Munkaruha-vásárlás

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?
Részlet a válaszából: […] ...1. sz. mellékletének 8.24. pontja szerint a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék adómentes.A ruházati költségtérítést meg kell különböztetni a munkaruhától. A munkaruhát jogszabály alapján kötelező adni. A munkaruha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Ruházati költségtérítés felhasználásának igazolása

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk, és adunk ruházati költségtérítést a dolgozóinknak. A szabályzatunkban előírtuk, hogy a ruhákról az intézmény nevére szóló számlát kell hozni. A ruházati költségtérítés összevonandó jövedelemként adózik. Van-e értelme előírni, hogy számlával számoljanak el a dolgozók, jelent-e adózásban különbséget, ha nem számoltatjuk el a dolgozókat a ruhapénzzel?
Részlet a válaszából: […] ...a ruházati költségtérítés egyes meghatározott juttatásként adózott, amennyiben azt a munkáltató minden munkavállalónak adta, vagy mindenki által megismerhető szabályzat alapján, objektív szempontok szerint meghatározott csoportnak. A béren kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Ruházati költségtérítésről számla kérése

Kérdés: Polgármesteri hivatalban nyújtott ruházati költségtérítés esetén a számlával történő elszámolásának végrehajtásával kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni, mivel a folyó év január 1-jével hatályba lépett Szja-tv. módosítása alapján a ruházati költségtérítés is bérjövedelemként adózik, ezáltal a munkavállaló részére megállapított bruttó támogatási összeg eltér a kézhez kapott nettó összegtől, amelyet ténylegesen ruházat vásárlására tud felhasználni a dolgozó. A ruházat vásárlásáról kapott, és a hivatal nevére kiállított számlákon szereplő összegek így nem fognak egyezni a megállapított (a KIRA-rendszerben rögzített és feladott) összegekkel. A NAV-tól kapott tájékoztatás alapján a ruházati költségtérítés elszámolása – helyi szabályzat alapján – történhet számlával is, és hivatalunkban jelenleg előkészítés alatt áll az új közszolgálati szabályzat, amelyben szabályozni lehetne a ruházati költségtérítés elszámolását is. Viszont a nettó és bruttó összegek miatt ennek gyakorlati alkalmazása problémákat vet fel, ennek feloldására, megoldására kérem javaslatukat.
Részlet a válaszából: […] ...ruházati költségtérítés valóban bérként adózik. Adózási szempontból ezért már nem feltétel a munkáltató nevére kiállított számlával történő elszámolás, azonban ennek szabályzatban történő kikötése nem is tilos a célszerű felhasználás ellenőrzése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Ruházati költségtérítés adózása 2019-től

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy 2019-től nem tekinthetjük egyes meghatározott juttatásnak a ruházati költségtérítést sem, így a munkavállaló ebben az esetben is költségviselő lesz, a munkáltatónak pedig csak a 19,5%-os szociális hozzájárulási adót kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...a ruházati költségtérítés egyes meghatározott juttatásként is adózhatott, amennyiben azt a munkáltató minden munkavállalónak adta, vagy mindenki által megismerhető szabályzat alapján, objektív szempontok szerint meghatározott csoportnak (azzal, hogy az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Ruházati költségtérítés adózása 2019-től

Kérdés: Hogyan adózik a ruházati költségtérítés 2019-től? Van lehetőség egyes meghatározott juttatásra vonatkozó adózás mellett adni?
Részlet a válaszából: […] 2019. január 1-jétől az Szja-tv. 70. §-ának (1a) bekezdése hatályát veszti, és a helyébe lépő új rendelkezések nem biztosítanak lehetőséget arra, hogy a munkáltató egyes meghatározott juttatásként nyújtson a munkavállalók számára juttatásokat arra tekintettel, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Ruházati költségtérítés adóvonzata

Kérdés: Közös hivatalként működünk, melybe két település tartozik. Az idei évben mindkét település elfogadta a köztisztviselők juttatásairól szóló rendeletét, és a közös önkormányzati hivatal költségvetésében a köztisztviselők és a polgármesterek részére ruházati költségtérítést állapított meg. Különbözik-e a levonandó közterhek összege a ruházati költségtérítés után, ha a köztisztviselői szabályzatban számla benyújtását írom elő, vagy ha az összeget számla benyújtása nélkül fizetem ki a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...a ruházati költségtérítést pénzbeli formában nyújtják, az jogviszonyból származó jövedelemként (bérként) adóköteles (a magánszemélytől levonandó 15% személyi jövedelemadó, 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni és 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Ruházati költségtérítés

Kérdés: A közalkalmazottak részére utólagos elszámolási kötelezettséggel biztosított ruházati költségtérítés összegét előlegként vagy ruházati költségtérítésként kell-e könyvelni, illetve hogyan kell nyilvántartani? Az adófizetési kötelezettség a kifizetéskor vagy a számlával történő elszámoláskor keletkezik-e?
Részlet a válaszából: […] ...egyenruha pénzbenimegtérítése. Adómentes továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényszerint a magánszemélyt megillető ruházati költségtérítés, legfeljebb atörvényben előírt mértékig. Bírókat, igazságügyi alkalmazottakat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 2.

Ruházati költségtérítés adókötelezettsége

Kérdés: A polgármesteri hivatal a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó (pl. fizikai munkát végző alkalmazottak, kézbesítők stb.) dolgozói részére ruházati költségtérítést fizet úgy, hogy a ruházat megvásárlására az év elején előleget biztosít. Az előleg felhasználásáról a dolgozóknak 30 napon belül a polgármesteri hivatal nevére kiállított felsőruházatról szóló számlával kell elszámolniuk. Helyesen járunk-e el akkor, ha e juttatás után a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint fizetjük a közterheket? A 30 napon túli elszámolás esetén keletkezik-e kamatkedvezmény miatti adókötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklete (a 8.24. pontban)adómentességet biztosít a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adottmunkaruházati termékre. Tekintettel arra, hogy a kérdésben nem kizárólagmunkaruházati termékről, hanem általában felsőruházati termékről van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
Részlet a válaszából: […] ...megilleti-e (Ktv. 49/D. §). A Ktv. 49/G. § szerint a köztisztviselő naptári évenként azilletményalap 200 százalékának megfelelő ruházati költségtérítésre jogosult,feltéve hogy közszolgálati jogviszonya nem szünetelt 6 hónapot meghaladóan;ebben az esetben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

2006-tól korlátozottan adómentes juttatásokról

Kérdés: Igaz-e az, hogy az adómentes juttatások után is kell 2006. évben adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...értéke,– a bírót, az igazságügyialkalmazottat, valamint az ügyészségi alkalmazottat törvény előírása alapjánmegillető adómentes ruházati költségtérítés,– a köztisztviselőkjogállásáról szóló törvény (Ktv.) alapján a magánszemélyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.
1
2