tartalommalkell megkötni, továbbá próbaidő sem köthető ki.Az új munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni,azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónáljogviszonyban töltött idejét úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.